Ahol az árnyék végigsöpör<br/>

Magyarország területéről utoljára 1842. július 8-án látszott teljes napfogyatkozás, s legközelebb 2081. szeptember 3-án figyelhetünk meg hasonlót. Sokunknak tehát az idei lesz az egyetlen olyan teljes napfogyatkozás, amelyet itthonról nézhetünk végig.

Már az általános iskolában megtanultuk, hogy napfogyatkozások alkalmával a Hold árnyéka a Földre vetül. Ekkor a Föld felszínének egy bizonyos részéről nézve a Hold eltakarja a Napot. A napfogyatkozások kialakulásában több tényező működik közre. A nagyméretű, ám távoli Nap az égen majdnem akkorának - körülbelül fél fok átmérőjűnek - látszik, mint a hozzá képest parányi, de hozzánk közelebb lévő Hold. Ennek a kivételesen szerencsés arányegyezésnek köszönhetjük a teljes napfogyatkozást. Amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el, részleges napfogyatkozást látunk. A részleges napfogyatkozás a Föld viszonylag nagyobb területéről figyelhető meg. A Nap és a Hold földtávolsága, így látszó mérete is változik. A Hold látszó átmérője 33'30" és 31'05,16" között, a Nap látszó átmérője 32'36" és 31'59,26" között ingadozik. Mint az adatok mutatják, előfordul, hogy a holdkorong nagyobb, mint a napkorong - mint éppen most is -, így képes azt lefedni. Amikor és ahonnan nézve a Hold a teljes napkorongot lefedi, teljes napfogyatkozásról van szó, ez a totalitás. Ez, sajnos, kis területről látható, és időtartama legföljebb 7 perc 31 másodperc lehet.
Előfordulhat, hogy a Nap nagyobbnak látszik az égen, mint a Hold. Ilyenkor a Hold nem képes a teljes napkorongot eltakarni, ezért a Nap pereme a Hold körül látható marad. Ez a gyűrűs napfogyatkozás, maximális tartama 12 perc 30 másodperc. Mind a teljes, mind a gyűrűs napfogyatkozás részleges fázissal kezdődik és végződik.

A fogyatkozások geometriája

A Holdat az árnyéka folyamatosan kíséri a világűrben. A napfogyatkozás kialakulása attól függ, hogy ez az árnyék rávetül-e a földfelszínre. A Holdnak a Nap fényében vetett árnyékát két részre osztjuk. A nagyobb méretű félárnyék (penumbra) az a térrész, amelyből nézve a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja le. Innen tehát részleges a napfogyatkozás. A félárnyékon belül van a teljes árnyék (umbra). Ezen a kúpon belül a Hold a teljes napkorongot eltakarja, ott teljes a napfogyatkozás. Nyilvánvaló, hogy az árnyékkúp csak újholdkor vetülhet a Földre. Újhold 29,53 naponta van, napfogyatkozás azonban sokkal ritkábban. Ennek az az oka, hogy a Hold Föld körüli pályájának a síkja körülbelül 5 fok 8 ívperces szöget zár be a földpálya síkjával. A Hold árnyékkúpja ezért újholdkor hol a Föld "felett", hol pedig "alatta" suhan el. Évente két olyan időszak van, amikor kísérőnk újholdkor a földpálya síkjához kellő közelségben tartózkodik. Napfogyatkozásra csak ekkor kerülhet sor.
De a teljes napfogyatkozások nem csak ezért ritkaságok. A Hold teljes árnyéka a Föld felszínének csak kis területére vetül, átmérője legföljebb 269 kilométer. Adott földrajzi ponton tehát ritkán halad át a teljes árnyék. A különböző statisztikák alapján egy bizonyos helyről általában 2-4 évente látszik részleges és 410 évente teljes napfogyatkozás. Ez, persze, csak durva középérték. Angola partjainál például 2001. június 21-én és 2002. december 4-én is lesz majd teljes napfogyatkozás. Londonon viszont 875 és 1715 között nem haladt át a teljesség sávja.

