Önnek mennyit ér az RTL Klub és a TV2?

Mi történne, ha a két nagy kereskedelmi tévé, amely 1997 óta rendre a legnézettebb műsorokat szállítja, külföldi médiahatóság alá menne, hogy így jusson terjesztési díjhoz? Valóban van ilyen forgatókönyv?

A TV2-csoportnál felmerült, hogy a társaság külföldi joghatóság alá megy, mert attól kezdve elvileg kérhet terjesztési díjat a TV2 műsoráért is (jelenleg csak a három kábelcsatornájáért kap ilyet a szolgáltatóktól). Az RTL-csoport pedig épp a közelmúltban vitte ki kábeltévéit Luxemburgba, igaz, itt nagy különbség, hogy ezek zöme eleve Romániában volt bejegyezve, azaz más a helyzet, mint a TV2-csoport esetében, amely indulása óta itthonról megy.

Newsroom a TV2 budapesti, Róna utcai székházában Forrás: MTI/Mohai Balázs

De miért vetődött fel a változás gondolata? Tudni kell, hogy 2015 januárjától kezdve az RTL Klub és a TV2 szerződései értelmében elméletileg kérhetett volna pénzt műsoráért a szolgáltatótól, úgynevezett terjesztési díjat, azonban 2014 őszén ezt törvényben megtiltotta a kormány - ideiglenes jelleggel ugyan, azzal kikötéssel, hogy kormányrendelet kell a tiltás feloldására. A két nagy tévétársaság 2015-re már többmilliárdos bevételre számított innen, ezt hiúsult meg: viszont lehet, hogy amennyiben nem az NMHH alá tartozik egy tévé, és külföldről sugároz, akkor onnantól kezdve nem köteles ingyen átadni programját a hazai szolgáltatóknak.

Mennyire számítottak?

Egyik forrásunkról úgy tudjuk, hogy a TV2 műsoráért háztartásonként fél és egy euró közötti összeget kért volna havonta, másik forrásunk szerint 270 forint lett volna az alapár, amely – különféle kedvezményekkel – csökkent volna akár 160 forintig, előfizetőnként. Attól függött az összeg, mekkora a szolgáltató, hány háztartást fed le, és felveszi-e a három másik TV2-es kábeltévét is, vagy csak az anyacsatornát.

Úgy tudni, ennél a fél eurónál többet kért volna az RTL Klub, amely arra hivatkozott, hogy évek óta stabilan vezet, főleg a keereskedelmi célcsoportban. Mostanában ugyan teljes lakosságban a TV2 előzgeti, de főműsoridőben, 18-49-ben és 18-59-ben nyilvánvaló az RTL-es előny. (Legutóbbi heti nézettséget itt talál.)

A Magyar RTL budatétényi székháza Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Kábelszolgáltatói forrásból egy 800 forintos összeget hallottunk: szerintük ennyivel kellett volna emelni a havi előfizetői díjakat 2015 januárjában, ha a két nagy tényleg pénzt kérhetett volna műsoráért. Ennek csak egy kis része ment volna a tévétársaságoknak, ebben az összegben ÁFA, adó és mindenféle más költség is benne van.

Mekkora a piac?

Összesen bő 4 millió háztartásról van szó, pontosan 414 ezer 745 háztartás ebből olyan, ahol földfelszíni vétel van, ott csak az alapcsomagot látják. Kereskedelmi tévés informátorunk szerint nagyjából 100 milliárd forintos a kábeles tévés piac évente, becslése alapján úgy 30 milliárdot fizetnek ki a szolgáltatók a televízióknak. Egy másik forrásunk szerint ennél a 100 milliárdnál több pénz mozog a kábeltévés cégeknél, de a bevétel 60%-a megy is műsordíjra, a többi pedig hálózat-felújításra, karbantartásra, egyebekre. (A közmédia évi 80 milliárdból gazdálkodik, az adófizetők pénzéből készülnek az új csatornák is).

