|
Sok támadás érte a NOB-ot, amiért 1952-re Oslónak adta a téli olimpia rendezési jogát. A kételkedők attól féltek, hogy a télisport-hagyományokkal nem rendelkező norvég főváros képtelen lesz nívós viadalt szervezni, ám a hazaiak rácáfoltak erre.
Remek új létesítményeket emeltek, a síugrást a híres Holmenkollen-sáncon rendezték, kisebb nehézséget csak az okozott, hogy az alpesi számokat a fővárostól 120 km-re fekvő Norafjell sziklás és hószegény terepén kellett lebonyolítani.
Egy új szokás azonban meghonosodott a téli játékokon is, az olimpiai lángot váltófutással hozták a megnyitóra. A láng a nyári játékokon már 1928-ban, majd 1932-ben is fellobbant, de 1936-ban alakult ki maga a ceremónia. Carl Diem, akkor a berlini olimpia szervező bizottságának elnöke vetette fel a gondolatot, hogy a lángot az ókori játékok színhelyén, Olympiában gyújtsák meg.
1952-ben annyi változás történt a stafétában, hogy csak Norvégián keresztül futottak a fáklyával. A kiindulópont Morgedal városa volt, ahol a síléc és a modern síelés kitalálója, Sondre Nordheim született, míg a Bisslett-stadionba a 19 éves Eigil Nansen, a híres sarkkutató, Fridtjof Nansen unokája futott be a lánggal.
|
1952. február 14-25., Oslo
30 ország, 694 induló (585 férfi, 109 nő)
6 sportág, 22 versenyszám
az éremtáblázat végeredménye:
1. Norvégia (7 arany, 3 ezüst, 6 bronz)
2. USA (4 arany, 6 ezüst, 1 bronz)
3. Finnország (3 arany, 4 ezüst, 2 bronz)
... 12. Magyarország (1 bronz)
az olimpia legeredményesebb sportolói:
Hjalmas Andersen (norvég, gyorskorcsolya) 3 arany
Andrea Mead Lawrence (amerikai, alpesisí) 2 arany
Andreas Ostler (német, bob) 2 arany
Lorenz Nieberl (német, bob) 2 arany
|
Az esemény sikerére jellemző, hogy a síugrást a helyszínen 150 ezer szurkoló tekintette meg (!), a győzelmet a hazaiak kedvence, Arnfinn Bergmann szerezte meg, míg északi összetettben Simon Slaattvik diadalmaskodott. A férfi északisí-számok finn fölényt hoztak, a kilenc éremből ötöt (közte két aranyat) nyelvrokonaink szereztek meg. Először indulhatott sífutásban is nő: az egyetlen számot, a 10 kilométert az olimpia legidősebb résztvevője, a 31 éves finn Lydia Wideman nyerte 41:40-es idővel, két honfitársnője előtt.
Az alpesi szakágban már kiegyensúlyozottabb volt a verseny. Andrea Mead Lawrence volt az első amerikai sportoló, aki egy olimpián két aranyat szerzett, ő a műlesikló és óriásműlesikló számban is a legjobbnak bizonyult. A férfiaknál az osztrák Ottmar Schneider és a norvég Stein Eriksen egy-egy aranyat és ezüstöt nyert.
A gyorskorcsolyapálya hőse a norvég Hjalmar Andersen volt, aki a lassú jégen is három számban diadalmaskodott. A legjobb magyar eredményt Lőrincz Ferenc érte el, aki 1500 méteren a 10. lett.
A kanadai jégkorongozók immár hatodik bajnokságukat szerezték, s csak az amerikaiak ellen vesztettek pontot.
Minden idők legnehezebb bobcsapata ezen az olimpián indult, a németek összesen 468 kg-ot nyomtak. Az egyik csapattag, Friedrich Kuhn egymaga 140 kg-os volt, ami 178 cm-es magasságához képest kicsit túlsúlyosnak tűnt. Szereplésük forradalmasította a bobozást, a nemzetközi szövetség ekkor hozta meg az új szabályt: a kettes bob legénységének felső súlyhatára 200, a négyesé 410 kilogramm (a négyesek bobbal együtt legfeljebb 630 kg-osok lehetnek).
A látványosság terén egy amerikai jelentette a szenzációt: a műkorcsolyázó Dick Button 1948 után másodszor is a dobogó legmagasabb fokára állhatott, ő volt az első, aki tripla toe-loopot és dupla axelt ugrott. A magyar Czakó György a 12. lett. A hölgyeknél a brit Jeanette Altwgg győzött, Jurek Eszter a 23. helyen zárt.
Érmünket ismét a műkorcsolya páros versenye hozta, a győztes német Falh házaspár és az ezüstérmes amerikai Kennedy testvérpár mögött a Nagy testvérek, Marianna és László kitűnő futással a harmadik helyen végeztek. Vida Gábor és Szőllősi Éva a 10. lett.
Pincési László
[origo]
|
Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum 
