Marczal János segédtiszt egy nótát énekelt, és megszületett a magyar rádiózás

2015.12.01. 19:11

„Ki ez az őrült betelefonáló?” – háborgunk, esetleg szidjuk a szakértőnek beállított balféket. Átkozódunk a híreket hallva, vagy a vérnyomást lecsillapítandó azonnal állomást váltunk – csak akad valami zene, ami megnyugtat. Ünnepeljünk: 90 éves a magyar rádió!

Amikor az autóban csapkodjuk a volánt a röhögéstől, vagy együtt dalolunk a hangszórókkal, bele se gondolunk, milyen régóta tesszük ugyanezt, mennyire beépült a rádió az életünkbe. Ma kilencvenéves a magyar műsorsugárzás, sőt, ha az hazai előzményeket is belevesszük, a híradás elektrizált változatai még ennél is öregebbek. 

Perneky Sándor, a verőcei Rádiómúzeum alapítója és üzemeltetője

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A rádiózást megalapozó találmány Hertz rezonátora volt – 1887–88-ban ennek segítségével bizonyította az elektromágneses hullámok létezését. Fontos az olasz Marconi 1896-os drótnélküli távírója, amellyel a távközlési hullámok gyakorlati alkalmazhatóságát támasztotta alá.

Negyed kilométer, nagy dolog

A verőcei Rádiómúzeum egyik friss bejegyzése: a nótájáról ismert Marczal János (1900–1974) leszármazottjainak bejegyzése

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Az első férfi, akinek sikerült nagyobb távolságot is áthidalni az új eszközzel, az orosz Alekszander Sztyepanovics Popov volt – 1895-ben már a 250 méter is csodálatos rekord volt.  Innentől óriási lépésekkel haladt a fejlődés, hiszen öt évvel később Anglia és Amerika között is létrejött a vezeték nélküli kapcsolat. 

Az öreg rádiók és erősítők lelke az elektroncső – olyan eszköz, amelyet az elektronok vákuumban való áramoltatására terveztek

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Ahhoz, hogy a vételt tökéletesítsék, Lee de Forest zsenijére is szükség volt. 1906-ban őt találta fel a háromelektródás csövet, vagyis a triódát – ez kellett ahhoz, hogy a jeleken túl akár az emberi hang is továbbítható legyen. 

Belga sikerek

Telefunken 121V, 1930: a német Telefunken magyar leányvállalatának terméke. A korszakra jellemző, hogy sok rádiónak még nem volt beépített hangszórója

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Az első kísérleti rádióadást 1914-ben sugározták Lackenben, Belgium területén. A fejlesztéseknek óriási lökést adott az első világháború, hiszen a hadseregnél rájöttek, hogy a technológia milyen jól használható a katonai kapcsolattartásban. 

Standard 2A, 1931: a Standard ennél a készüléknél alkalmazott először belső hangszórót. Az ára 137 pengő volt

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A rendszeres adást az Egyesült Államokban indították be. A KDKA rádió 1920-as pittsburghi sugárzása után Európa sem akart lemaradni, hamar követték az amerikaiakat. 1922-ben megalakult az angol BBC, azaz a British Broadcasting Co. Ltd.  – az ő működésük hatalmas ösztönző erőt jelentett a kontinens többi országának. 

Telefonba mondott hírek

Orion 477: miközben az átlagfizetés 1944-ben száz pengő volt, ezért a politúros, csúcsszuper kategóriájú, hat hullámsávos rádióért 1154 pengőt kértek. A politikai okokból megszervezett beszolgáltatások és a háború pusztítása miatt kevés készülék élte túl a korszakot

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Manapság ugyan senki sem úgy tekint Magyarországra, mint elektrotechnikai nagyhatalomra, de egy évszázada ez még másképpen volt – az ipar számos területén az élbolyban versengtek a hazai szakemberek. A távközlésben sem voltunk lemaradva, sőt: Puskás Tivadar kuriózumnak tekinthető Telefonhírmondója, mint afféle előd, már 1893. február 15-én elindult Budapesten. 

Csodálatos munka a harmincas évekből származó, házi készítésű detektoros rádió belseje

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

1923-ban Paskay Bernát postai műszaki igazgató kérésére két fiatal mérnök, Erdőss Gyula és Jurcsek Viktor látogatott Németországba. Tanulmányi útjukon felmérték, mi legyen a hazai „bródkaszting” technikai háttere – tapasztalataik alapján a Posta Kísérleti Állomás 1923-ban a berlini Huthnál két darab 250 wattos adókészüléket rendelt. 

A háború után rádióhiány volt: sok megsemmisült, sokat megsemmisítettek. A képen egy házilag, vegyes alkatrészekből épült vevő készülék látható

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Kellett a kraft 

Az egyik Csepelen állt szolgálatba, a másik Sopronba került, a Magyar Távirati Iroda közgazdasági híreit továbbították a segítségükkel. Nem telt el sok idő, belátták, hogy a két eszköz teljesítménye kevés, ezért magyar mérnökök, Tomcsányi István és Magyari Endre 1 kW-os távíró- és távbeszélőadót építettek.

