Megváltoztatná a múltat, ha tehetné?

A legutóbbi Csillagok háborúja filmet, továbbá az Aliast és a Lost pilotját rendező J.J. Abrams producerkedése mellett készült sorozat Stephen King 11/22/63 című időutazós regényéből. Az USA-ban a héten lett vége, itthon április 12-én rajtol a FOX-on. Végignéztük, és bőven megér egy próbát.

Ki ne gondolkodott volna el azon, hogy milyen jó lenne visszamenni élete egy szakaszához, vagy épp egy konkrét pillanathoz, és ott másképp dönteni, hogy az élete onnan egészen másfelé kanyarodjon? Vágóhídi béllapátolás helyett mégiscsak a jogi egyetemre menni, mégsem beszólni a vezérigazgató nyakkendőjére a vállalati, karácsonyi partin, nem szakítani a helyes kis szőkével, és váltani a csendes feketére – annak tudatában, hogy tíz évvel később klasszikus házisárkány, hárpia lesz belőle. Mindenkinek vannak ilyen-olyan fontos döntések életében, amelyeket utólag megkérdőjelez, és utána évekig reménytelenül azon morfondírozik, vajon helyesen döntött-e.

Számos jelenetet Dunnville-ben, Ontarióban vettek fel Forrás: Hulu

A múlt megváltoztatásának lehetősége persze jelenleg is csak egy elméleti játék, időutazás nincs (hacsak nem tekintünk annak egy albán faluban tett kirándulást), így a fikció bátran nyúlhat a témához, nem kell igazán törődnie a paradoxonokkal, következményekkel. Így tett Stephen King is, aki 2011-ben megírta és kiadta a 11/22/63 című regényét, ahol egy férfi nagyobb távlatokban gondolkodik: nem azért megy vissza, hogy helyesen döntsön felsőoktatási vagy nőügyi kérdésekben, hanem

azért, hogy Amerika és a világ jobb hely legyen.

Mivel egy jó ismerőse szerint minden baj onnan ered, hogy 1963-ban lelőtték Kennedyt, logikusnak tűnik, hogy a merényletet meg kell hiúsítani, és utána jöhet a nagy amerikai-szovjet barátság, egy boldog világ, sok színes lufival, ingyen sörrel.

Jelenet a sorozatból Forrás: Hulu

A regény nagyon hamar siker lett, a New York Times Best Seller listáján 16 hetet tanyázott, és számos díjat bezsebelt (Los Angeles Times Book Prize, International Thriller Writers Award for Best Novel) és jelölései is voltak (British Fantasy Award, Locus Award for Best Science Fiction Novel). Maga a szerző is nyilatkozta, hogy számos regénye közül ez a legalkalmasabb arra, hogy sorozatot készítsenek belőle – így tett végül a Hulu. A 11.22.63 nyolcrészes sorozat Stephen King regényét követi, executive producer volt J.J. Abrams, Stephen King, Bridget Carpenter és Bryan Burk, 2016 februárjában mutatták be.

A szépség és a sármőr

Az alaphelyzet szerint egy kedélyes bár, kávézó hátsó szobája egyfajta időkapu, oda-vissza működik, de csak 1960 egy adott napjára, egy adott pillanatba lehet visszatérni. Akármennyi időt tölthet az ember a múltban, ha visszajön, akkor is csak két perccel lesz később, mint amikor eltűnt a sötét folyosón. James Franco a főszereplő a sorozatban, karaktere szerint Jake Epping tanárember, aki épp magánéleti válságban van, így van arra két perce, azaz jó három éve, hogy visszamenjen 1960-ba barátja unszolására, hogy megakadályozza az 1963-as merényletet.