Az árnyék útja

A Hold az északi pólus felől nézve az óramutató járásával ellentétes irányban kering Föld körüli pályáján. A Föld tengelyforgása miatt azonban a Hold - mint a többi égitest, így a Nap is - keletről nyugati irányban halad az égen, tehát fogyatkozás során a Nap és a Hold is látszólag nyugat felé mozog az égen. A Hold azonban ezt a Napnál lassabban teszi, vagyis "késik", lemarad a Naphoz képest látszó égi mozgásában. Emiatt a Hold a Napot nyugatról, azaz jobbról kezdi eltakarni. A teljesség árnyéka is eszerint mozog a felszínen, azaz nyugatról kelet felé halad. Ahol először érinti a Földet, ott éppen napfelkelte van. E helyen az árnyék felszíni vetülete erősen elnyúlt ellipszis, mivel a földfelszín kis szögben metszi a kúpot. Ezután kezd keleti irányban száguldani, miközben alakja egyre inkább körre hasonlít. Az árnyék 3-4 óra alatt söpör végig a földfelszín napsütötte oldalán. Útja vége felé megint megnyúlik, majd a napnyugta helyén elhagyja a glóbuszt.

Az Atlanti-óceántól a Bengáli-öbölig

Az augusztus 11-ei teljes napfogyatkozás a mi helyi nyári időszámításunk szerint 11:30:57-kor hazánktól több ezer kilométerre kezdődik. A Hold teljes árnyékkúpja ekkor ütközik bele a Föld felszínébe, az Észak-Atlanti-óceánon éppen napkelte idején. Ezzel a holdárnyék megkezdi száguldását: az Atlanti-óceánon Európa felé közeledve Dél-Angliát érinti, majd Franciaországon, Belgiumon, Luxemburgon, Németországon és Ausztrián halad keresztül, míg el nem éri hazánkat. A Hold 112 kilométer átmérőjű árnyéka Magyarország déli részét nyugatról kelet felé, nagyjából 10 perc alatt szeli át a hangsebesség kétszeresével. Szerbia és Románia területén folytatja futását, ezután a Közel-Keleten Törökország és Szíria forró vidékei következnek. Végül Pakisztánt és Indiát keresztezve a Bengáli-öbölben fejezi be útját, a mi időnk szerint 14:36:27-kor, egy ottani furcsa, kettős napnyugtával, amikor a Nap, miközben nyugszik, egyszersmind elsötétedik.

Magyarországi láthatóság

A részleges fogyatkozás hazánk egész területéről megfigyelhető. Meg kell azonban mondani, hogy a részleges fázis látványa össze sem hasonlítható a totalitással. Ha tehát bármit is látni akarunk abból a tüneményből, amely a régi korok emberének áhítatával tölti el a mai szemlélőt is, a totalitás sávjába kell utaznunk. De az sem mindegy, hogy hová. Minél közelebb vagyunk a sáv középvonalához (a centralitás vonalához), annál hosszabb lesz a teljesség fázisa. Ha például a sávnak az egyik peremére állnánk, az ég csak egy pillanatra sötétedne be. A centralitás vonalán 2 perc 22 másodpercet tölthetünk a Hold árnyékában. A mellékelt Magyarország-térképen a totalitás sávjában több vonalat is láthatunk, amelyek a teljesség fázisának azonos időtartamát jelölik.
Megfigyelőhelyünket érdemes jó előre kiválasztani - és idejében elfoglalni, lehetőleg még a részleges fázis előtt. Az élmény sokkal teljesebb lesz, ha jó a körpanoráma, tág, szabad területről nézzük a napfogyatkozást. A közelünkben minél kevesebb magas fa és illúzióromboló villanyvezeték legyen. A cél az, hogy ne csak a Nap környékét, hanem az égnek és a horizontnak is minél nagyobb részét lássuk. Ha lehetséges, a kiszemelt helyre ne aznap próbáljunk meg leutazni. Augusztus 11-én valószínűleg megbénul Magyarország eme útszakaszainak közlekedése - és kevés bosszantóbb dolog képzelhető el, mint egy dugóban állva az autórádión hallgatni, milyen látványos a napfogyatkozás, amelyről épp lemaradunk.

Mikor lesz?

A napfogyatkozás fázisai - a vonuló árnyéknak megfelelően - néhány perc eltéréssel látszanak a különböző helyekről. A mellékelt táblázatból megkereshetjük a kiszemelt tartózkodási helyünkhöz legközelebbi település időadatait. A teljes fogyatkozás kezdete és vége - ha nem abból a városból nézzük - ettől jó néhány másodperccel eltérhet. Emiatt is elengedhetetlen, hogy a megfigyelés előkészítését már jó előre elkezdjük.
Kereszturi Ákos
Nagy Zoltán Antal
Magyar Csillagászati Egyesület

(ÉT)

Ajánló:

A napfogyatkozásról és sok minden másról.