Könnyen lehet, hogy ez a nyár legjobb sorozata lesz

2018.07.22. 13:45

Gillian Flynn eddig három regényt írt, amiből kettőt (Holtodiglan, Sötét helyek) már megfilmesítettek. Első könyve, az Éles tárgyak is mozgóképre kívánkozott, ugyanakkor a mozik helyett a televízióképernyőt célozták meg. Az HBO szokás szerint nem aprózta el a dolgot és Marti Noxon forgatókönyve köré igen nívós stábot építettek. A magas színvonal garantált, a pilot epizód erre a legjobb példa.

A történet a harmincas éveiben járó újságírónőt, Camille Preakert (Amy Adams) követi, aki kénytelen hazatérni nem túl kedvelt szülővárosába, Wind Gapbe, miután főnöke elküldi, hogy járjon utána egy gyerekgyilkosságnak. Camille-t azonban az ügy mellett a múltja is kísérti, ugyanis fájó emlékekkel kell szembesülnie.

Forrás: HBO

A pilot szemrevételezése előtt térjünk ki az alkotógárdára. Gillian Flynn számára a hírnevet egyértelműen a Holtodiglan hozta meg, nem véletlenül. A szenzációs könyvből ő maga írt szkriptet, David Fincher pedig rendezőként állt a kamera mögött, olyan sztárokat dirigálva, mint Ben Affleck vagy Rosamund Pike. Az eredmény 2014 legjobb thrillere lett, ami filmként és adaptációként is jelesre vizsgázott.

300 oldal, nyolc rész

Egy évvel később a Sötét helyek című művét vitték vászonra, ahol olyan színészeket láthattunk a főbb szerepekben, mint Charlize Theron, Tye Sheridan vagy Chloe Grace Moretz. Gilles Paquet-Brenner azonban nem tudta megismételni Fincher bravúrját, így egy remek alaptörténetű, ám közepes krimi született.

Azóta eltelt három év, Flynn pedig szorgosan ügyködött első regényének adaptációján, olyannyira, hogy producerként is részt vett a munkálatokban. Noxon írói munkájából a komplett évadot az a Jean-Marc Vallée rendezte, aki bizonyított már olyan alkotásokkal, mint a Mielőtt meghaltam vagy a Hatalmas kis hazugságok.

Forrás: hbo

Színészi fronton a mindig csodás Amy Adams mellé olyan nevek csatlakoztak, mint Patricia Clarkson, Chris Messina vagy Elizabteh Perkins. Náluk jobb ajánlólevelet keresve sem találhatnánk. Az egyetlen kérdés, hogy miként sikerül nyolc epizódra dagasztani egy alig 300 oldalas regényt. A pilot után azonban nincs kétség, hogy sikerrel veszik az akadályt. No, de mi is történt a bevezetőben?

Sokaknak ez lassú lesz

Az első percektől kezdve látszik, hogy Vallée aprólékosan követi a regényt, noha apróbb változtatások előfordulnak. Ezek nem szembeötlő, felesleges belenyúlások, inkább indokolt, alig észrevehető elemek. A direktor előszeretettel játszik az idősíkokkal, ellenben tényközlés helyett csak sejtet és fel-felvillanó képekben kommunikál. Ezzel is Camille lelkiállapotát hivatott szemléltetni, aki az alkoholba menekül a rázúduló emlékek és a munka elől. A pilot főként rá koncentrál, hogy miért viselkedik így, mi történt a múltban, és miért olyan közönyös a családjával.

Forrás: hbo

Az Éles tárgyak nyomasztóan lassú folyású krimi, amit sokan nem fognak tolerálni. A karakter és atmoszféraépítés az elsődleges, a cselekmény komótosan halad a saját medrében és csak akkor történik valami fontos, amikor kell. A True Detective első évada ugorhat be róla, ami hasonló stílust képviselt.

Biztató kezdet

Ha már csak megközelíti azt a színvonalat (amire minden esély megvan), akkor a nyár legjobb szériáját tisztelhetjük benne. Vallée remek érzékkel emeli át Flynn olykor érzékeny, mégis szikár és kemény történetmesélői hangját, a nyolc epizód során pedig bőven lesz idő minden kisebb mellékszálra kitérni.

Az Éles tárgyak-ban az első rész alapján ott van a szenzációs krimi lehetősége. Adott a kiváló alapanyag, a stáb messze átlagon felüli, technikailag szintén nem lehet okunk panaszra. Elsősorban az atmoszférára építő, karakterdrámával operáló krimik rajongóinak ajánlható, akiket nem zavar a lassabb tempó. A pilot működött, meglepő lenne, ha a maradék hét epizódban nem így lenne. Csak meg ne vágjuk magunkat, a Wind Gapbe tartó utazás alatt.

Péter Zsombor