Reklámszövetség: Torzítja és gátolja a piacot a reklámadó

40 éves a Reklámszövetség
Vágólapra másolva!
A Magyar Reklámszövetség álláspontja szerint a reklámadó egyértelműen torzítja a piacot, piaci bizonytalanságot okoz és negatív hatással van a tartalom szolgáltatás mennyiségére és minőségére. A szövetség 2015 januárjában lett 40 éves, január 21-én két tiszteletbeli örökös tagot választott.
Vágólapra másolva!

A Magyar Reklámszövetség 40 évvel ezelőtt, 1975 januárjában alakult. A jubileumi alkalomból az MRSZ először adományozott Tiszteletbeli Örökös Tag címet, amelyet Dr. Takács Ildikó és Sas István kapott. Az eseményen előadott Dr. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára, az MRSZ egykori alelnöke, Hivatal Péter, az MRSZ alelnöke, aki bemutatta be a szövetség legújabb, a reklámpiac mai összetett helyzetét felmérő szakmai tanulmányát, és Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke aki felvázolta a szövetség jövőképét, amelyben a média piac működésének alapvető feltételeiként a kiszámíthatóságot, az önszabályozást és a párbeszédet emelte ki.

A piaci helyzet

A WhiteReport adatai szerint több mint 1000 médiaszolgáltató működik ma Magyarországon, ugyanakkor a médiapiac árbevételének 90 százalékát 100 médiaszolgáltató adja. Ezen vállalatok összesített árbevétele 2008 és 2013 között több mint 15 százalékkal csökkent és jelentős részük üzemi eredmény szintjén veszteséges volt. Az árbevétel trendje még drámaibb képet mutat az 500 millió forint alatti árbevétellel rendelkező médiaszolgáltatók esetében.

40 éves a Reklámszövetség

A 2013-ban egymilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, legnagyobb médiaügynökségek és online ügynökségek nettó árbevétele 2008 és 2013 között összesen 29 százalékkal esett vissza. A vizsgált ügynökségek összesített üzemi eredménye a vizsgált időszakban 32 százalékkal csökkent és 2013-ra 2,53 milliárd forintra esett vissza.

Kiszámíthatatlan közeljövő

A Nemzetközi Kommunikációs Hivatal (NKH) a jövőben a kormány tervei szerint összehangolja és ellenőrzi a kormányzat reklámokkal és PR kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseit. Ennek operatív működésének megkezdése miatt a piaci szereplők szemszögéből számos kérdés merült fel, ezekről is szó volt az eseményen.

Az MRSZ által bemutatott tanulmány reklámadóra vonatkozó nemzetközi kitekintése világosan mutatja, hogy a magyarországi reklámadó, amely valamennyi médiumot érinti, valamint sávonként egyre magasabb kulcsokkal számítandó, egyedülálló. Ausztriában 5 százalékos, de leépítéshez, elbocsátásokhoz vezetett, Görögországban pedig az innen befolyt összeget az iparágban dolgozókra költik. A reklámok megadóztatása az OECD tanulmánya szerint csökkenti a piaci versenyt (OECD Competition Assessment Reviews: Greece, 2014).

Urbán Zsolt, MRSZ elnök

Magyarországon az MRSZ álláspontja szerint a reklámadó egyértelműen torzítja a piacot, piaci bizonytalanságot okoz és negatív hatással van a tartalom szolgáltatás mennyiségére és minőségére, továbbá emeli a belépési korlátot a hazai termékek és szolgáltatásokat forgalmazó cégek számára, gátolja a fejlődést és az innovációt. A reklámadó negatív költségvetési hatásokat eredményez, növeli az inflációt - hangzott el.

Az MRSZ 2013-ban publikált „A reklám gazdasági hatásai" című kutatásának egyik legfontosabb megállapítása volt, hogy minden reklámra elköltött 10 forint 47 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, vagyis a reklám jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság GDP-jéhez. A reklámadó azonban csökkenti a reklám gazdaságra gyakorolt hatását.