Kovács Nóra: Nincs olyan, hogy szinkronszínész

2014.09.02. 21:43

Michelle Pfeiffer, Meryl Streep és Emma Thompson szinte állandó magyar hangja. Az ő hangján szólalt meg Catelyn Stark a Trónok harcában, szinkronszerepeinek száma több mint ezer. Olyan filmeket kapott, mint a Sophie választása, a Lesz ez még így se, A keresztapa és A Gyűrűk Ura trilógia. Dámák és királynők, sziklaszilárd anyák és modern nőalakok magyar hangja. Maximalista és profi, aki sok kollégájával ellentétben még le is tölt egy filmet, ha tudja, hogy majd szinkronizálnia kell. Kovács Nóra színésznővel beszélgettünk.

Az interneten kevés dolgot találtam önről. Nincs mögötte semmiféle tudatos elzárkózás?

Egy kicsi azért van. Én nem vagyok fent semmilyen közösségi oldalon, ez nálam abszolút tudatos dolog. Ha valaki rólam bármit tudni szeretne, azt máshogy is megtudhatja. Nem vagyok híve az önreklámozásnak.

Nem akar fent lenni a közösségi oldalakon.Fotó: Bielik István - Origo

A szinkronszakma egyik legfoglalkoztatottabb színésznője. Tudja, hogy hány filmben szinkronizált?

Iszonyú sokban. A férjem utánanézett, most meg nem mondom, mennyi, de ezer fölött van. Volt egy műsor a Magyar Rádióban, a szerkesztők nagyon kedvesek voltak, mert összeszedtek pár filmet, bejátszottak belőlük részleteket és megkérdezték, hogy tudom-e, miből vannak. Az És megint dühbe jövünkből volt egy nagyon pici szerep. Nem emlékeztem rá, de ahogy meghallottam, hogy „Zsugabubus", azonnal tudtam miről van szó.

Gondolt arra valaha, hogy elsősorban a hangjáról lesz ismert, és nem a színházi szerepeiről?

Ez nem így van, szerintem nemcsak a hangomról ismernek. Egyébként nem zavar. Elég sokáig voltam a Vígszínházban, és a mai napig játszom a Játszd újra, Sam!-ben. Nem szakadtam el teljesen a színháztól. A hangomat már akkor is ismerték, közben is ismerték, és szerintem most is ismerik. Nagyon sok régi tévéjátékomat, filmemet ismétlik, úgyhogy ez rendben van.

Nem csak a hangjáról ismerik, nem szakadt el a színháztól sem.Fotó: Bielik István - Origo

Min múlik, milyen szerepet vállal el?

Azon, hogy valakinek eszébe jutok-e, vagy nem. Természetesen az ember mérlegel. Mennyire szeretné? Mi szól mellette? Mi szól ellene? Kikkel kell együtt dolgozni? Ki a rendező? Ha van egy olyan rendező, akivel az ember bármit boldogan megcsinál, mert garancia rá, mert egy hullámhosszon vagyunk, egyféleképpen gondolkodunk a dolgokról, akkor persze igen. De azért mérlegelni kell!

Közismert, hogy például Woody Allennek nincs olyan orgánuma, mint Kern Andrásnak. Amikor ön szinkronizálja a színésznőket, hallja őket. Van, akinek a hangja tetszik önnek, vagy hasonlít az önére?

Imádom Michelle Pfeiffert, Kim Basingert, Meryl Streepet, nagyon szeretem csinálni Emma Thompsont. Nem volt még olyan, hogy szinkronizáltam valakit, és meghökkentően más lett volna a hangja, mint az enyém.

Fontos a közös hullámhossz.Fotó: Bielik István - Origo

Szokott eredeti nyelven filmet nézni?

Igen, előfordul, hogy úgy nézem. Vagy azért, mert nincs még meg magyarul, vagy pedig azért, mert tudom, hogy én fogom szinkronizálni. Ilyenkor letöltöm, és megnézem eredeti nyelven. Az is előfordult már, hogy csak megnéztem egy idegen nyelvű filmet és azt mondtam magamban, hogy ezt az én hangommal sokkal jobban el tudnám képzelni.

A Bujtor István-féle 1979-es Sándor Mátyás tévéfilmsorozatban a gróf lányát, Szávát szinkronizálta. Mire emlékszik?

