Ahova leigazolták, az a sorozat gyorsan megbukott

Vannak olyan színészek, akik pestist hoznak egy-egy tévésorozatra, jelenlétük baljós ómen, mégis megfelelnek a castingon, és munkát kapnak. Talán minden rossz széria véget ér egyszer - gondolhatják a producerek. A Jóbarátok Chandlere, Matthew Perry is bukott kettőt két év alatt (Go On, Mr. Sunshine), de nála sokkal pechesebb színészek is vannak. 

Az elmúlt években David Walton volt olyan színész, akinek zsinórban hat sorozata bukott meg gyorsan. Épp azért, mert gyenge próbálkozások voltak, nem is kaptak túl sok türelmet és epizódot: vele együtt zuhant a mélybe a Cracking Up, a Heist, A blogger, a 100 Questions, A tökéletes pár, a Bent. Azonban nemrég rámosolygott a szerencse az Egy fiúról (About a Boy) sorozatadaptációja kapcsán, legalábbis a komédia már a második szezonjában jár.

David Walton itt vigyorog, de sokszor volt már bánatos is Forrás: AFP/Jason Merritt

A sorozatkészítők és a castingosok az ő esetében nem törődtek annyira a babonákkal, nem hisznek holmi pestisekben, továbbra is ajánlottak munkát számára. Walton pedig nevetve emlékezett vissza erre az időszakra, és mesélte, hogy talán éppen a bukásoknak is köszönhető az, hogy ennyire keresett, mert sok tévés színésszel ellentétben, akiket 5-6 év alatt mindössze egy szerep után ítélhetnek meg a szakmabeliek, őt pár év alatt 6 különböző szerepben is láthatták. Még akkor is, ha némelyik karaktere igencsak hasonlított egymásra, tipikusan a szerethető, de az életet olykor túl könnyen vevő léhűtőként láthattuk. Talán nem véletlen, hogy az Egy fiúról-ban is hasonló figurát kapott, de a sorozat éppen arról szól, hogy miképpen változik meg a szomszédjába költöző gyerek hatására.

A Sliders-srác is bukdácsol

Mostanság többeknek van igen negatív szériájuk, ami a sorozatos szerepléseket illeti, az egyik legismertebb közülük talán Jerry O'Connell, aki annak idején a Slidersszel elég sokáig volt képernyőn, azonban egy ideje már nem jön össze számára az élet, hiszen bukott a Carpoolers, a Do Not Disturb, a Jog/Ászok, a We Are Men, így nem is nagyon próbálkozik mostanság tévézéssel, legalábbis nem kuncsorog főszerepért.

Rájött azonban, hogy különféle sorozatokban való vendégszereplésekkel nem nagyon lőhet mellé, így az elmúlt években láthattuk papként A ligában, lovagként A titkok könyvtárában, amerikai elnökként a Drunk Historyban, és még két komédiában, a Marry Me-ben és A munka hőseiben is feltűnt. A színész Budapesten is megfordult, élőben remek fickó.

Jerry O'Connell vicces fazon, Budapesten is járt Forrás: AFP/Valerie Macon

A másik ismert színész, akire mostanság rájár a rúd, az John Cho. Az Amerikai pitékből, valamint a Harold és Kumar-filmekből ismert színész nem tévézik gyakran, a legutóbbi négy szerepe nagyjából tíz év termése, de ez még nem változtat a tényen, miszerint sem a Kitchen Confidential című szakácsos komédia, sem a FlashForward - A jövő emlékei című scifi, sem a Go On című Matthew Perry-sorozat, sem a múlt ősszel bemutatott My Fair Lady-utánérzés Selfie nem kapott második évadot.

Neki is balszerencséje, hogy pont az a sorozata lett sikeres (Az Álmosvölgy legendája), amelyiknek az elején rögtön megölték, hogy később jó párszor még visszatérjen a túlvilágról. Persze ha szigorúan ragaszkodunk a sorozatok műfajához, akkor Cho nem is olyan rossz ómen, hiszen a Star Trek-filmsorozat, amiben Suluként látható, hatalmas siker, mindegyik hőskorbéli Star Trek-filmet lepipálja bevétel tekintetében. A különbség csak annyi, hogy moziban látható, és nem tévében.

