Magyar expedíció a Déli-sarkra<br/>

A magyar expedíciós utazások történetében is páratlan vállalkozásra készül a Makszin Imre, a Magyar Testnevelési Egyetem docense vezette háromfős csoport.

Tervük, hogy az Antarktisz pereméről indulva gyalog, felszerelésüket szánon maguk után húzva, mintegy 1500 km-es távolságot leküzdve érjék el a Déli-sarkot, és magyar állampolgárként elsőként tűzzék ki nemzeti lobogónkat, valamint a Magyar Földrajzi Társaság zászlaját a Föld déli pólusán. Az előreláthatólag 2-2 és fél hónapos útra terveik szerint 1999. novemberében indulnak. A csoport Budapestről Rio de Janeiro érintésével repül a chilei Punta Arenas-ba, ahonnan egy magánlégitársaság szállítja őket az Antarktisz peremére. (A részvevőkhöz hozzá kell még számítanunk azt a két rádióst is, akik Punta Arenas-ban maradnak, és váltott "műszakban" biztosítják az állandó kapcsolatot a Déli-sark felé tartó hármassal.)Az 1500 km-es antarktiszi vándorlás első tíz napjában "csak" napi 8-12 km megtételét tervezik, s majd a kellő akklimatizálódás után növelik a napi táv hosszát 22-24 km-re. A tervezett november 1-jei indulás esetén 2000. január 10. körül érik el a Déli-sarkot.

A sikeres célbaérkezés után az expedíció tagjait az előre megszervezett légitársaság szállítja majd vissza az amerikai kezelésben lévő Scott-Amundsen bázisról Punta Arenas-ba.Az expedíció tagjai élettani és pszichológiai vizsgálatokat végeznek magukon az út során, emellett azonban - részben az előbbi vizsgálatokhoz is szükséges - folyamatos léghőmérséklet- és szélerősség-méréseket, valamint a déli-sarki környezet fontos dokumentációját jelentő fénykép- és videofelvételeket is készítenek. Az expedíció előkészületeiről, amelynek támogatói között ott szerepel Társaságunk is, a későbbiekben is folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat!

Magyar Földrajzi Társaság

Ajánló:

Minden, amit tudni akar a hetedik kontinensről és a Déli-sark meghódítóiról. Amundsen - aki először érte el a Déli-sarkot.