Az egy érdekes film volt, Kassai Karcsival azóta is emlegetjük azt a szinkront, mert elképesztően jól éreztük magunkat munka közben. Sokat nevettünk, jó hangulatú volt az egész. Több kollégám például saját magát szinkronizálta.

Bizonyos részeket utószinkronizálnak a filmekben. Nem nehéz saját magát ugyanúgy visszaadni a szinkronstúdióban, mint a forgatáson?

Nem olyan könnyű egyébként, mint amilyennek tűnik. Sokat lehet korrigálni például hangban, hangulatban. Tehát a hanggal játszva lehet változtatni olyan pici dolgokon, amelyek a forgatáson nem úgy sikerültek, ahogy szerettük volna.

Michelle Pfeiffer, Kim Basinger, Meryl Streep és Emma Thompson is nagy kedvence.Fotó: Bielik István - Origo

A szinkronszerepei közül emlékszik olyanra, ami igazán nehéz volt, amivel nagyon meg kellett küzdenie?

Hogyne, a Sok hűhó semmiért.

Ebben Emma Thompsont szinkronizálta Cserhalmi György oldalán, aki Kenneth Branagh magyar hangja volt. Hogyan emlékszik a közös munkára?

Az egyik kedvencem, de ez nagyon nehéz munka volt. Nem csak odaálltunk a mikrofon elé... megdolgoztunk érte, de nagyon. Akárhányszor megnézem – egy félévben, vagy egy évben egyszer, de mostanában elég sokszor vetítik is –, úgy érzem, tökéletes! Nem szoktam ilyet mondani, de ez olyan gyönyörű munka volt, ami bármikor nyugodtan vállalható. Maga a film is nagyszerű, és szerintem a szinkron is egyenrangú lett. Még a Mafilmben készítettük, Mohácsi Emil volt a szinkronrendező. A shakespeare-i nyelvezet is okozott nehézséget, de úgy általában nehéz volt az egész. Nem adta magát könnyen.

Közel állnak önhöz Shakespeare darabjai?

Igen, elég sokat csináltam, szeretem is, de igényes munkát követelnek. A Sok hűhó az egyik legnehezebb munka volt.

A Sok hűhó semmiért nehéz, de gyönyörű munka volt.Fotó: Bielik István - Origo

A Gyilkos elmék már igen más műfaj. Alex Blake karakterét az után kapta meg, hogy a Hármastársakban már szinkronizálta Jeanne Tripplehornt.

A Hármastársakat kifejezetten szerettem. Előtte nem szinkronizáltam őt, de jó színésznő. Érdekes, mert Pócsik Ildi (a Gyilkos elmék szinkronrendezője – a szerk.) nem tudta, hogy a Hármastársakban én voltam a magyar hangja, mégis rám gondolt. Nagyon örültem neki, mert jó munka. Egy intelligens sorozat. Nem tudok rá jobb szót mondani. Kulturált, intelligens, minőségi. Abszolút nekem való.

A Downton Abbeyben a női főszereplőt, Cora Crawleyt szólaltatja meg. Milyen karakter Cora?

Izgalmas. Ő egy amerikai nő, aki bekerül egy teljesen más kultúrába egy idegen országban, de neki azért megvannak azok a színei is, amiket Amerikából hozott. Ugyanakkor megtanult alkalmazkodni ahhoz a légkörhöz, amibe belecsöppent. Ez a sorozat most az egész világon rendkívül népszerű, de ehhez itthon a szinkron is mindenképp hozzájárul. Maga a sorozat nagyon érdekes, szerintem hiánypótló. Szeretik az emberek ezeket a nagy, szép kiállítású, romantikus családregényekből készült alkotásokat.

Ahogyan a fantasy regényciklusokból készült műveket is. A Trónok harcában ön volt a Michelle Fairley által alakított Catelyn Stark magyar hangja. Talán egy évvel a harmadik évad után már nem spoiler múlt időben beszélnünk a karakterről. Milyen volt Catelynt szinkronizálni?

Nagyon jó! Ez szintén egy izgalmas munka, és ez sem volt könnyű. Itt is el kellett kapni a hangulatát. Catelynt pedig tényleg nagyon szerették az egész világon. Sokszor az ember nem is gondolná, hogy miből lesznek ezek az abszolút népszerű sikersorozatok.

Mit szólt a Vörös Nászhoz?

