Szokatlan időjárás, vízóceán és élet (?) a Jupiter Europa nevű holdján<br/>

Úgy tűnik, hogy a hold jégfelszíne alatt valóban egy meleg, folyékony víztömeg húzódik. Nem lehetetlen, hogy a feltételezett meleg vízóceánban kialakult az élet.

A Jupiter körül keringő Galileo-űrszonda ez év január 31-én végrehajtotta az Europa hold utolsó megközelítését, így a kiterjesztett küldetés (Galileo Europa Mission, GEM) leglényegesebb része befejezettnek tekinthető.
A Galileo eredményei alapján valószínűsíthető, hogy a vízjégből álló felszín alatt egy vízóceán húzódik. Az itt látható képen egy lehetséges elképzelést láthatunk a hold belső szerkezetére vonatkozóan. A szilárd jégből álló, néhány kilométer vastagságúra becsült kéreg alatt vagy egy "meleg", képlékenyebb jégréteg ("jeges latyak") húzódik (amelyben áramlások is keletkezhetnek), vagy teljesen folyékony víztömeg. Mindkét esetben több mint 100 km-es mélységben feltételezhető a réteg alsó határa.
A Galileo által gyűjtött rengeteg adatot folyamatosan dolgozzák fel a kutatók. A legutóbbi nagy meglepetés az volt, hogy az Europa felszíne igen furcsa hőmérsékleti sajátosságokat mutat. A sötétebb területek hidegebbek, mint a világosak, holott az eddigi naprendszerbeli megfigyelések alapján ennek pontosan fordítva kellene lennie. Minél világosabb ugyanis egy felszín, annál nagyobb a fényvisszaverő képessége (albedója), így nappal kevesebb olyan hőmennyiséget tud elnyelni, amit aztán éjszaka kisugározhat. Szintén érdekes, hogy a hold pólus környéki területei melegebbek, mint az egyenlítői zóna.
Mindez arra utal, hogy a jégfelszín alatt valóban egy meleg vízóceán húzódik, amely áramlásaival folytonosan kiegyenlíti a hőmérsékleti különbségeket, illetve felborítja az általunk remélt "időjárási viszonyokat".
Az Europa jelenleg talán a legizgalmasabb égitest a Naprendszerben, mivel nem lehetetlen, hogy a feltételezett meleg vízóceánban kialakult az élet. Nem véletlen, hogy a NASA tervei között kiemelt szerepet töltenek be a hold alaposabb felderítésére induló jövőbeli szondák. Ezek közül mutatjuk be a legérdekesebbeket.
Europa Orbiter. A keringő szonda radarhullámokkal tapogatná le a felszínt borító jégpáncélt, hogy meghatározza alakját és vastagságát. Ezen kívül képalkotó berendezést (100 méter/pixel tervezett felbontás) és lézeres magasságmérőt is használna. Az Europa Orbiter már 2003-ban elindulhat. Eredményeinek segítségével készíthetjük elő a majdani leszálló szondák küldetéseit.
Europa Ice Clipper. Az Europa mellett elrepülő szerkezet "megbombázza" a jégfelszínt, s a keletkező törmelékfelhőn áthaladva anyagot gyűjtene annak anyagából. Az anyaggyűjtéshez ugyanazt az aerogél kollektor nevű berendezést használná, mint amit az 1999. február 6-án induló Stardust. (Utóbbinak a Wild-2 üstökösből kell anyagot gyűjtenie 2004-ben). Mindkét szerkezet visszatérne a Földre, hogy helyben végezhessük el az elemzéseket. Nyilvánvaló, hogy - főleg az Europa esetében - szigorú biztonsági intézkedéseket kell majd betartani az idegen égitestről származó anyagok vizsgálatakor.
A további küldetések (Icepick, Europa Ocean Observer, Europa Lander) alapvető feladata a leszállás és a felszín alá történő behatolás lenne. Bármilyen fantasztikusnak tűnik, a kísérletek már megkezdődtek az Antarktisznál. A jégpáncél átfúrása (átolvasztása) után egy robot-tengeralattjáró merül majd az Europa óceánjába, s hogy ott talál-e valamit, azt kb. 2015-ben tudhatjuk meg.
Az ide vonatkozó friss információ, hogy a Caltech planetológusainak egy csoportja azzal a következtetéssel állt elő, hogy az Europán nem lehetséges a többsejtű, bonyolultabb szervezetek jelenléte. Ezt arra alapozzák, hogy a hold belső hőjéből származó energia csak egysejtű életformák fennmaradásához elégséges. A hő egyedül az égitest belsejéből kerülhet a feltételezett óceánba, mivel a vastag jégréteg még azt a csekély napsugárzást sem engedi át, ami a Jupiter térségében jellemző.

Ajánló:

A jövő egyik legizgalmasabb küldetése: az Europa feltételezett óceánjának felderítése. A Galileo-űrszonda kiterjesztett küldetésének fő célja az élet ígéretével kecsegtető Europa hold.