|
A nehézségek ellenére Franciaország jó olimpiát rendezett. Pedig a hatalmas költségek ellenére képtelen volt a szervezőbizottság Grenoble-ban mindent megoldani (olyannyira, hogy a központban mindössze a korcsolyaviadalt tudták megrendezni), így más helyekre költöztették a viadalokat (a szurkolóknak rengeteget kellett utazniuk), összesen például hét olimpiai falu működött a környező településeken.
A botrány szele megérintette a kezdetekkor a játékokat, a NOB csak rendkívüli ülésen járult hozzá, hogy a versenyzők cégjelzéses síléceket használjanak, a Koreai NDK pedig a helyszínen lépett vissza, miután megtudta és sérelmezte, hogy a hivatalos kiírásban Észak-Koreaként szerepel.
A játékokat a franciák nemes egyszerűséggel "Killympics"-re keresztelték, hiszen Jean-Claude Killy mind a három alpesi számot megnyerte, megismételve Tony Sailer 1956-os bravúrját. Műlesiklásban ugyan Karl Schranz megelőzte, de két kapu kihagyásáért az osztrákot kizárták. A hölgyeknél a kanadai Nancy Greene volt a legjobb, óriásműlesiklásban arany-, műlesiklásban ezüstérmet nyert.
|
1968. február 4-18., Grenoble
37 ország, 1158 induló (947 férfi, 211 nő)
8 sportág, 35 versenyszám
az éremtáblázat végeredménye:
1. Norvégia (6 arany, 6 ezüst, 2 bronz)
2. Szovjetunió (5 arany, 5 ezüst, 3 bronz)
3. Franciaország (4 arany, 3 ezüst, 2 bronz)
az olimpia legeredményesebb sportolói:
Jean-Claude Killy (francia, alpesisí) 3 arany
Toini Gustafsson (svéd, északisí) 2 arany, 1 ezüst
Olle Ellefsaeter (norvég, északisí)
Harald Grönningen (norvég, északisí)
Eugenio Monti (olasz, bob)
Luciano de Paolis (olasz, bob) 2-2 arany
|
Történelmet írtak férfi sífutásban is, ahol 30 kilométeren meglepetésre az olasz Franco Nones győzött, egy másodperccel megelőzve a sokkal esélyesebb norvég Odd Martinsent és a finn Eero Mäntyrantát, és megszerezve ezzel az első közép-európai sífutó aranyat. A hölgyeknél egy 30 éves, 3 gyermekes svéd testnevelő tanárnő volt a sztár. Toini Gustafsson mindkét egyéni futószámban, 5 és 10 km-en is nyert, ám a 3x5 km-es váltóban "csak" a második helyre vezette hazája váltóját.
Nagy meglepetést okozott Jirí Raska is, aki középsáncon nyert (megelőzve az osztrák Reinhold Bachlert és Baldur Preimlt), megszerezve ezzel Csehszlovákia első téli aranyérmét.
Almássy Zsuzsa hatodik lett a műkorcsolyázásban (győzött az amerikai Peggy Fleming), s az igazi sztár az orosz házaspár, Ludmilla Bjelouszova és Aleszander Protapopov volt, aki megvédte elsőségét. Gyorskorcsolyában holland fölény dominált: Cornelis Verkerk (1500 m), Carolina Geijssen (1000 m) és Johanna Schut (3000 m) is első lett.
A bobpályán az olasz csapatok domináltak, Eugenio Monti 40 évesen nyert két aranyérmet. Szánkózásban az olasz Erica Lechner, az osztrák Manfred Schmid és a német Klaus-Michael Bonsack páros diadalmaskodott. A sportág mégis egy kizárás miatt kapott nagy hírverést: a női viadalon a célba érkezés után kizárták az NDK sportolóit. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a győztes Ortrun Enderlein, a második Anne-Marie Müller és a negyedik helyen végző Angela Knösel is felmelegítette szánkója korcsolyáját, amely ezáltal gyorsabban csúszott a jégen.
A jégkorongtorna keresztbe játszásainál Anatolij Taraszov tanítványai jöttek ki jól. A szovjet együttes annak ellenére első lett, hogy kikapott az ezüstérmes csehektől, akiknek nem kellett volna mást tenniük, mint legyőzni utolsó mérkőzésükön a svédeket. 2-2 lett a vége - persze, az a szovjet válogatott, amely 5-0-ra lealázza Kanadát, meg is érdemli az elsőséget.
Ami a magyarokat illeti: a tíztagú csapatból Almássy Zsuzsa szerzett pontot a hatodik helyével, de dicséretet érdemlően szerepelt a síugrásban nagysáncon 19. pozícióban záró Gellér László, illetve a férfi műkorcsolyában szintén 19. Ébert Jenő.
Pincési László
[origo]
|
Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum 
