Susan Sarandon: Kezdetben megrémisztett ez a szerep

A Viszály: Bette és Joan Ryan Murphy új sorozata, melynek első évada két híres színésznő, Joan Crawford (Jessica Lange) és Bette Davis (Susan Sarandon) legendás rivalizálásának történetét meséli el a Mi történt Baby Jane-nel? című filmen való közös munkájuk során. A sorozat feltárja, miként nézett szembe a két nő az életkoruk és nemük miatti diszkriminációval és szexizmussal, miközben igyekeztek megőrizni a karrierjük alkonyán rájuk köszöntő hírnevet. A sorozatban Bette Davis színésznőt az Oscar-díjas Susan Sarandon alakítja.

Örömmel vállalta Bette Davis szerepét?

Igazából kezdetben megrémített. Gyerekkorom óta folyton belebotlom. Ő maga is többször felvetette, hogy csináljak róla filmet, de nem volt hozzá forgatókönyv. Az életem során jó párszor előkerült a téma, aztán jött Ryan, aki

korábban filmként képzelte el ezt a projektet,

és arra az egy poénra húzta volna fel az egészet, hogy milyen nehéz volt együtt dolgozni velük. Utána viszont átdolgozta az ötletet egy bonyolultabb, mélyebb megközelítés szerint, és nem csak ezeket a nőket mutatta be, hanem a köztük lévő ellenségeskedés gyökerét is, valamint azt, hogy mit mond ez Hollywoodról és az öregedésről, és mindez vajon megállja-e a helyét még ma is.

Susan Sarandon mint Bette Davis, Jessica Lange mint Joan Crawford Forrás: Origo

Bette személyesen kereste meg. Ez mikor történt?

Talán 26-28 éves lehettem. Amikor a lánya megjelentette azt a rosszindulatú könyvet. Szerintem csak állást akart foglalni. Egy rendezőn keresztül jutott el hozzám, akivel az F. Scott Fitzgerald és Zelda kapcsolatát feldolgozó The Last of the Belles című filmen dolgoztam.

Végül, ugyan jóval később, de csak utolérte ez a szerep.

Igen, és most, hogy eljátszottam, talán szabad vagyok. Remélhetőleg ezzel bezárul a kör. Egyébként az évek során többen készítettek különböző anyagokat róla, hiszen az életének több vicces és izgalmas időszaka is volt. De most mégis újra megtalált engem is.

Batte Davist gyakran utánozzák,

hiszen egy hihetetlenül rendhagyó figura a beszédét tekintve, és egészen egyedi mindaz, amit csinál és mond. Nem csak arról van szó, hogy akcentussal kell beszélni. Mindig nagyon furcsán hangsúlyoz például. Fura a járása, ezt is sokan utánozták már, rengeteg ember, különböző módokon. Szóval mit kezdesz egy karakterrel, akinek a legextrémebb arcát már mindenki ismeri? Hogyan rángatod le a földre és csinálsz belőle valódi személyt? Ez az ijesztő benne.

Amikor Bette Davis és Joan Crawford a Mi történt Baby Jane-nel? című filmet forgatták, az ötvenes éveikben jártak. Napjainkban az ötvenes színésznők még mindig fantasztikus főszerepeket kapnak, őket viszont már nem vették komolyan a maguk idejében.

Igen, mert akkoriban nem szorult túl sok fantázia a történetmesélésbe. A filmes iparágat férfiak uralták, akik hozzájuk hasonló emberekről mondtak el történeteket. Márpedig ők fiatalabb nőkkel akartak együtt lenni, és a szerepeket úgy osztották le, hogy

50-60 éves nőket nem nagyon láttunk romantikus filmekben.

Ez akkoriban így ment, és szerintem napjainkra sem sokat változott. Legalábbis annak tekintetében, hogy bár vannak remek szereplehetőségek idősebb korban is, a történeteket tekintve nem számíthatunk nagy változatosságra.

Forrás: FOX

Mi a személyes tapasztalata a lehetőségek változásáról 50 év felett?

Amikor én belevágtam a szakmába, akkor 40 éves korig számoltunk. Szóval igazán a végsőkig próbálkoztam, a Baseball bikák című filmet 40 évesen forgattam. Jól mentek a dolgok, aztán jött a Ments meg, Uram!, és rátaláltam az igaz hitre. Viszont 60 felett egyre kevesebb a romantikus szerep, nem is tudom, hány éves voltam, amikor az Alfie-t forgattuk. Így 70 évesen pedig egyfolytában azzal keresnek meg, hogy

alakíthatnék egy haldoklót vagy valakit, aki haldoklóknak segít, esetleg őrült.

A Meddler éppen ezért volt fantasztikus lehetőség a számomra, mert egy nő története, remek szereposztással és a kritikusok is jól fogadták. Volt benne romantika, a nőnek központi szerep jutott, a veszteséggel is meg kellett birkóznia, miközben átalakuláson ment át. Igazán örültem, hogy eljátszhattam. De még jobb lett volna, ha többen láthatják, mert ugyan imádták a filmet, mégsem kapták fel igazán, hiába kapott remek kritikákat.

Forrás: FOX

A Viszály: Bette és Joan is eredetileg filmnek készült. Az, hogy sorozat lett belőle talán lehetőséget teremt a hosszabb elmélyülésre, és több női karakternek biztosít teret. De azért van benne valami ironikus, hogy a történet filmsztárokról szól, egy sorozat formájában.

Van benne irónia, de én szeretem ezt a műfajt. Viszont azt hiszem, számomra a sorozatkészítésben ezek a meghatározott idejű szériák a leginkább elfogadhatóak. Én eléggé tartok az elköteleződéstől. Ha elköteleződsz, visszakerülsz a stúdiórendszerbe. Akár hat-hét évig is elhúzódhat egy sorozat, és sokszor semmilyen ráhatásod nincs a történet alakulására. De a meghatározott, rövidebb idejű sorozatokban tényleg

minőségi munkát végezhetünk.

Ez a mostani anyag például öt hónap lett, és nagyon élveztem a forgatásokat. Remélem, hogy a végeredményt pedig a nézők is nagyon fogják élvezni.

-------------

Az interjút a FOX-tól kaptuk. A csatorna A Viszály: Bette és Joan című sorozatot május 17-től szerdánként 21:55-kor vetíti.