Pont a főszereplő a legaljasabb, legellenszenvesebb figura

Fordulóponthoz ért az elmúlt évek egyik legjobb, történelmi alapokon nyugvó, de fikciós sorozata, a Vikingek. Ha nagyon lemaradt vele, óvatosan olvasson tovább, a cikkben spoilerek előfordulhatnak.

Fontos epizódok jönnek a Vikingekben, mivel minden jel arra mutat, hogy testvérháború, nagy leszámolás közeleg, és könnyen lehet, hogy fontos karaktertől kell elbúcsúzni. Az egyik oldalon a testvérgyilkos, testi fogyatékos, kegyetlen Ivar, akitől minden jóérzésű apa összerezzenne, és menten lefordulna a székről, ha lánya bemutatná, mint új vőlegényét, illetve Hvitserk, aki ugyan szintén Ragnar-gyerek, egyelőre nem sok vizet zavar. Az első három évad főszereplőjének elvesztése után úgy tűnik, Ivar lett a fő karakter, és tudván, a valódi történelemben milyen szerepet játszott a Csonttalan jelzővel illetett figura, ő biztonságban van, semmiképp nem nyírják ki. Ahogy Haraldot sem küldik a Valhallába, bár – ki tudja?

Jóképű, nyugis srác Forrás: History

A másik oldalon a tökéletesen fölösleges, mediterrán kalandozásból visszatért Björn, a látszólag kissé erőt veszett, de még kitartó Lagertha, illetve a derék, békevágyó Ubbe, aki gyengének bizonyult, és nem tudta átvenni Ragnar szerepét a viking csapatok fölött. Ragnar elsőszülöttje esetében a földközi-tengeri kaland annyiban jó volt, hogy bemutatta, hogy a viking kalandorok eljutottak Szicíliáig, Afrikáig is, tehát erősítette a History a sorozat történelemhez való kapcsolódását, azonban nem sok értelme volt dramaturgiailag. Björn jelleme nem fejlődött közben, nem lett több vagy kevesebb, és nem tudni, minek állt be testőrnek egy ismeretlen hadúr mellé, amikor pár héttel korábban ambiciózus főnökként komplett hajóhadat vezetett.

Megmondaná, hogy ez a Vikingek egy jelenete? Ugye nem? Forrás: history

Floki kalandozása Izlandon szintén tágítja a teret, úgyhogy az ötödik évad láthatón törekszik arra, hogy minél többet megmutasson azon területekből, hol vikingek jártak (ezért kellett Afrika, Szicília, korábban Párizs, Andalúzia). Úgy tűnik, hogy a félbolond hajóács és maroknyi csapatának sztorija egy darabig egyfajta spinoff lesz a sorozaton belül.

Flokinak látomásai vannak Forrás: History

Nagy királyból lett püspök, majd rab

Új, karakteres hős érkezett ebben az évadban, illetve az előző végén, méghozzá a rutinos Jonathan Rhys Meyers, aki hozzászokhatott a középkori levegőhöz, kardhoz, páncélhoz, hiszen VIII. Henriket alakította a Tudorok 38 részében. Utána játszott a nagyon korán elbukott, részben itthon forgatott Drakula című, 2013-as sorozatban címszerepet, most pedig egy harcos püspököt alakít, aki bőszen mészárolja a vad északiakat, majd fogságba esik, és ideiglenes szövetségese lesz Ivarnak. Neki lesznek még jó percei, hosszabb távon számol vele a produkció.

Sok liter művér kellett Forrás: History

Pont kettejüknek volt egyébként az egyik legbénább jelenete az ötödik évad eddig lement hét része alatt: talán le lehetne szoktatni a forgatókönyvírókat arról, hogy sakkoznak, vagy sakkszerű játékot játszanak a színészek, miközben a valós háborús stratégiát dolgozzák ki a film- vagy sorozatszereplők. Bábuk tologatása, kis figurák eldöntése, közben készülődés a csatára, nagy szavakkal – ilyet sokat láttunk már. Pont olyan toposz, mint az, hogy a legtöbb krimiben egyszer, valamiért a nyomozók útja egy sztriptízbárba vezet, hogy félmeztelenül vonagló nőkkel a háttérben tudjanak meg valami bizalmas információt egy sunyi, rókaképű fickótól.

A Vikingek tehát a Ragnar utáni érában is jó irányba halad, izgalmas és fordulatos sorozat. Akad ugyan pár valószínűtlen csavar, vagy épp olyan fordulat, ami kiszámítható, látható előre – de hát mi tökéletes ezen a világon?