Katasztrófával poénkodott, ki is rúgták menten

2015.04.01. 13:02

Április 1-jén a tévéseknek sem kell a szomszédba menniük egy kis bolondozásért, ezen a napon rendszeresek az álhíradók és egyéb képernyős átverések. Spagettiszüret és repülő pingvinek, szagos televízió, a pisai ferde torony ledőlése és Belgium felbomlása – itt vannak a legnagyobb tévés átverések, ezzel ünnepeljük a bolondok napját. 

Április elseje már évszázadok óta a bolondok napja, az erre a napra eső viccelődésnek komoly hagyománya van szerte a világon. Az iskolások ilyenkor bekenik a kilincset fogkrémmel vagy szöget helyeznek a tanár székére, de léteznek persze nagyobb volumenű poénok is, amivel akár egy egész országot be lehet ugratni.

Közkeletű történet – bár inkább csak városi legenda –, hogy mekkora pánikot keltett Orson Welles 1938-as rádiójátéka, a Világok harca, a hoaxokat tekintve azonban a televíziózásnak is megvan a maga vaskos legendáriuma.

A hőskorszak tréfái: spagettifa és szagos televízió

A televízió hőskorának klasszikus tréfája volt a BBC 1957-es tudósítása, amely egy szüretet bemutatva arról számolt be, hogy Svájc egyes vidékein spagettifák nőnek. Az ötlet állítólag az egyik operatőrtől származott, akinek kevésbé jó képességű osztálytársaira mondogatták még az iskolában, hogy „azt is elhinné, hogy a spagetti fán nő”. Jó néhány néző be is dőlt a kamu híradásnak, rengetegen érdeklődtek utána a BBC-nél, hogy honnan szerezhetnének spagettifát.

Szintén a BBC-hez kötődik a szagos televízió (smell-o-vision) meghirdetése 1965-ben, amivel a csatorna azt ígérte, hogy a történetekben megjelenő illatokat ezentúl a nézők is érezni fogják. A technikát akkorra a moziban már valóban kipróbálták, a tévén keresztül azonban nem lehetett alkalmazni – így is hatással volt viszont sokakra, akik érezni vélték az illatokat, miután a műsorközlő hagymát vágott és kávét főzött a stúdióban.

Hogy a képernyő előtt ülők hiszékenységére az újabb időkben is lehet alapozni, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a brit tévétársaság ezt a viccet még 2007-ben is el tudta sütni, csak akkor már a weboldalán csábított a szagos internet lehetőségével.

Nejlonharisnyával szívatták a színes tévére vágyó nézőket

Hasonló technikai újítással állt elő a svéd televízió is 1962-ben, amikor azzal hitegette a nézőket, hogy ha egy nejlonharisnyát megfelelő módon helyeznek a készülékük képernyője elé, akkor a fekete-fehér adás színesre vált – több ezren kipróbálták, miután a műsorkészítők tudományosnak hangzó fizikai állításokkal támasztották alá az elméletet.

A tévés átverésekbe Hollandia is korán beszállt, már az ötvenes években elkezdett kamu híradásokat készíteni – egy alkalommal például azt adta le az április 1-jei híradóban, hogy a pisai ferde torony leomlott, mert a szerkezete nem bírta tovább a dőlést.

Kitört a vulkán, a felelőst kirúgták

Egy effajta átverés persze rosszul is elsülhet, ahogyan az történt például 1980. április 1-jén Bostonban: a helyi WNAC-TV arról értesítette a nézőket, hogy a közeli Miltonban található vulkanikus hegy, a Great Blue Hill kitört. A hírre többen menekülni kezdtek a városból, ami miatt a hírműsor producerét ki is rúgták a csatornától.

A Föld felrobbant, mindenki meghalt

A BBC ugyanebben az évben arról számolt be, hogy a kormány digitálisra cserélné a Big Ben emblematikus óráját, de a későbbiekben is előszeretettel verte át a közönségét: 2008-ban például repülő pingvinekről tudósított – amit még úgy is sokan bevettek, hogy a Monty Pythonból ismert Terry Jones közölte a felfedezést –, 2012-ben pedig már csúcsra járatta az abszurdot, azzal állt elő, hogy a Föld felrobbant, és mindenki meghalt.

Belgiumnak annyi

A belgáknál szintén egy újabb kori – egyébként nem április 1-jei – ugratás verte ki leginkább a biztosítékot, amikor 2006-ban az RTBF nevű közszolgálati csatorna a híradó különkiadásában azt jelentette be, hogy Flandria kimondta függetlenségét. Mint kiderült, a bejátszással egy jó másfél órás film kezdődött, amely viszont, hasonló eszközökkel, végig átverte a nézőket.

Rangos díjat is hozhat az átverés

Ezzel el is érkeztünk az áldokumentumfilm műfajához, amely hosszan tálal kitalált eseményeket úgy, mintha azok valóban megtörténtek volna. A magyar alkotások közül Az igazi Mao-t említhetnénk példaként, de szélesebb körben ismert a cseh Jan Sverák 1988-as vizsgafilmje, az Olajfalók, amely, a címéhez híven, olyan állatokat mutat be, amelyek olajjal táplálkoznak – a kísérletet az Oscart kiosztó filmakadémia is elismerte a diákoknak járó díjával. Alább mindkét film megnézhető, ezzel kívánunk boldog április 1-jét!

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK