Tudja, melyik a legtöbbet játszott dal a rádióban?

Még mindig egy Máté Péter-szerzemény vezet, nem tudjuk megunni. Havonta egymillió forint fölötti jogdíjat 52 zenész, szerző vagy jogutód kap. Adatokat tett közzé az Artisjus.

A tavaly regisztrált 18 348 új zenemű 14 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, közülük minden negyedik popdal volt. 2015-ben 1377 szerző kapott legalább havi 50 ezer forint jogdíjat - 2014-ben még csak 1075 szerző volt ilyen kedvező helyzetben.

Tavaly havi 1 millió feletti összeget 52-en, 500 ezer és 1 millió közöttit 80-an kaptak zeneműveik után. 100 ezer és 500 ezer forint közötti jogdíjat 656-an, 50 ezer és 100 ezer forint közöttit 589 szerző és jogutód kapott havonta. A legtöbbször elhangzó mű még mindig Máté Péter Elmegyek című száma.

Száz éve van velünk a rádió: az első rádióadást, amely emberi hangot közvetített, Lee de Forest valósította meg 1910. január 12-én Forrás: --

Az új szerzők egyre fiatalabbak - az Artisjus tavaly először junior kategóriában díjazott két 30 év alatti szerzőt. Egyre magasabb a szerzők között a nők aránya, amely a 2005 előtti 4-5 százalékról ma már 15 százalék körülire emelkedett - arányuk a szövegíróknál magasabb, mint a zeneszerzőknél.

4 perces egy átlagos dal

Az Artisjus saját felmérése és a ProArt zeneipari jelentése szerint a zenei alkotók jövedelmének egyharmada származik jogdíjból. A jogdíjkifizetések tavalyi 25 százalékos növekedése részben a szabályozás változása miatt következett be: 2015-ben módosultak az azonosítatlan jogdíjak felosztására vonatkozó előírások.

Az egyesületnél regisztrált művek átlagos hossza 3 perc 54 másodperc. A dalcímekben leggyakrabban használt szavak között szerepel a dal, a szép, a love, a nyár és a zene. Műfaj szerint - akárcsak korábban -

vezet a pop 23 százalékos aránnyal,

ezt követi a rock és az elektro/dance (15-15 százalék), a klasszikus zene (10 százalék), az alternatív zene (9), a filmzene (7), a világzene (7), a hiphop (6) és a dzsessz (3 százalék).

Ma már mindenhol rádiózhatunk Forrás: --

A 2015-ben bejelentett zeneművek 41 százaléka instrumentális, 59 százaléka szöveges. A bejelentett dalok többsége (73 százaléka) magyar nyelvű, a tavalyi művek 25 százaléka angol szöveggel íródott. Egy regisztráló szerző átlagosan hét dalt írt és jelentett be 2015-ben, a dalok nagy többsége, 65 százaléka egyszerzős mű, minden ötödik dalt szerzőpáros jegyez.

17 milliárd forint folyik be

Az Artisjus friss adatai szerint a 2014-ben bejelentett mintegy 16 ezer zeneműből egy év alatt 6877-nek (a művek mintegy 45 százalékának) már olyan elhangzása volt, amely több-kevesebb jogdíjat is hozott a szerzőknek.

A kifizetett jogdíjak 49 százaléka jutott el a hazai szerzőkhöz.

Egy dal rádiós lejátszási értéke a legnagyobb kereskedelmi rádióknál 2000 forint is lehet, a vidéki kis rádiók esetében azonban 1 forintról indul.

A szerzői jogvédő iroda egyesület tavalyi bevétele mintegy 17 milliárd forint volt. Az élőzenében a pénzek 70 százaléka került magyar szerzőkhöz, a rádiós elhangzások után járó jogdíjak tekintetében az összes jogdíj 42 százaléka (a törvény immár 35 százalékos minimális arányt ír elő a rádióban játszott magyar dalokra).

A tévés elhangzások után a kifizetett jogdíjak 53 százaléka,

az eladott hangfelvételek után 59 százalék jutott magyarokhoz - érdekesség, hogy az eladott hanghordozók drasztikusan csökkenő számán belül a magyarok aránya emelkedett.

A magyar zenész legfontosabb bevételi forrása az élőzenék után járó gázsi, a második legfontosabb a szerzői jogi díj, ennek aránya ma már átlagosan 33 százalékos. Az élőzenés bevételek azonban nem pótolják a CD-eladások kiesését, és egyre inkább igaz, hogy egy zenésznek több lábon kell állnia.