Dér Ágnes, az M5 igazgatója: Tiszteljük a nézőinket

2017.09.20. 10:44

Bekapcsoljuk a tévét, hátradőlünk és megnézünk mondjuk egy francia-belga vígjátékot eredeti nyelven. Vagy inkább egy Velencei Filmfesztiválon győztes északi filmet? Netán inkább az Oscar-díjas Morgan Freeman méltán híres sorozatára lennénk kíváncsiak, amelyben a világegyetem nagy kérdéseire keresi a választ? Megnéznénk Domingo pécsi előadását? Vagy meghallgatnánk, ahogyan Für Anikó Weöres Sándor-verset szaval? Belenéznénk egy színházi előadásba? Ugye, hogy ez már túlzásnak tűnik? Pedig ezt mind tényleg bevállalja egy tévé ma Magyarországon. Az M5 az elmúlt egy évben a televíziózás fine dining-ját tette le az asztalra. Egy évesek. Ebből az alkalomból beszélgettünk a csatorna igazgatójával, Dér Ágnessel.

Ahogy a neten keresgéltem információkat az M5-ről, azt kell mondanom, hogy elég kevés dolgot találtam. Keveset foglalkoznak önökkel.

Szerintem az a mai magyar médiapiacot jellemzi, hogyha valami körül nincsen nagy csinnadratta vagy botrány, akkor az már nem is érdekes. Nem is szerettünk volna botrányt gerjeszteni magunk körül. A bulvársajtónak unalmasak vagyunk, ez biztosan így van. Én ezt nem bánom.

Miért nem unalmas az M5?

A mi értékeink szerint azért nem unalmas, mert nagyon sok műfaj közül válogat és azokból igyekszik a legmagasabb minőséget adni.

"Nem szeretnénk botrányt magunk körül"

Fotó: Szabó Gábor - Origo

 Az indulás idején azok voltak a kulcsszavak, hogy Bartók TV, kulturális műsorok, illetve ismeretterjesztés. Továbbra is ezeket tartják kiemeltnek?

A Bartók TV az egy annyira kezdeti ötlet volt, hogy azóta már az egész MTVA átstrukturálódott és megszülettek a tematikus csatornák egymást követő sorrendben M1-től M4-ig, majd az M5 tavaly ősszel. Ekkor szűntek meg a főszerkesztőségek és jöttek a már említett csatornák. Ezen belül az M5 az előkészítés kezdetétől fogva három lábra épült. Ez volt az oktatás, az ismeretterjesztés és a kultúra. Ez így van most is. Úgy tűnik, hogy bevált.

Na most nekem be kell vallanom, hogy nincs tévém...

Végre itt egy boldog ember! (Nevet.)

Viszont pont ezért én magam nem is feltétlenül látok rá az összes műsorra.

Ezért érhető el mindegyik műsorunk online is. Így azok is visszanézhetik azokat, akiknek például nincs tévéjük. Mint mondjuk ön is.

Úgy tűnik, hogy bevált az új struktúra

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Melyik lábat nevezné a legerősebbnek?

Az ismeretterjesztés és a kulturális tartalmakat. Kicsivel több mint egy évvel ezelőtt azt gondoltuk, hogy ebben óriási a hiány és az igény. Az elmúlt egy év igazolta ezt. A nézők nagyon szeretik a minőségi természetfilmeket, dokumentumfilmeket. Gyakorlatilag a magyar természet- és dokumentumfilm-termésnek lassan az első számú bemutatóhelyévé vált az M5. Ezek a tartalmaink kifejezetten nézettek. De említhetném a BBC sorozatát is akár. Ebben most tovább erősítünk az ősszel. A kulturális tartalmak magukért beszélnek. Elég, ha csak a filmkínálatról van szó. Az M5 meg merte lépni azt, amit eddig egyetlen televíziós csatorna sem: eredeti nyelven sugároz minden alkotást. Kezdve a cseh újhullám filmjeitől egészen a finn és francia filmekig. Fesztiválsikerekből is válogatunk.

Ilyen tekintetben az M5 most nagyjából ugyanazt csinálja, mint 10 éve a Petőfi Rádió. Vagyis az underground kultúrát - ez esetben a filmművészetet - teszi elérhetővé, megismerhetővé szélesebb rétegek számára.

Nem ismerem annyira az akkori Petőfi Rádiót, hogy párhuzamot vonjak vele. Inkább azt mondanám, hogy mi egyszerűen csak tiszteljük a nézőket. Mindenféle pátosz nélkül. Egy éve is hittem abban, most pedig még inkább, hogy a nézőknek erre egyre inkább van igénye. Úgy látom, hogy meg is találtuk a közönségünket. Nem akar mindenki ZS-kategóriás amerikai filmeket nézni századszorra, hanem van, akinek arra van igénye, hogy kortárs filmeket nézzen Európa más rendezőinek munkáiból. Akár az elmúlt 20 évből is, hiszen ezek már olyan alkotások, amelyek bizonyítottak, nem felejtettük el őket 5 hónappal később.

"Nem akar mindenki ZS-kategóriás amerikai filmeket nézni századszorra"

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Csak tán nem versenytársat kaptak a művészmozik a tévéképernyőn?

A versenytársnak ebben a kontextusban van némi negatív felhangja. Én inkább abban bízom, hogy egyfajta alternatívát jelenthetünk. Aki esetleg esős, szeles, hideg őszi napokon nem akar felöltözni és elmenni művészmoziba, annak egyértelmű lesz, hogy az M5-öt kell bekapcsolnia és talál kedvére valót.

Az eredeti koncepcióban is szerepelt az, hogy megjelennek a műsoron például északi művészfilmek is eredeti nyelven, vagy ez időközben alakult ki?

Kényes kérdés az, hogy eredeti nyelven sugározzunk filmeket. Sokan azt mondták, hogy ehhez a magyar nézők lusták, meg egyébként is erős a magyar szinkron. Közben azt látjuk, hogy sok országban előnyt tudtak kovácsolni a sikeres nyelvoktatás érdekében egyszerűen abból, hogy eredeti nyelven játszották a filmeket. Ennek a csatornának az oktatás kiemelkedően fontos célja. Napi hat nyelven adunk oktató epizódokat. Egyértelmű volt, hogy ha egy csatornának be kell vállalnia az eredeti nyelvű filmeket, akkor az az M5 lesz. Egyébként sokkal nagyobb problémának gondoltuk ezt, mint amekkora valójában. Két kezemen össze tudom számolni azokat, akik jelezték, hogy számukra nem komfortos olvasni a filmek szövegét.

Ez azért érdekes, mert a mozihálózatok többségében azért kénytelenek ilyen arányban szinkronos filmeket játszani, mert a magyar közönség nem szereti a feliratokat.

Én úgy látom, hogy egyre többen vannak, akik kifejezetten azokat a filmeket vadásszák, amelyeket nem szinkronizálták. Szerintem ebbe az irányba haladunk, bár kétségtelen, hogy Magyarországon általánosságban is erősíteni kell a nyelvtudáson.

Egyfajta alternatívát jelenthetnek a művészmozik mellett

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az M5 igényt szeretne kielégíteni, vagy elsősorban inkább ízlést szeretne formálni?

Inkább az utóbbi. Próbálunk valami mást mutatni, mint amit a többi csatornán láthatnak a nézők. Mondok egy példát! Régen nagyon sok színházi felvétel készült, amelyeket leadtak a tévében. Aztán ezt abbahagyták, mondván már nem korszerű az ilyesmi. Mi azonban azt gondoljuk, hogy naná, hogy kell! Hiszen sokan vannak, akik nem jutnak el színházba, nemhogy Budapesten, de a saját megyeszékhelyükön sem. És nem azért, mert nem akarnak elmenni, hanem mert nem engedhetik meg maguknak. Ezért igenis vegyünk fel színházi előadásokat! Megszólítottuk szinte az összes határon túli és vidéki magyar társulatot és fölveszünk több mint 35 előadást, amelyeket folyamatosan műsorra tűzünk az M5-ön. Ne felejtsük el, hogy ez a csatornabenne van az alapcsomagban - bárki hozzáfér, vagyis bármelyik magyarországi otthonban elérhetőek ezek a televíziós sorozatok, tartalmak, színi előadások, opera, vagy hangversenyfelvételek. Az már döntés kérdése, hogy valaki kíváncsi-e ezekre , de most már legalább van lehetősége megnézni.

