Párás szemek, recsegő felvételek a rádiótörténeti délutánon

2015.12.01. 19:51

Éppen 90 éve, 1925. december 1-jén indult meg Magyarországon a rendszeres rádiósugárzás, amiről természetesen maga a rádió is megemlékezett, a Kossuth Klubban fogadta az érdeklődőket, úgy száz embert, jobbára nyugdíjasokat. A recsegő, ropogó felvételek mellett a rádiós legendáké volt a nap, többek között Dénes Mária, Komjáthy György és Bolba Lajos is emlékezett. 

"Az a rádió nem élte meg a 90 évet, ez már egy másik rádió" – morog valaki mellettem, vagyis a tipikus, régen-minden-jobb-volt hangulatban indul az ünnepség, más kérdés, hogy a Magyar Rádió már tényleg megszűnt, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. égisze alá tartozik.

A találkozó természetesen amúgy sem a jelenünkről szól, hiszen egy 90 éves történetre emlékezik, jobbára idősek is a résztvevők, mintha egy 50. érettségi találkozóra csöppentem volna – ahogy azt Bolba Lajos, egykori zenei szerkesztő is megállapítja.    

Családias hangulatban, az asztalnál Czigány György, Bolba Lajos, Dénes Mária, B. Tóth László, Komjáthy GyörgyForrás: Origo

Megszólal aztán az első, a klasszikus szignálok helyett inkább még légiriadós szirénára emlékeztető csengő, ezzel indult annak idején a Magyar Rádió története. 1925. december 1-jén – akkor még a Rákóczi út 22. szám alatt található épületben – Demény Sándor államtitkár, a M. Kir. Posta vezérigazgatója szólt először a magyar hallgatókhoz: "A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása mint a magyar találmányú fémvezetékes Telefonhírmondó utódja, nagyszerű elődjének modern stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a M. Kir. Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben" – kezdte.

Az ilyen rádiókészülékekre talán még emlékszünkFotó: Polyák Attila - Origo

Az már talán ennyiből is érzékelhető, hogy az akkori rádiózás nem a mai fülnek való, az első napi programból lejátszott, amúgy is recsegő-ropogó, néhol alig érthető felvételeket talán csak dr. Simándi Irén történész hallgatja áhítattal, aki az utóbbi években éppen a rádió történetét kutatja. A többiek ki-be járkálnak közben, mosdóba vagy a szomszédos helyiségben kiszórt pogácsáért inkább.

Nem a történeti adalékok, nem is a történelmi jelentőségű felvételek miatt jöttek, hanem, hogy megosszák az emlékeiket, találkozzanak fiatalkoruk kedvelt rádiósaival. Van, akinek a Szabó család, másnak a Rádiókabaré vagy éppen a Gondolat-Jel című kulturális műsor említésére párásodik be a szeme, sokan elérzékenyülnek, Komjáthy György alig tud megszólalni, Dénes Mária pedig – jellegzetes hangján – folyton olyan patetikus mondatokat mond, mint hogy "az életünket átlengi a rádió mítosza".

Komjáthy György 2013-banForrás: MTI/Czimbal Gyula

Abban mindannyian megegyeznek, hogy a rádió aranykorában szinte egy családot alkottak, munkaidőn kívül is sok időt töltöttek egymás társaságában. Az olyan kis sztorik miatt érdemes őket hallgatni, mint amit a maholnap 82 éves Komjáthy mesél az első rádiófelvételéről, bizony, ő sem volt mindig profi. Gyuri, ismételjük meg, nagyon nagy a papírzörgés"– mondta neki jó pár évtizeddel ezelőtt a technikusa, a műsorvezető akkor még annyira izgult, hogy remegett a kezében az előre felírt szöveg.

B. Tóth Lászlóval, a Poptarisznya műsorvezetőjével külön is beszélgettünk, az erről szóló anyagot később közöljük. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK