Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Super Bowlt először 1967-ben láthatták a tévénézők, ma pedig már hagyományosan a legnézettebb műsor az Egyesült Államokban. Olyan eseményről van szó, amely elsősorban az amerikaiakat vonzza, de így is közvetítik több mint 200 országban, itthon is egyre népszerűbb.
Az amerikai tévétörténet húsz legnézettebb tévéműsorából ugyanis tizenkilenc Super Bowl, csupán a M.A.S.H. záróepizódja tudott beférkőzni a nyolcadik helyre a maga 105,9 millió nézőjével. A rekordot jelenleg a 2015-ös Super Bowl tartja, erre 115,2 millió amerikai volt kíváncsi – míg a 2014-es döntőt 112,2 millióan, a tavalyit pedig 111,9 millióan figyelték.
A nagy nézettséget természetesen nem kizárólag az okozza, hogy az Egyesült Államokban megőrülnek az amerikaifociért, hanem az is, hogy a hirdetők és menedzserek hamar rájöttek, milyen lehetőségeket tartogatnak a játékrészek közötti szünetek.
A félidőben mindig valamilyen látványos műsorszámot adnak,
általában egy énekes vagy egy zenekar mutatja be az új dalát: idén Lady Gaga fellépése várható, tavaly a Coldplay szórakoztatta a nézőket Beyoncéval és Bruno Marsszal kiegészülve.
A nézettséget látva természetesen a hirdetők is rákaptak a műsorra, igaz, borsos árat kell fizetniük, ha meg akarnak jelenni, még úgy is, hogy idén maradt a tavalyi tarifa:
egy harminc másodperces reklámhely ötmillió dollárba kerül.
Nem csoda, hogy az ügynökségek külön készülnek erre az alkalomra, a legötletesebb, legütősebb reklámjaikat ekkorra tartogatják.
Tavaly többek között Alec Baldwin partizott Missy Elliott-tal és Dan Marinóval, Christopher Walken zoknikkal beszélgetett, Seal pedig a Super Bowl után, győzelmi mámorban fogant gyerekekkel énekelgetett. A 2015-ös döntő legviccesebb kisfilmjeiből itt szemezgettünk, de régebben is készült jó pár szórakoztató, emlékezetes darab.
A reklámok filmszerűvé, önálló műsorszámmá válását a Super Bowlok történetében talán a neves rendező, Ridley Scott indította el, aki
1984-ben az Orwell-regényt idéző kisfilmet szentelt az Apple-nek,
illetve az akkor megjelenő Macintosh számítógépeknek – azt mutatva be, hogy van más alternatíva is a mindenkit ugyanolyanná formáló Nagy Testvér (az IBM) mellett.
A későbbiekben az ügynökségek egyre színvonalasabb látványvilággal és sztárok tömegével próbálták meggyőzni a nézőket arról, hogy az adott termék érdemes a figyelmükre.
1992-ben Cindy Crawford mindenkinél szexisebben itta a Pepsit,
de a srácok csak az üdítősdoboz új kivitelezésére figyeltek; egy évvel később Michael Jordan és Larry Bird egy Big Macért mutatta be a legelképesztőbb kosártrükköket.
Az ismert arcok később is szívesen csatlakoztak azokhoz a reklámokhoz, amelyeket a Super Bowlra időzítettek. Az egyik állandó hirdető, a Bud Light kedvéért Don Cheadle egy lámával szállt liftbe, Arnold Schwarzenegger pedig hülye parókában pingpongozott az utca emberével – azonban akármi is következett ez után, mindig volt ott egy jó sör a biztonság kedvéért.
Az Agymenők színésznője, Kaley Cuoco 2013-ban a Toyotát reklámozta: egy tündért alakított, aki azonban sosem úgy teljesítette a kívánságokat, ahogy azt kellett volna. A családfő úszógumija helyett például a kocsi pótkerekét tüntette el (mindkettőt mondják spare tire-nek az angolban), majd a wishes-t is witches-nek értette, így az újabb kívánságok helyett boszorkányok lepték el az utcát.
Az utóbbi években Amy Poehler tett még fel hülye kérdéseket a Best Buyban, Paul Rudd és Seth Rogen azon vitatkoztak, hogy melyikük lenne jobb arca a Samsungnak, Bruce Willis egy vadidegen fickót ölelgetett, Stephen Colbert pedig pisztáciának öltözött – nem voltak unalmas darabok ezek sem. Emlékezetes volt a Volkswagen Darth Vader-es reklámja is.
A Sport1 élőben közvetíti az 51. Super Bowlt, felvezetésképpen egy Trash Talk Extra jelentkezik 10 órától. Éjféltől a helyszíné a szó, Houstonból Faragó Richard és a magyar amerikaifutball-válogatott irányítója, Bencsics Márk kommentál.