Mennyien nézik az M5-öt?

Szerencsére nem olyan formán van rajtunk a nézettségi elvárás terhe, mint a kereskedelmi televíziókon. Nem is ugyanolyan léptékben kell gondolkodni. Vannak műsoraink, amelyeket 40 ezren, vannak, amelyeket 80 ezren néznek.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Én korábban egy klasszikus zenei rádiónál dolgoztam, mi összetettük volna a kezünket, ha ennyien hallgatták volna a műsorainkat.

Ebből a szempontból én sokkal fanatikusabb vagyok. Nyilván örülnék neki, ha egy jó minőségű színházi felvételünket egymillióan néznék, desokkal fontosabbnak tartom azt, hogy az M5 csatorna volt az, amely rögzítette Domingo pécsi fellépését, ahol azokkal a fiatalabb művészekkel lépett fel, akiket ő juttatott a Metropolitan színpadára. Ez a koncert csak nálunk lesz látható. Azok számára is, akik nem tudták megvenni a borsos belépőjegyeket. Örülök, hogy lehetővé tesszük a szélesebb közönség számára is, hogy része lehessen egy ilyen élményben. A legtöbb, amit tehetünk, hogy igyekszünk mindennap ilyen minőségű műsorokat az adásba szerkeszteni. Abban bízom, hogy ennek is meglesz majd a hatása. De a nézettségre visszatérve! Itt nem volt nagyszabású, zajos reklámkampány és promóció - ezt egy picit fájlalom is, mert ez is egy olyan csatorna, amire büszkék lehetünk -, mégis abban bízom, hogy amikor egy év múlva azt mondja valaki, hogy M5, akkor 10-ből 8-an nem az autópályára gondolnak, hanem a kulturális csatornára.

A politikának mennyi teret enged az M5?

Az egyperces hírösszefoglalókat leszámítva semennyit. Nem esik szó politikáról.

"A legtöbb, amit tehetünk, hogy ilyen minőségű műsorokat teszünk adásba"

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A nyelvoktató műsorokon kívül mit jelent még az, hogy az M5 számára fontos az oktatás?

Azért maradjunk még kicsit a nyelvoktatásnál is! Hiszen itt nem csak arról van szó, hogy leadunk egy-egy epizódot és aztán minden elvész, hanem az online felületnek köszönhetően lehetőség van arra is, hogy visszanézzenek egy-egy leckét. Ami érthető, hiszen egy tanfolyamnak muszáj ott lenni az elején. Egy orosz, vagy spanyol nyelvkurzusba nem lehet csak úgy bekapcsolódni akármikor. Ráadásul anyanyelvi tanárok oktatnak, mindegyikük egy önálló karakter. Az amúgy is erős személyiségüket animációkkal támogatjuk. Ötperces kis leckékre kell gondolni, kivéve az angol esetében, mert az 15 perc, naponta. Kapcsolatba lehet lépni az oktatókkal, lehet kérdezni, választ kapnak, feladatokat kapnak. Ez egy nagyon jó kezdet. Nyilván az online résznek sokkal-sokkal erősebbnek kell lennie. Ez megint egy hosszútávú munka.

Kínai van?

Még nincs, de jogos a felvetés! Már tervben van.

Mit csinál még az M5 online?

Vissza lehet keresni olyan fontos tartalmakat, mint a Vers mindenkinek. Ez megint egy olyan dolog, ami volt régen, nagyon sokan szerették. Középgenerációnál fiatalabbak már lehet, hogy nem tudják, hogy miről beszélek. Ettől függetlenül is érdemes volt újra elindítani. A kollégáim egy olyan míves arculatot tettek mögé, ami segít a versre koncentrálni. Nincsenek csillagszórók, szélesvászon, effektek és ilyesmi. Nagyon puritán, egyszerű, visszafogott látvány. Emiatt is nagyon erősen hat a vers. Vannak olyan versek, amelyeket úgy szavalnak el, hogy ott robban szét a stúdió, amikor felveszik. Láthattuk például Facebook-on is, hogy mekkora hurrikánt keltett az a kezdeményezés, hogy mindenki ossza meg a kedvenc versét. Mégis csak szükség van ilyesmire. Úgy néz ki, hogy ősszel elindulhat majd a Vers mindenkinek saját Facebook-oldala is.

