Bolygórendszert fedeztek föl az Androméda csillagképben<br/>

Az Üpszilon Andromedea körül keringő óriásbolygók felfedezése, amiről múlt héten, szombati számunkban adtunk hírt, várhatóan felforgatja majd a bolygók kialakulásáról alkotott jelenlegi elméleteket.

Két amerikai kutatócsoport egymástól függetlenül három bolygót fedezett fel az Üpszilon Andromedea csillag körül, mely tőlünk 44 fényévre található az Androméda csillagképben. Az Üpszilon Andromedea színképét a két kutatócsoport 1988-ban mérte meg először. Ebben az évek során olyan szabályos mintát fedeztek fel, mely egy óriásbolygó jelenlétére utalt. Évekig tartó adatgyűjtéssel sikerült két másik bolygó jelenlétét is kimutatni. A Colorado állambeli High Altitude Observatory, valamint a massachusetsbeli Harvard-Smithsosian Centre for Astrophysics kutatóinak eredményei erősítik egymást.
1995 óta összesen húsz bolygót sikerült felfedezni, melyek a mi Napunkhoz hasonló csillagok körül keringenek - de ez az első eset, amikor bolygórendszert találtak. A felfedezés növelte ugyan annak valószínűségét, hogy a Földön kívül élet jeleire bukkanhatunk előbb-utóbb, de a most felfedezett bolygókon a mai ismeretek szerint nem alakulhatott ki a földihez hasonló élet. A szenzációs tudományos eredmény ellenben eloszlatta azokat a kételyeket, melyek szerint a Naprendszerünkön kívüli eddig kimutatott égitestek valójában nem bolygók, hanem csupán kettős csillagoknak kicsiny halvány tagjai.
A jelenlegi adatok viszont azt mutatják, hogy a három óriásbolygó, akárcsak a mi Jupiterünk, gáz halmazállapotú. A legkisebb most felfedezett égitest is legalább 225-ször nagyobb kiterjedésű, mint Földünk, tömege pedig a Jupiterének legalább kétharmada. A legnagyobb bolygó tömege a Jupiterének négyszerese, a harmadiké pedig a Jupiterének duplája.
A bolygók pályája meglepően közel van a csillaghoz, mely a mi napunknál jóval fiatalabb és forróbb. Egy Jupiter nagyságú bolygónak a jelenlegi elmélet szerint négyszer távolabb kellene keringenie a csillag körül, mint ahogy a Föld kering a Nap körül. A legbelső pályán keringő óriásbolygó azonban csupán 9 millió kilométerre van a csillagtól, ami a Nap-Föld-távolságnak tizenketted része. A bolygón, melynek felszíni hőmérséklete messze a víz forráspontja fölött van, 4,6 földi napig tart egy "év", vagyis a bolygó ennyi idő alatt tesz meg egy kört a csillag körül.
A legkülső pályán keringő bolygó is csak két és félszer van távolabb a csillagtól, mint a Föld a Naptól. Ez azt sugallja, hogy a bolygók a csillagtól távolabb keletkeztek, és fokozatosan közelednek a csillaghoz, valamilyen gravitációs kölcsönhatásnak köszönhetően. A kutatók számítógépes modellje viszont azt mutatja, hogy a bolygók jelenlegi pályája meglehetősen stabil. A felfedezés "meg fogja rázni a bolygók kialakulásáról alkotott elméletünket", hiszen planéták lényegesen egyszerűbben jönnek létre mint, eddig sejtettük - idézi az International Herald Tribune az egyik kutatócsoport tagját.

Nagy László

(Magyar Hirlap)