Az elég durva volt. Ott azért kicsit visszahőkölt az ember, bár ebben a sorozatban bármire lehet gondolni. Tehát benne volt a pakliban, hogy ennek ez lesz a vége. A kollégáim jöttek 2, 3, 4, 5, 6 tekercsre, és úgy hullottak, mint a legyek.

Emlékezetes szerep volt Cate Blanchett Galadriel úrnője.Fotó: Bielik István - Origo

Ha már a fantasynál tartunk: ön volt a magyar hangja Cate Blanchett Galadriel úrnőjének A Gyűrűk Ura trilógiában és A hobbitban, illetve Emma Thompson Trelawney professzorának a Harry Potter szériában.

Ezek kultikus filmek. Ezekért nagyon sok elismerő szót kapok a mai napig. Amikor valaki nem ismer, vagy nem találkoztam vele személyesen, és mondok neki valamit, akkor azt mondja, „Úristen! Ez olyan volt, mint a Galadriel!". Az is egy nagyon kedves szerep. Még most is a fülemben cseng, ahogy A Gyűrű Szövetsége elkezdődik. Emma Thompsont pedig nagyon-nagyon szeretem. Remek humora van, fantasztikusan jó színésznő.

Cate Blanchettet az Egy botrány részletei című filmben is szinkronizálta, ahol egy művészettörténet-tanárnőt játszik, aki viszonyt folytat egy diákjával. Erről van emléke?

Jó film volt, hihetetlenül élveztem. Az volt az érdekes, hogy elmentem a moziba, és megnéztem eredeti hanggal. Utána szólt Dezsőffy Rajz Kati, hogy csinál egy nagyon jó filmet, és én fogom szinkronizálni Cate Blanchettet. Meglepő volt, hogy a moziban szinte csak olyan korú, olyan típusú nők voltak, mint amilyen én vagyok. Az a film amúgy egy elég kemény történet. Nagyon összetett, érdekes. Szerintem én nem kerülhetnék ilyen helyzetbe, úgyhogy fogalmam sincs, mit tennék egy ilyen szituációban.

Különválasztja a szerepeit és a magánéletét.Fotó: Bielik István - Origo

Állandó magyar hangja Michelle Pfeiffernek, akit 27 alkalommal szinkronizált. Mit szeret leginkább a színésznőben?

Nem a tehetségének megfelelően foglalkoztatják, sajnos. Szeretem, amit csinál, ahogy csinálja, gyönyörű szép, remek humora van, csodálatosan énekel. Imádom szinkronizálni.

A szinkronszerepei között rengeteg anyaszerep van, gondoljunk például a klasszikus Lesz ez még így se című filmre. Mennyit merít a saját életéből egy szerep megformálásakor?

Semennyit! Teljesen különválasztom a kettőt. Ez egy szakma, egy munka, az én életem pedig egy teljesen más történet. Ha ösztönösen olyan érzések vannak az emberben, ami akkor, ott találkozik azzal a figurával, az rendben van, de ez nem tudatos.

Szinkronszínész nincs, csak színész van.Fotó: Bielik István - Origo

Nem állnak öntől távol az extrémebb szerepek sem, pár éve Annette Bening magyar hangja volt, aki Julianne Moore-ral egy leszbikus házaspárt alakított A gyerekek jól vannak című vígjátékban.

Nagyon jó vígjáték volt. Én szeretem egyébként ezeket is, de mostanában kevesebb ilyet csinálok. Egy leszbikus anyát szinkronizálni semmi különös, nem okozott problémát. Ez is tisztán színészi munka volt, itt is a minőség számított, így semmivel sem volt más, vagy nehezebb feladat, mint egy heteroszexuális karakter.

Mi a véleménye arról, hogy a köztudatban nagyon elterjedt a szinkronszínész kifejezés?

Ez valóban gyakran hangzik el, de most kérem, hogy külön hangsúlyozzuk ki, ilyen nincs! A szőr feláll a hátamon, amikor ezt hallom, olyan dehonesztáló a kollégáimra nézve. Valaki vagy színész, vagy nem! A jó színész mindent meg tud csinálni, aki pedig csak úgy érintőlegesen van ebben benne, az nem színész. Az maximum szinkronizál.

Miután végzett a főiskolán, a Vígszínház szerződtette, ahol két ősbemutató, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról és a Kőműves Kelemen női főszerepét is megkapta. Hogy emlékszik vissza erre az időszakra?

