Megint jönnek a Leonidák - látványos meteorzápor várható!<br/>

Az egyik legismertebb meteorraj a Leonida, amely 33 évenként szokatlanul erős aktivitást mutat, vagyis sok hullócsillag látható. A tavalyi évben a szerencséseknek fantasztikus látványban lehetett részük, azonban a nagy többség sajnos lemaradt az eseményről. Tanulság, hogy idén már egy-két nappal korábban érdemes figyelni az égre, nehogy (megint) pórul járjunk... Az idei csillaghullás az előrejelzések szerint nem lesz tűzgömbökben gazdag, de mindenképpen izgalmas eseménynek ígérkezik.

Friss: a Leonidák elhúztak a fehők felett - a maximum a jelzett időpontban bekövetkezett!

A Leonida meteorraj a széttöredező Tempel-Tuttle üstökös törmelékéből származik, amely 33 éves periódusban kering a Nap körül. Az üstökösből napközelben kihulló poranyag széthúzódik az üstökös pályája mentén. Ebbe a törmelékcsíkba szalad bele a Föld, minden év november 14-21. között. Ha a találkozás akkor következik be, amikor az üstökös napközelben van, akkor nagyobb mennyiségű hullócsillagra kell számítanunk, mivel ilyenkor a felhő legsűrűbb, üstökösmaghoz közeli részén megyünk keresztül.

Mivel az üstökös éppen ezekben az években van a Nap közelében, tavaly fantasztikusan látványos aktivitást tapasztalhattak a szerencsés megfigyelők, s idén is igen hevesnek ígérkezik a meteorraj. A felvillanások gyakoriságát növeli, hogy a Leonidák 70 km/s sebességgel száguldanak, szemben a 20 km/s-os "átlagmeteorok" sebességével. A Leonida elnevezés onnan ered, hogy az Oroszlán (Leo) csillagkép irányából látjuk majd érkezni a meteorokat (vagyis e csillagképben van a raj radiánsa).

A Leonidák tavaly nagy csalódást okoztak, mivel a leglátványosabb, tűzgömbökben nagyon gazdag meteoreső kb. egy nappal korábban következett be annál az időpontnál, amikor az üstökös keresztezte a Föld pályasíkját. Az áthaladás előrejelzése valóban pontos volt, a szakemberek csak arról nem tájékoztatták megfelelően a közvéleményt, hogy a csillaghullás már jóval korábban elkezdődhet. Pedig ha belegondolunk, semmi furcsa nincs a dologban. Az üstököst övező poranyagot hatalmas, egyenetlen sűrűségű anyagfelhőkként kell elképzelnünk a térben, amelynek pontos szerkezetét nem ismerjük. Így előfordulhat, hogy egy-egy nagyobb adag poranyag már jóval az üstökös áthaladása előtt is "megbombázza" bolygónkat. Mindezek miatt azt javasoljuk, hogy MÁR MA (HÉTFŐN) ESTE ÉRDEMES FIGYELNI AZ ÉGBOLTOT, ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk. Egyébként még 70 %-os felhőzöttség esetén is nagy élményben lehet részünk, a tavalyi megfigyelők többsége szerint pedig a jelenség lélektani hatása csak a teljes napfogyatkozáséhoz fogható (bár természetesen nem érdemes a két jelenséget összehasonlítani).

Az idei aktivitás jellemzői

A maximum várható időpontja: november 18. 2.08 UT (3.08 helyi idő).

Várható ZHR=1000 körüli (6,5 határmagnitudójú égen zenitben lévő radiánsú meteorraj esetén egy észlelő 1 óra alatt ennyi hullócsillagot látna); közérthetőbben: ha az a pont, amelyből a meteorok látszólag jönnek (radiáns) pontosan a fejünk felett (zenitben) lenne, akkor ennyi meteort látnánk, amennyiben kitűnő megfigyelési viszonyok lennének (fényszennyezés nélküli, tiszta égbolt).

A radiáns az Oroszlán (Leo) csillagkép fejében lesz.

Holdfázis: 10 napos, nem lesz zavaró.

Veszélyek

A meteoroktól szokatlanul nagy sebesség nemcsak látványosabbá teszi a meteorrajt, hanem az űreszközökre is nagyobb veszélyt jelent. A nagy sebesség veszélyesebbé teszi a közvetlen becsapódásokat, valamint megnöveli az elektrosztatikus kisülések bekövetkeztének veszélyét, ami az űreszközök legérzékenyebb részét, az elektronikát károsíthatja. Felvetődik a kérdés, hogy mit lehet tenni a veszély csökkentésének érdekében. Nos, nem túl sokat, de a kockázat minimalizálható.
A NASA nem indít űrrepülőgépet ebben az időszakban, és egészen biztosan egy sem tartózkodik majd földkörüli pályán. Mi a helyzet a műholdakkal? Ezt a kérdést sem túl nehéz megválaszolni, hiszen kézenfekvő: a műholdakat úgy kell elfordítani, hogy minél kisebb felületet mutassanak az érkező raj felé. Megfigyelhető, hogy a cégek kevesebb figyelmet fordítanak műholdjaik megvédésére, míg az államok jobban ügyelnek a veszélyre. Erre egészen prózai az indok: a cégek távközlési műholdjai biztosítva vannak, valamint sokkal kevésbé kifinomultak, mint például egy katonai vagy tudományos darab. A nem létfontosságú elektronikus berendezéseket számos űreszközön kikapcsolják, hogy minél kisebb legyen a fentebb említett elektrosztatikus kisülések által okozott kár.
Itt a felszínen, jótékonyan védelmező légkörünk alatt nem kell félnünk az esetleges meteorit-becsapódásoktól. A meteorraj tagjai között a mm-es átmérőjű már nagyobb, ritkább darabnak számít, s a légkör kb. 200 méter átmérőjű testet még "hatástalanítani" képes.

Összeállította: Hoffmann Dániel, Orbán Ádám, Selmeczi Anna (AKG Csillagászat szakkör) és Simon Tamás

Ajánló:

A NASA akar Téged! Bekapcsolódási lehetőség a NASA adatgyűjtésébe! A NASA több mint 30 km-es magasságban lévő ballonjáról készített felvételek élő adásban az interneten! A NASA News izgalmas összefoglalója, gazdag linkgyűjteménnyel. A NASA Leonida oldalai. Tuboly Vince Leonida-oldalai, bőséges magyar nyelvű információkkal Kereszturi Ákos cikke az Élet és Tudomány 1998. november 6-i számában. Hogyan észleljük a rajt? Both Előd cikke a Természet Világa c. folyóiratban. Általában a meteorrajokról, régi Leonida-megfigyelések, az űreszközökre leselkedő veszély. Nagyszerű összeállítás a Leonidák tavalyi és az idei várható érkezéséről. Minden fontos információ elérhető!