Szükség van a versekre

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ebbe beleférhet majd olyan is, hogy mondjuk Csőre Gábor Ganxsta Zolit szaval?

A színészek választják a verseket, amelyeket elszavalnak. Nem mi mondjuk meg, hogy mi legyen az. Fontos, hogy azonosulni tudjanak az alkotásokkal, megéljék azokat és, hogy jó versek legyenek. Persze lehet, hogy Ganxsta Zolinak is vannak jó versei, nem tudom. De, ha véletlenül van és valaki tőle szavalna valamit, akkor nem fogjuk megakadályozni. Egyébként a fiatal műsorvezetőnk, Koltay Anna a Szigeten Fluor Tomival közösen szavalt Arany János verseket. Szóval bizonyos mértékben nyitottak vagyunk.

Egy kereskedelmi tévénél különösen fontos az, hogy legyenek arcaik, akikkel el tudják adni a műsoraikat. Sokszor az ő személyes márkájuk még az adott televízió márkáján is túlnő. Önöknél vannak ilyen arcok?

Bősze Ádámot talán nem kell bemutatni. Ő egy etalon. Koltay Anna ezelőtt öt évvel a gyakornokomként kezdett az MTVA-nál. Az M5-ön lett állandó képernyős. Béli Ádám a Hétvégi Belépő műsorvezetője nálunk kezdte a karrierjét. Dobos Evelin szintén az M5-tel került képernyőre tavaly. Ő egyébként most fejezte be Nemes-Jelessel a Sunset forgatását, amelyben ő viszi a második legfontosabb női szerepet. Sipos Szilvia sok kulturális műsorból lehet ismerős, most naponta képernyőn van. Takács Bence másik csatornáról igazolt hozzánk, a Kulturális Híradó egyik arca. A másik arc, Ivanov Barbara is velünk vált képernyőssé. És ott van Tóth Csilla, aki a gyerekműsorokat vezeti, akinek nagyjából az egész pályája is itt indult. Az, hogy olyan jellegű sztárjaink legyenek, mint a kereskedelmi tévéknél, nekünk nem célunk. Ugyanakkor annak örülünk, ha műsorvezetőink nagyobb formátumú műsorokban is felbukkannak. Mint például Anna, akit a Virtuózokban láthattunk. De szépen sorban egyre több felületen és formában találkozhatnak majd az M5-ös műsorvezetőkkel. Az a legfontosabb, hogy gondolkodó emberek legyenek. Őszintén szólva azt pedig nem is szeretném, ha a magánéletüket úgy élnék, hogy az izgalmas legyen a bulvármédia számára.

Ne legyen érdekes az M5-arcok élete a bulvármédia számára

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Mi az, amin csiszolnának még?

Mondhatnám, hogy az M5 kínálatából hiányzik bizonyos műfaj, de azért azt ne felejtsük el, hogy az MTVA részeként kell rá tekinteni. Vagyis van egy másik csatorna, amelyik azt csinálja, ami nálunk hiányzik. Ilyen értelemben nincs hiányérzetem. Abban lehet, hogy szeretnénk még több koncertet, még több színházat csinálni, még naprakészebbnek lenni. Ezeknek technikai és anyagi feltételei vannak. Vannak továbbá terveink arra, hogy csináljunk tematikus napokat, amikor például egy-egy szerzőre fókuszálunk. Azonban a csatorna olyan elképesztően precízen kiszámolt létszámmal működik, hogy ezekre eddig nem volt kapacitásunk. Ráadásul most több, eddig előre felvett műsorunk élő lesz majd, úgyhogy eléggé ki leszünk centizve, még úgy is. hogy egyébként nagyon jó a csapat. Sok fiatallal dolgozunk, akik tényleg itt lettek riporterek, szerkesztők és itt tanulták meg az egész szakma alapját. Itt nincs rivalizálás, széthúzás. Ez hihetetlen erőt ad és ez hajt is minket előre, bemutatni a magyar kultúra legjavát a nézőinknek.