Nagyon jó időszak volt, pozitívan emlékszem vissza rá. Mind a kettő más volt, nagyon szerettem a Popfesztivált is, de a Kőművest sokkal jobban. Az egy teljesen új dolog volt akkor. Nehéz szavakba önteni, de jó érzés van bennem a mai napig. Pont a múltkor néztem meg a tévéfelvételt, szerintem az is nagyon rendben volt.

Játszott a Képzelt riportban és a Kőműves Kelemenben is.Fotó: Bielik István - Origo

2005 óta szabadúszó. Nem hiányzik a társulati lét?

Nem igazán. Nagyon jó bemenni az előadásokra, szeretem a kollégáimat is, de maga a társulati lét, őszintén megmondom, nem hiányzik. A szabadúszás mindenféleképpen függetlenséget jelent, annak minden pozitív és negatív oldalával.

Öt játékfilmben és tizenhárom tévéfilmben szerepelt. Melyik volt a legemlékezetesebb filmszerepe?

Mindenképpen ki kell emelnem a Petőfi '73-at és A magyar ugaront, mindkettőben gimnazistaként játszottam. Nemrég vetítették a Legatót, amit régen nem láttam, és nagy szeretettel gondolok vissza rá.

Nem vágyik valami új kihívásra?

Nagyon szerettem tévézni, a műfaj igazán közel áll hozzám, ugyanígy a filmezés. Örülnék, ha ilyen felkérést kapnék.

Az Üvegtigris 2-ben összesen egy mondata van. Igaz, hogy Rudolf Péter ön és Németh Borbála miatt írta meg azt az önkormányzati ügyfélfogadóban játszódó jelenetet?

Szerintem igen, mert láttuk az elsőt, és nagyon imádtuk mindannyian. Addig rágtuk a Péter fülét – Bori meg én -, hogy csak egy pillanatra lehessünk benne, csak épp hogy menjünk át a színen, hogy végül írt nekünk egy ilyen jelenetet. (nevet) Csupán benne szerettünk volna lenni, a részesei szerettünk volna lenni. Nagyon jó volt, hálás vagyok érte.

Sok kollégája szerint forgatni sokkal könnyebb, mint színpadon játszani. Ön szerint is így van?

Azt nem mondanám, hogy az egyik vagy a másik könnyebb. Nyilván, annyiból könnyebb a film, hogy ott részleteiben kell a szerepet megcsinálni, de ha nincs mögötte a szerepnek az íve, akkor szerintem hiába minden.

Sikerült nyaralni az idén?

Van a Balatonon egy házunk, tehát nem kell úgy nekidurálni magunkat, hogy most elmegyünk nyaralni, mert nálunk ez teljesen természetes. Egyébként mindegyikünk abszolút szuverén egyéniség, mindenki megtalálja a saját elfoglaltságát. Soha nem gátoljuk egymást, nem erőszakolunk rá egymásra semmi olyat, amit a másik nem szeret. A férjem is és a lányom is nagyon határozott egyéniség, mindenkinek megvannak a maga passziói, elfoglaltságai, szabadidős tevékenységei. Ez így van rendben.

A családban rendszeresen visszanézik a munkáit?

Igen, a szűk családom biztosan. Nem ülnek oda őrjöngve, de meg szokták nézni.

Rajongók?

Inkább csak a lányom. Ő rendszeresen követi a trendeket, a filmeket. Csak jó kritikákat fogalmaz meg, nagyon szereti azt, ahogy csinálom, amit csinálok. A Sok hűhót még kívülről is tudja, imádja.

Mit szólt volna ahhoz, ha az édesanyja nyomdokaiba lép, és színésznő lesz?

Mivel ez a veszély nem áll fent, nyugodtan mondhatom, hogy nem örültem volna neki, de szerencsére teljesen más dolgok érdeklik.

Mi jelenti önnek a pihenést? Jár színházba?

Járok, de nem túl gyakran. Nekem az abszolút kikapcsolódás a tévézés, azon belül is a sport. Teniszrajongó vagyok, de minden más sportot is szeretek. Imádom a futballt, most néztem a vízilabdát, de a tenisz a kedvencem, az nálam verhetetlen, olyan szinten tud kikapcsolni, pihentetni és feltölteni.

Trencsényi Ádám