Marczal János segédtiszt egy nótát énekelt, és megszületett a magyar rádiózás

rádió öreg rádiómúzeum
Perneky Sándor, a verőcei Rádiómúzeum alapítója és üzemeltetője
Vágólapra másolva!
„Ki ez az őrült betelefonáló?” – háborgunk, esetleg szidjuk a szakértőnek beállított balféket. Átkozódunk a híreket hallva, vagy a vérnyomást lecsillapítandó azonnal állomást váltunk – csak akad valami zene, ami megnyugtat. Ünnepeljünk: 90 éves a magyar rádió!
Vágólapra másolva!

Amikor az autóban csapkodjuk a volánt a röhögéstől, vagy együtt dalolunk a hangszórókkal, bele se gondolunk, milyen régóta tesszük ugyanezt, mennyire beépült a rádió az életünkbe.

Ma kilencvenéves a magyar műsorsugárzás,

sőt, ha az hazai előzményeket is belevesszük, a híradás elektrizált változatai még ennél is öregebbek.

Perneky Sándor, a verőcei Rádiómúzeum alapítója és üzemeltetője Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A rádiózást megalapozó találmány Hertz rezonátora volt – 1887–88-ban ennek segítségével bizonyította az elektromágneses hullámok létezését. Fontos az olasz Marconi 1896-os drótnélküli távírója, amellyel a távközlési hullámok gyakorlati alkalmazhatóságát támasztotta alá.

Negyed kilométer, nagy dolog

A verőcei Rádiómúzeum egyik friss bejegyzése: a nótájáról ismert Marczal János (1900–1974) leszármazottjainak bejegyzése Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Az első férfi, akinek sikerült nagyobb távolságot is áthidalni az új eszközzel, az orosz Alekszander Sztyepanovics Popov volt –

1895-ben már a 250 méter is csodálatos rekord volt.

Innentől óriási lépésekkel haladt a fejlődés, hiszen öt évvel később Anglia és Amerika között is létrejött a vezeték nélküli kapcsolat.

Az öreg rádiók és erősítők lelke az elektroncső – olyan eszköz, amelyet az elektronok vákuumban való áramoltatására terveztek Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Ahhoz, hogy a vételt tökéletesítsék, Lee de Forest zsenijére is szükség volt. 1906-ban őt találta fel a háromelektródás csövet, vagyis a triódát – ez kellett ahhoz, hogy a jeleken túl akár az emberi hang is továbbítható legyen.

Belga sikerek

Telefunken 121V, 1930: a német Telefunken magyar leányvállalatának terméke. A korszakra jellemző, hogy sok rádiónak még nem volt beépített hangszórója Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Az első kísérleti rádióadást 1914-ben sugározták Lackenben, Belgium területén. A fejlesztéseknek óriási lökést adott az első világháború, hiszen a hadseregnél rájöttek, hogy a technológia milyen jól használható a katonai kapcsolattartásban.

Standard 2A, 1931: a Standard ennél a készüléknél alkalmazott először belső hangszórót. Az ára 137 pengő volt Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A rendszeres adást az Egyesült Államokban indították be. A KDKA rádió 1920-as pittsburghi sugárzása után Európa sem akart lemaradni, hamar követték az amerikaiakat.

1922-ben megalakult az angol BBC, azaz a British Broadcasting Co. Ltd.

– az ő működésük hatalmas ösztönző erőt jelentett a kontinens többi országának.

Telefonba mondott hírek

Orion 477: miközben az átlagfizetés 1944-ben száz pengő volt, ezért a politúros, csúcsszuper kategóriájú, hat hullámsávos rádióért 1154 pengőt kértek. A politikai okokból megszervezett beszolgáltatások és a háború pusztítása miatt kevés készülék élte túl a korszakot Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Manapság ugyan senki sem úgy tekint Magyarországra, mint elektrotechnikai nagyhatalomra, de egy évszázada ez még másképpen volt – az ipar számos területén az élbolyban versengtek a hazai szakemberek. A távközlésben sem voltunk lemaradva, sőt: Puskás Tivadar kuriózumnak tekinthető Telefonhírmondója, mint afféle előd, már 1893. február 15-én elindult Budapesten.

Csodálatos munka a harmincas évekből származó, házi készítésű detektoros rádió belseje Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

1923-ban Paskay Bernát postai műszaki igazgató kérésére két fiatal mérnök, Erdőss Gyula és Jurcsek Viktor látogatott Németországba. Tanulmányi útjukon felmérték, mi legyen a hazai „bródkaszting” technikai háttere – tapasztalataik alapján a Posta Kísérleti Állomás 1923-ban a berlini Huthnál két darab 250 wattos adókészüléket rendelt.

A háború után rádióhiány volt: sok megsemmisült, sokat megsemmisítettek. A képen egy házilag, vegyes alkatrészekből épült vevő készülék látható Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Kellett a kraft

Az egyik Csepelen állt szolgálatba, a másik Sopronba került, a Magyar Távirati Iroda közgazdasági híreit továbbították a segítségükkel. Nem telt el sok idő, belátták, hogy a két eszköz teljesítménye kevés, ezért magyar mérnökök, Tomcsányi István és Magyari Endre 1 kW-os távíró- és távbeszélőadót építettek.

Vezetékes falirádió a Rákosi-korszakból: havi hat forint volt az előfizetés, csak egyféle adást lehetett hallgatni. Az államnak minden egyes készülék bekötése veszteséges volt, cserébe a szocialista propagandát tudták sugározni. Egyik korabeli beceneve a hazugláda Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Hamar kiderült, hogy számos rádióamatőr kagylózza rendszeresen kristálydetektoros vevőjével a távirati híreket. Tapasztalataikat időről időre megosztották a Posta Kísérleti Állomásával – az ő visszajelzéseik segítették és ösztönözték a mérnököket abban, hogy a felszabaduló Huth adóval kísérleti jelleggel műsoradásba kezdjenek – egy ilyen alkalommal ismerhette meg a hallgatóság a postánál dolgozó Marczal János műszaki segédtiszt dalárdában tökélyre csiszolt nótáit.

Nekünk a zene kell

Lottó Zenekombinát: talán három-négy darab készülhetett ebből az óriási zeneszekrényből. Értéke 1958-ban 28 ezer forint volt: a lottótárgynyeremény győztese egy pesti öröklakás és e között választhatott. Mivel ingatlanja már volt, ezt a csodát vihette haza. Jelenlegi tulajdonosa Herczeg István veszprémi gyűjtő Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Az első komoly adáskísérlet 1924. március 15-én hangzott el: a nemzeti ünnephez méltó zenés műsort sugároztak.

Egyre több volt a rádióamatőr, egyre türelmetlenebbül várták az állandó hallgatnivalót:

amíg 1925 novemberében alá nem írták a rádióhírszórás engedélyokiratát, ez nem történhetett meg.

Terta 529 MG zeneszekrény, 1960: drága, 8500 forintos nagyszuper kategóriájú zeneszekrény. Modern, egysebességes Terta 811 szalagos magnó és Audio márkájú négysebességes magyar lemezjátszó is volt benne Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A koncessziós jogok a Telefonhírmondó Részvénytársasághoz kerültek, amelyet a korszerű feladatokhoz át is szerveztek: megkapta a Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Részvénytársaság nevet. Nem csak a rádiósok, a szakemberek is várták a nagy napot, így nem piszmogtak soká. 1925. december 1-jén, 546 méteres hullámhosszal megszólalt, és szól azóta is a rádió, igaz, a második világháború alatt és utána 144 napig nem sugároztak műsort – csak 1945. május elsején indult újra az adás.

78-as fordulatú lemez a tű alatt Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Fogadalmat teszek arra, hogy minden üzleti szempontot háttérbe szorítva, tisztán csak a magyar kultúra szempontját szem előtt tartva fogjuk ezt a fegyvert kezelni” – jelentette ki a mikrofonba Kozma Miklós, az MTI vezérigazgatója. Az ünnepélyes adásnyitás után a hallgatók a következő műsort kapták:

Az alsó Cleopatra az ismert, a középső a ritka: az 1970-es EA3300-as erősítő volt az első magyar hifi, igaz, csupán prototípusok készültek belőle – ma gyűjtői csemege Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc
  1. Molnár Imre: Régi magyar dalok a 17–18. századból, Kern Aurél feldolgozásában
  2. Kerntler Jenő: a) Liszt: Szerelmi álmok; b) Bartók: Allegro Barbaro
  3. Sándor Erzsi kamara-énekesnő: a) Donizetti: nagyária a Linda di Chamonix című operából; b) Tauber: Vogel im Walde
  4. Hubay Jenő: Csárdajelenet
  5. Székelyhidy Ferenc: Poldini: Kálmán diák dala a Farsangi lakodalomból
Egymás alatt az Akai és a Videoton: a 12 300 forintos, 1989-ig gyártott készülék volt a hazai rádiógyártás talán utolsó modellje. Nagyjából hatvan magyar rádiós márka létezett – egy részük Verőcén megtekinthető Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Ismerje meg a magyar rádiókat!

Fényképeink a verőcei Öreg Rádiók Múzeumában, Perneky Sándor magánygyűjteményében készültek, amelyet a Rádiómúzeum Alapítvány működtet és támogat.

Cím: 2621 Verőce, Árpád út 21. (GPS: 47.82180, 19.03601)

Ha a Dunakanyarban kirándul, nézze meg a páratlan kiállítást.

Megközelíthetősége akadálymentes, kerekesszékkel érkezők számára is látogatható – további információt a múzeum weboldalán találhat.
Gyönyörű és időtálló: a magyar Pacsirta gond nélkül életben tartható a mai napig Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Az LGT ismert dalával búcsúzunk, köszönjük, hogy hallgattak-olvastak!