|
Az biztos, hogy Franz Klammer és honfitársai nem bánták, hogy ismét Innsbruck lett a házigazda. Az osztrák síelő rögtön a nyitónapon megnyerte a legklasszikusabb számot, a lesiklást. (Más kérdés, hogy a következő hazai aranyra az utolsó napig kellett várni, akkor a síugró Karl Schnabl diadalmaskodott.)
Ugyan komoly influenzajárvány tizedelte a csapatokat, a nyugatnémetek más miatt aggódtak. A szurkolók valóságos "Rosi-lázban" égtek. Ennek megtestesítője az a Rosi Mittermeier volt, aki 25 évesen, tízéves pályafutással a háta mögött, egyetlen Vk-viadalt sem nyert, ennek ellenére Innsbruckban hozta a lesiklást, a műlesiklást és második lett óriásműlesiklásban.
A szovjet hokiválogatott sorrendben negyedszer lett bajnok, s azt se hallgassuk el, hogy a szovjetek még az 1972-es sikert követően az NHL jégkorongozói alkotta kanadai válogatottat is legyőzték. Árnyékot vetett viszont a tornára, hogy Kanada és Svédország el sem jött, míg a csehszlovák válogatott csapatkapitányát, Frantisek Pospísilt doppingoláson érték.
|
1976. február 4-15., Innsbruck
37 ország, 1123 induló (892 férfi, 231 nő)
8 sportág, 37 versenyszám
az éremtáblázat végeredménye:
1. Szovjetunió (13 arany, 6 ezüst, 8 bronz)
2. NDK (7 arany, 5 ezüst, 7 bronz)
3. USA (3 arany, 3 ezüst, 4 bronz)
az olimpia legeredményesebb sportolói:
Rosi Mittermaier (NSZK, alpesi sí) 2 arany, 1 ezüst
Raisza Szmetanyina (szovjet, északisí) 2 arany, 1 ezüst
Tatjana Averina (szovjet, gyorskorcsolya) 2 arany, 2 bronz
Meinhard Nehmer (NDK-beli, bob) 2 arany
Bernhard Germedshause (NDK-beli, bob) 2 arany
Nyikolaj Kruglov (szovjet, biatlon) 2 arany
|
Először szerepelt az olimpián a jégtánc, amelyet a szovjet Ludmija Pahomova, Alekszander Gorskov duó nyert, a magyar Regőczy Krisztina, Sallai András páros az ötödik lett. A férfiaknál a később AIDS-ben elhunyt brit John Curry, a hölgyeknél az amerikai Dorothy Hamill nyert - érdekesség, hogy mindkettejük edzője a peggy Fleminget 1968-ban aranyéremhez segítő olasz Carlo Fassi volt. A párosoknál Irina Rodnyina megvédte címét, igaz, ezúttal már nem Alekszej Uljanovval, hanem Alekszander Zajcevvel.
Gyorskorcsolyában találhatjuk az olimpia legtöbb érmet gyűjtött versenyzőjét, az orosz Tatjana Averina 1000 és 3000 méteren arany-, 500 és 1500 méteren bronzérmet vehetett át. Az amerikai Sheila Young mindhárom medáliából egyet-egyet szerzett, a férifaknál Sten Stansen 5000 m-en nyert, 10 ezer méteren a második lett, míg Hans van Helden kibérelte a dobogó harmadik fokát, három bronzot nyerve.
Északisíben történtek izgalmak: a női versenyek legnagyobb sztárja a szovjet Raisza Szmetanyina volt, aki 5 km-es ezüstérme mellett olimpiai bajnok lett 10 km-en és a 4x5 km-es staféta tagjaként is. A férfiak 4x10 km-s váltóját balszerencse-sorozat kísérte. A Szovjetunió kvartettje azért szorult a 3. helyre, mert a 8 kilométernél még tisztán, nagy előnnyel vezető első ember, Beljajev cipője szétrepedt.
A keletnémetek rosszabbul jártak: az aranyéremre is esélyes csapat második tagja, Axel Lesser vezető helyen haladva egy eldugott erdei részen összeütközött valakivel, megsérült a térde és több foga meglazult, emiatt verseny feladására kényszerült. Miután senki sem látta az esetet, Lesser hiába mondta, hogy egy napszemüveges, rádió-adóvevős alak támadta meg, az "elkövetőt" nem találták meg, így az NDK nem óvott.
Bobban a németek arattak, Meinhard Nehmer és Bernhard Germedshause a kettes győzelem után a négyesben is a csúcsra ért.
Pincési László
[origo]
|
Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum 
