|
A pályázat elnyerése nagyrészt a szervezőbizottság elnökének, Jean-Claude Killynek köszönhető, aki éppen az 1968-as grenoble-i játékokon alkotott maradandót. Killy olyan népszerűségnek örvendett '92-ben is, mint 24 évvel korábban, sok feladatot magára vállalt, például akadtak alpesi versenyszámok, amelyben ő jelölte ki a pályát...
A szervezők 12 különböző helyszínen rendezték meg az olimpiát, ez ki is váltotta a környezetvédők ellenérzéseit. Olyannyira, hogy a NOB döntést is hozott, miszerint a jövőben kerülni kell a felesleges környezetkárosítást.
Albertville-ben a németek 28 év után egyesített csapattal indultak, a szovjetek a Független Államok Közösségeként neveztek, 1928 után Litvánia saját zászlaja alatt vonult fel, akárcsak 1936 óta először Lettország és Észtország. A FÁK és Norvégia 9-9 aranyt nyert, a norvégok ezt főleg annak köszönhették, hogy Björn Daehlie és Vegard Ulvang révén sífutásban 3 bajnokságot mondhattak a magukénak.
Ulvang amúgy is elég fura fazon volt, extrém mivolta olyan ötletekre sarkallta, hogy megismételje Fridtjof Nansen 1888-as útját. Akkor Nansen 42 nap alatt szelte át sítalpakon Grönlandot, Ulvangnak 1991-ben 15 napra volt mindössze szüksége. Pályafutását egy családi tragédia miatt fejezte be: egy hasonló, sarki "sívállalkozás" közben elvesztette bátyját...
|
1992. február 8-23., Albertville
64 ország, 1801 induló (1313 férfi, 488 nő)
10 sportág, 57 versenyszám
az éremtáblázat végeredménye:
1. Németország (10 arany, 10 ezüst, 6 bronz)
2. Független Államok Közössége (9 arany, 6 ezüst, 8 bronz)
3. Norvégia (9 arany, 6 ezüst, 5 bronz)
az olimpia legeredményesebb sportolói:
Ljubov Jegorova (FÁK, északi sí) 3 arany, 2 ezüst
Vegard Ulvang (norvég, északi sí) 3 arany, 1 ezüst
Björn Daehlie (norvég, északi sí) 3 arany, 1 ezüst
Mark Kirchner (német, biatlon) 2 arany, 1 ezüst
Gunda Niemann (német, gyorskorcsolya) 2 arany, 1 ezüst
|
A sípályák királynője az egykori szovjet, Franciaországban FÁK-beliként induló Ljubov Jegorova volt, aki 10 és 15 km-en nyert, tagja volt az aranyérmes 4x5 km-es váltónak is, mellesleg 5 és 30 km-en ezüstérmet szerzett. Teljesítményét csak az árnyékolja be így utólag, hogy az 1997-es trondheimi világbajnokságon doppingoláson érték. (Ugyancsak öt érmet nyert Jelena Vjalbe, egy aranyat és négy bronzot!)
Nagyobb elismerés illeti viszont váltóbeli társát, Raisza Szmetanyinát, aki öt különböző olimpián (1976-1992) 10 érmet nyert és 1976-os első sikerét 16 évvel később megismételte. Negyvenévesen!
Alpesi síben a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy 40 év után két aranyat is nyertek a norvégok (ez utoljára 1952-ben Stein Eriksennek sikerült): műlesiklásban Finn Christian Jagge, szuper-óriásműlesiklásban Kjetil Andre Aamodt bizonyult a legjobbnak.
Óriásműlesiklásban azért az olasz Alberto Tomba nyert - alpesi számban elsőként megvédve olimpiai bajnoki címét. A hölgyeknél az osztrák Petra Kronberger duplázott, műlesiklásban és kombinációban is maga mögé utasítva mezőnyt, s hogy teljes legyen az olaszok öröme, Tomba mögött a nők sem maradtak le, Deborah Compagnoni szuper-órisműlesiklásban diadalmaskodott.
A gyorskorcsolyázók egyik sztárja is Norvégiából érkezett, bár Johann Olav Koss Albertville-ben még csupán egy aranyat szerzett, 1500 méteren. A nőknél az amerikai Bonnie Blair és a német Gunda Niemann duplázott, az osztrák színekben induló Hunyady Emese 3000 méteren bronzérmet szerzett.
Műkorcsolyában nyolc év után ért a csúcsra a Marija Klimova, Szergej Ponomarenko kettős, a jégtánc-páros Szarajevóban harmadik, Calgaryban második volt, Albertville-ben viszont nem találtak legyőzőre. A 24 magyar közül a legjobb eredményt az Engi Klára, Tóth Attila kettős érte el, a 7. helyen zártak, a Regina Woodward, Szentpétery Csaba duó a 14. lett.
A férfiaknál a FÁK-beli Viktor Petrenko, a hölgyeknél az amerikai Kristii Yamaguchi győzött, Czakó Krisztina a 23. helyen fejezte be az olimpiát.
Pincési László
[origo]
|
Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum 