Nem könnyű szerelem ez Forrás: Hulu

Egész utcákat, tereket rendeztek át a forgatás kedvéért, korabeli ruhákkal, autókkal forgattak, egészen hihető a vizuális világ, ami teremtettek. Franco hiteles a szerepben, Sarah Gadon (Sadie Dunhill) pedig feltűnőek kedvesen mosolyog, igazi szépség, és kettejük közt a kémia is működik. Daniel Webber (Lee Harvey Oswald) jól hozza az egyre jobban begolyózó, indulatkezelési problémákkal küzdő, társadalmi kirekesztettség szélére sodródó figurát, George MacKay (ő Bill Turcotte a sorozatban) viszont elég idegesítő fickót alakít: Jake-nek időben észre kellett volna vennie, hogy könnyen befolyásolható, labilis idegrendszerű fickóra bízza a nagy titkot, és ebből csak még nagyobb baj lehet.

Jake akcióban Forrás: Hulu

Kellemes, igényes sorozatról van szó, amely a Vissza a jövőbe-trilógia híveinek is bejöhet: ott a nyolcvanas évekből ugrottak 1955-be (legalábbis az első részben), itt a kétezres évekből 1960-ba, ugyanúgy van trükközés a sportfogadási eredményekkel, és ugyanazon kérdések merülnek fel a nézőkben és az időutazókban: biztosan jó, ha a múltat megbolygatjuk? Biztosan jobb irányba megy a világ, ha egy eseményt kiiktatunk? Beavatkozhatunk-e mások életébe a múltban, játszhatunk-e istenséget, akinek tettei nyomán egész családok sorsa alakul másképp?

Megpróbál beilleszkedni, munkát vállal a múltban, hamis igazolványokkal Forrás: Hulu

Itt annyiban nehezebb a helyzet, mint Marty McFly és a doki esetében, hogy a sors, a történelem vagy Isten bizonyos eseményeket nem, vagy csak nagyon nehezen enged megváltoztatni, ami persze újabb bonyodalmakhoz vezet. Jake-nek tehát nagyon össze kell szednie magát a végén, hogy odaérje, ahová kell, és akkor még ott a kétely: megéri?

Már korábban kinézte magának

Franco már a sorozat alapjául szolgáló regényt is imádta, olyannyira, hogy még kritikát is írt róla az egyik újságnak. Szerette volna ő filmre vinni, ám végül, kalandos úton a főszerepet kapta meg: „Emlékszem, amikor először belelapoztam a 11.22.63 című regénybe egy reptéri könyvesboltban, egyből nagyszerűnek találtam.

Gyorsan kiolvastam, és úgy gondoltam, ez filmre kívánkozik.

Megszereztem Stephen King email címét, és érdeklődtem a megfilmesítés jogairól. Azt válaszolta, hogy nagyon sajnálja, de már odaadta a jogokat J.J. Abramsnak. Nem örültem neki, de beletörődtem. Mire pár héttel később felhívott J.J. Abrams és megkérdezte, hogy eljátszanám-e a főszerepet. Persze, hogy igent mondtam" – nyilatkozta.

Sikerül jobb világot kreálni? Forrás: Hulu

A korábban Oscar-díjra is jelölt színész a legizgalmasabbnak az időutazás koncepcióját találta. „Az a legérdekesebb, hogy Jake valójában nem abban a korban született, ahol ezután élnie kell. A korábbi munkáim során, ha egy történet egy adott korban játszódott, az én karakterem is annak a kornak az embere volt. Ilyenkor a néző számára egyértelmű:

rendben, egy másik történelmi időben vagyunk.

A 11.22.63 esetében azonban a főhős is tulajdonképpen kívülálló - akárcsak a néző-, így másként tudja szemlélni a dolgokat. Rámutat, mi volt egykor jó, mi volt rossz, és ezzel valahogy sokkal izgalmasabbá válik az egész történet."

A lényeg, hogy nem egy végtelenül hosszú, zavaros sorozatról van szó, ahol a kifulladás első jelei után még négy évet várnak a kaszával, hanem van eleje és vége - egy nyolcrészes darabról beszélünk, ahol hét részen át szórakozunk és izgulunk, a végén pedig jól elgondolkodunk emberi sorsokon, döntéseken, történelmi fordulatokon. És talán Stephen King is elismerően csettintett a végén.