Az RTL nyolc csatornával van jelen itthon, a nézettség 30%-át viszi Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Mivel a szerződések titkosak, magánvállalatok közt köttetnek, nehéz pontos összeget mondani. 2005 környékén, a békeidőkben, amikor még nem volt reklámadó, nem volt gazdasági válság, és a reklámipar is dübörgött, valóban az összes bevétel 30%-a ment csatornáknak, de ma nem így van, ennél több – állítja egy forrásunk.

De mi a gond?

A kábelcégek szerint a nagy tévék ugyan fizetnek érte, hogy fenn vannak a földfelszínin, de ez hatalmas versenyelőny most is, és sokkal nagyobb volt nekik korábban – mondják a kábelesek. Mára már „elkábelesedett" az ország, hatalmas a konkurencia, nagyon ritka egy műsor esetében a 30-40%-os közönségarány, amit az RTL Klub és a TV2 produkált bő egy évtizeden át.

Ebben a versenyben vannak a vegyes finanszírozású csatornák, amelyek reklámból és szolgáltatói díjból élnek, vannak reklámmentesek, előfizetősek (HBO), és van a két nagy, amely nem kap pénzt műsoráért a szolgáltatóktól.

A Rising Star 1,4 millió nézőt érdekelt tavaly: fizetne érte 100 forintot? Forrás: TV2

Pont ezt nehezményezik: a két legnépszerűbb tévé után nem fizet a kábelszolgáltató, miközben felveszi a csomagjába. Az RTL Klub és a TV2 úgy látja, hogy a tévézők zöme nem fizetne olyan csomagért, amelyben nincs Barátok közt, Éjjel-nappal Budapest, Tények, Jóban Rosszban, RTL Híradó, X-Faktor vagy Rising Star, azaz a legnézettebb műsorok. 2014 húsz legnézettebb hazai műsorát a két vezető kereskedelmi tévé adta (nem számolva a Forma-1-et és a focivébét).

A törvény módosítása szerint azonban a jelentős befolyással bíró, azaz „JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató" szolgáltatásáért programdíjat (vagy műsordíjat) nem kérhet."

Mi van, ha kiköltöznek?

Mi történik, ha kifarolnak a magyar médiahatóság alól, és az RTL Klub követi hét kábeltévéjét Luxemburgba, a TV2 pedig szintén külföldre megy, akár Angliába, az OFCOM alá, akár Németországba vagy bárhová? Egyfelől könnyen elveszíthetik a földi frekvenciát, az említett 414 ezer háztartást, ami 10,5% a piacon. Ezek jobbára a legszegényebb rétegek, olyan családok, ahol nincs havi 2-3 ezer forint sem egy közepes csomagra.

Ha kimegy egy vezető tévé, megszűnik a JBE státusza, de egyben megszűnik csomó kötelezettsége (hírműsorok, közszolgálati tartalmak, stb.), ez anyagilag látszólag nyereség, itt lehetne spórolni. Ugyanakkor, ha a lefedettség csökken, a nézettség is csökken, nehezebb a reklámozók felé tett vállalásokat behozni. Egy rendes hírműsor pedig hiába kerül 1-2 milliárd forintnál többe évente, nem nagyon lehet, és nem is indokolt megúszni: az RTL Híradó és a Tények is rendre jól teljesít, legutóbb ketten, egy időben elvitték az összes tévéző 55-60 százalékát.

Tehát nem az adózás megúszásáról szólna egy ilyen kiköltözés, mert adót itt kellene fizetniük, hanem arról, hogy terjesztési díjat kaphatnak-e.

Mit mond a Kábelszövetség elnöke?

„Ha kiköltöznek, de a műsoruk nagy nézettsége az ingyenes, kódolatlan hozzáférés fennmaradása miatt megmarad, akkor az az érdekes helyzet állhat elő, hogy a legnézettebb magyar csatornákat külföldi illetőségű szolgáltatók készítik, ami ismereteim szerint más országban ritkán fordul elő" – mondta az Origo megkeresésére Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke.

Tóth Andi az X-Faktorból. Tavayl volt 2 milliós nézettségük is Fotó: Zsigmond László /Life.hu

A kiköltözéstől függetlenül azonban még hatályban marad a magyar médiatörvény azon szabálya, hogy a jelentős befolyásoló erővel (JBE) rendelkező médiaszolgáltató nem kérhet díjat a műsoráért az ezt a kérdéskört szabályozó kormányrendelet megjelenéséig – véli. „Az a gyanúm, hogy a tiltás bármilyen tulajdonú, JBE műsorszolgáltatóra esetre érvényes. Ha így van, akkor pusztán emiatt nem érdemes külföldre költözniük" - mondta Kéry, aki szerint a fontos kérdés, hogy ha külföldre költöznének, akkor vajon érvényes maradhatna-e a koncessziós szerződésük.

A néző a reklámokkal fizet

A kábeles előfizetők érdekét védve a Kábelszövetség továbbra is elfogadhatatlannak tart bármiféle "kettős fizetést", azaz egy olyan gyakorlatot, amikor egy műsorszolgáltató valamely műsorát az egyik platformon ingyenesen foghatóan terjeszti, sőt maga is fizet a terjesztésért, miközben egy másik platformon (amit nézőinek többsége vesz igénybe) az eddigi kölcsönösen ingyenes, „évtizedek óta érvényes terjesztési megállapodást egyoldalúan felrúgva, egyoldalúan megállapított feltételekkel" díjfizetést követel.

Kéry szerint az ingyenesen hozzáférhető, kódolatlan műsorokért ugyanis a nézője azzal fizet, hogy megnézi a reklámokat is, amivel áttételesen biztosítja a médiaszolgáltató bevételeit. A kábeles előfizetők is nyilvánvalóan ugyanezt megteszik, tehát eddig is és jelenleg is ugyanígy fizetnek a csatornákért. „A kábelszolgáltatók eddig nem érvényesítettek ezen túlmenően műsordíjat ezen műsorok után, mivel - legalábbis eddig - ők sem fizettek érte. Ha azonban ezután díjat is kellene fizetniük, akkor azt be kellene építeniük az áraikba, ami egyrészt nyilvánvalóan versenyhátrányt okozna nekik, másrészt ez esetben a kábelszolgáltatók nézői már kétszeresen (a reklámok megtekintésével plusz közvetlenül pénzben is) fizetnének - ugyanazért a műsorért! Ezt a fajta diszkriminációt a szövetség ezen az elvi alapon kifogásolta és kifogásolja minden fórumon" - jelezte.

Vagy mindenhol ingyen, vagy mindenhol fizetősen

A Kábelszövetség elnöke szerint ha egy csatorna a készítője döntése szerint fizetős (mint a többi, száznál több kábelcsatorna) vagy ingyenes, akkor az vagy legyen minden platformon fizetős, vagy minden platformon ingyenes.

Mit csináljak, ha nem lesz Barátok közt? Forrás: baratok.hu

„Jelenleg tényhelyzet, hogy a törvénybeli átmeneti tiltás miatt nem kérhetnek pénzt a csatornák, mindaddig, amíg a kérdést egy később kiadandó kormányrendelet nem rendezi. Ha ennek megalkotására sor kerül, nyilvánvalóan elmondjuk érveinket a jogalkotóknak is, akik ütköztetni fogják a médiaszolgáltatók ellenérveivel, valamint az ország és a fogyasztók érdekeivel, és mindezekre tekintettel eldöntik a kérdést. Ez fogja majd szabályozni a díjfizetés kérdését" – mondta, amikor a lehetséges forgatókönyvekről kérdeztük.

Úgy látja, a jelen helyzet megoldása is feltételez egy mindkét fél érdekeit figyelembe vevő egyeztetést, tárgyalást: "Arról, hogy vannak-e tárgyalások a 'nagyokkal', nincs tudomásom, őket kell megkérdezni. Az biztos, hogy a szövetséggel erről egyik csatornával sem folytak és folynak ilyen tárgyalások."