Minden rossz véget ér egyszer

Érdekesség, hogy akad egy duó, akik pár éve őspestisnek számítottak a sorozatvilágban, de az ő sorsuk remekül mutatja, hogy a stigmák sem szólnak örökké. Eric Balfourt sokan a 24 első szezonjának számítógépes srácaként, Miloként ismerhették meg, míg Christopher Gorhamet a Jake 2.0 nanotechnológiával megáldott szuperembereként. Mindkét színészben láthattak valamit a castingosok, ugyanis mindenféle szereppel látták el őket, hogy aztán sorozataik sorban megbukjanak az első évadjukban.

Eric Balfourt a 24-ben is játszott, de ott nem okozott bajt Forrás: AFP/Alberto E. Rodriguez

Balfour a 24-ben még nem volt állandó szereplő, azonban utána az Elveszett legendák kalandoraiban (Veritas: The Quest) 4, az itthon nem bemutatott Hawaiiban 7, a Sex, Love & Secretsben 4, míg a Kötelező ítéletben (Conviction) 13 rész után mondhatott búcsút munkatársainak. Gorham negatív szériája a Jake 2.0 – A tökéletes ügynök bukása előtt kezdődött az Odyssey 5-val, majd olyan sorozatokkal folytatódott, mint a Rejtélyes vírusok nyomában (Medical Investigation), az Out of Pracrice, illetve A Harper-sziget (Harper's Island) – a szériákban az volt a közös, hogy Balfour próbálkozásaival ellentétben mindegyik letudta a teljes szezonját, 13, 20, illetve 22 részt.

A páros szerencséje 2010-ben fordult meg, amikor Balfour a Haven című természetfölötti krimi egyik mellékszereplője lett, míg Gorham a Kettős ügynökben (Covert Affairs) kapott egy kiemelt karaktert. A két sorozat a fentiekkel ellentétben már kábelcsatornára készült, és így gyengébb nézettséggel is képernyőn maradhatott. Érdekes egybeesés, hogy valószínűleg mindkét széria az 5. szezonjával búcsúzik, így a két színész nemsokára szabad préda lesz, hogy kiderüljön, hogy megmozgatják-e még a castingosok fantáziáját.

Jó volt, de nem kap munkát?

Az egyik legkülönlegesebb sorozatpestis az a Drew Goddard, akit az egyik legeredetibb írónak tartanak Hollywoodban. Ő olyannyira pestis, hogy még sorozatot sem nagyon tudunk társítani a nevéhez. Legalábbis mostanában ez a helyzet. Pályája elején Joss Whedon és J.J. Abrams szériáin dolgozott, csupa kultsorozatok (Buffy, a vámpírok réme, Angel, Alias, Lost - Eltűntek), azóta viszont nem nagyon akadt munkája a tévében. Pedig több író és stúdióvezető is egyaránt vallja, hogy olyan jó és eredeti pilotforgatókönyveket nem nagyon olvastak, amiket Drew Goddard írt.

Drew Goddard hátat fordít a tévének? Forrás: AFP/Michael Buckner

Mindezt csak abból tudjuk megítélni, hogy ő jegyzi a Cloverfield című titkos projekt, valamint a valóban hihetetlenül eredeti Ház az erdő mélyén című mozis horror szkriptjét, ugyanis a tévés bennfentesek által emlegetett sorozattervek sosem valósultak meg, a többségéből még pilot sem készülhetett. És ez pontosan lefesti az amerikai tévéipar jelenlegi állapotát, melyet a minimális kockázatvállalás és az eredetiség majdnem teljes hiánya jelent. A döntési pozícióban lévők ugyanis annak ellenére nem merték egyik Goddard-projektet sem tovább vinni, hogy maguk is nagyon nagyra tartották a munkáit.

A sors furcsa fintora, hogy 2014-ben végre ismét megnyílt a lehetőség Goddard előtt, elkészíthette és showrunnerje lehetett volna a Marvel Studios Daredevil-sorozatának, ami a Netflixre készült. Elég beszédes, hogy hat évvel utolsó sorozatírói munkája után a lehető legmagasabb pozícióban tért volna vissza.

A sorozat ötlete ugyan nem az ő agyából pattant ki, hanem egy megbízást vállalt el, de éppúgy a sajátjának számított. Illetve számított volna, ugyanis végre, amikor akadt volna egy fix tévés melója, a második részt követően ott kellett hagynia, a hírek szerint azért, mert a Marvel Studios egy mozifilmet (talán a Pókember-spinoff, Sinister Sixet, azaz a Baljós hatost) akart rábízni. Ennyi fordulat és csalódás után már nem lenne meglepő, ha Drew Goddard többet nem térne vissza a tévésorozatok világába.