Vezetékes falirádió a Rákosi-korszakból: havi hat forint volt az előfizetés, csak egyféle adást lehetett hallgatni. Az államnak minden egyes készülék bekötése veszteséges volt, cserébe a szocialista propagandát tudták sugározni. Egyik korabeli beceneve a hazugláda

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Hamar kiderült, hogy számos rádióamatőr kagylózza rendszeresen kristálydetektoros vevőjével a távirati híreket. Tapasztalataikat időről időre megosztották a Posta Kísérleti Állomásával – az ő visszajelzéseik segítették és ösztönözték a mérnököket abban, hogy a felszabaduló Huth adóval kísérleti jelleggel műsoradásba kezdjenek – egy ilyen alkalommal ismerhette meg a hallgatóság a postánál dolgozó Marczal János műszaki segédtiszt dalárdában tökélyre csiszolt nótáit.

Nekünk a zene kell

Lottó Zenekombinát: talán három-négy darab készülhetett ebből az óriási zeneszekrényből. Értéke 1958-ban 28 ezer forint volt: a lottótárgynyeremény győztese egy pesti öröklakás és e között választhatott. Mivel ingatlanja már volt, ezt a csodát vihette haza. Jelenlegi tulajdonosa Herczeg István veszprémi gyűjtő

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Az első komoly adáskísérlet 1924. március 15-én hangzott el: a nemzeti ünnephez méltó zenés műsort sugároztak. Egyre több volt a rádióamatőr, egyre türelmetlenebbül várták az állandó hallgatnivalót:  amíg 1925 novemberében alá nem írták a rádióhírszórás engedélyokiratát, ez nem történhetett meg.

Terta 529 MG zeneszekrény, 1960: drága, 8500 forintos nagyszuper kategóriájú zeneszekrény. Modern, egysebességes Terta 811 szalagos magnó és Audio márkájú négysebességes magyar lemezjátszó is volt benne

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A koncessziós jogok a Telefonhírmondó Részvénytársasághoz kerültek, amelyet a korszerű feladatokhoz át is szerveztek: megkapta a Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Részvénytársaság nevet. Nem csak a rádiósok, a szakemberek is várták a nagy napot, így nem piszmogtak soká. 1925. december 1-jén, 546 méteres hullámhosszal megszólalt, és szól azóta is a rádió, igaz, a második világháború alatt és utána 144 napig nem sugároztak műsort – csak 1945. május elsején indult újra az adás. 

78-as fordulatú lemez a tű alatt

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A magyar kultúra fegyvertára erős fegyverrel gyarapodott. Ez a fegyver a most meginduló broadcasting.  Fogadalmat teszek arra, hogy minden üzleti szempontot háttérbe szorítva, tisztán csak a magyar kultúra szempontját szem előtt tartva fogjuk ezt a fegyvert kezelni” – jelentette ki a mikrofonba Kozma Miklós, az MTI vezérigazgatója. Az ünnepélyes adásnyitás után a hallgatók a következő műsort kapták: 

Az alsó Cleopatra az ismert, a középső a ritka: az 1970-es EA3300-as erősítő volt az első magyar hifi, igaz, csupán prototípusok készültek belőle – ma gyűjtői csemege

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc
  1. Molnár Imre: Régi magyar dalok a 17–18. századból, Kern Aurél feldolgozásában 
  2. Kerntler Jenő: a) Liszt: Szerelmi álmok; b) Bartók: Allegro Barbaro 
  3. Sándor Erzsi kamara-énekesnő: a) Donizetti: nagyária a Linda di Chamonix című operából; b) Tauber: Vogel im Walde 
  4. Hubay Jenő: Csárdajelenet 
  5. Székelyhidy Ferenc: Poldini: Kálmán diák dala a Farsangi lakodalomból 

Egymás alatt az Akai és a Videoton: a 12 300 forintos, 1989-ig gyártott készülék volt a hazai rádiógyártás talán utolsó modellje. Nagyjából hatvan magyar rádiós márka létezett – egy részük Verőcén megtekinthető

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

 

A Rádiógyűjtők Magyarországi Klubja a 90. évforduló tiszteletére izgalmas könyvet adott ki. Szerzője Kóger László

Forrás: Origo
Ismerje meg a magyar rádiókat!
Fényképeink a verőcei Öreg Rádiók Múzeumában, Perneky Sándor magánygyűjteményében készültek, amelyet a Rádiómúzeum Alapítvány működtet és támogat.

Cím: 2621 Verőce, Árpád út 21. (GPS: 47.82180, 19.03601)

Ha a Dunakanyarban kirándul, nézze meg a páratlan kiállítást.

Megközelíthetősége akadálymentes, kerekesszékkel érkezők számára is látogatható – további információt a múzeum weboldalán találhat.

Gyönyörű és időtálló: a magyar Pacsirta gond nélkül életben tartható a mai napig

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Az LGT ismert dalával búcsúzunk, köszönjük, hogy hallgattak-olvastak!