A Chandra kikémlelte a Centaurus A-t<br/>

A NASA nyáron pályára állított röntgenobszervatóriuma, a Chandra legújabb felvételein a közeli, nagy aktivitásáról ismert Centaurus A galaxis belső szerkezete látható minden korábbinál élesebben.

A képeken a galaxis magjából kiinduló és mintegy 25 ezer fényév távolságig elnyúló, hatalmas röntgennyalábok láthatók. (Ez nagyságrendileg megegyezik a Tejútrendszer átmérőjével.) A galaxismag körül (amelynek középpontjában egy szupernehéz fekete lyukat gyanítanak) kivehető még röntgenforrásoknak egy csoportja is. A röntgenforrások halmaza és a röntgennyalábok valószínűleg egy több százmillió évvel ezelőtti, galaxisok közti titáni ütközés termékei. "Ez a kép valóban páratlan - mondta Ethan Schreier, az Űrtávcső Intézet (STScI) munkatársa. - Idestova több mint 20 éve próbáljuk kideríteni, honnan erednek a Centaurus A röntgennyalábjai. Most végre látjuk, hogy a röntgensugárzást mágneses térben csigavonalú pályán mozgó, nagyon nagy energiájú elektronok sugározzák ki." Mint Schreier elmondta, a röntgennyalábok alakjából és kiterjedéséből pontosan meghatározható a sugárzás forrásának helye. De izgalmasak a kép egyéb részletei is. "A röntgennyalábok mellett most először sikerült elkülöníteni a mag körül csoportosuló röntgenforrásokat - mondta Christine Jones, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központból. - Ezek csaknem szabályos, kis gömb alakú halmazt alkotnak a galaxismag körül, és ebből következtethetünk arra, hogy a galaxis és a magjában gyanított szupernehéz fekete lyuk hogyan is jöhetett létre."

A csillagászok optikai és infravörös távcsövekkel már eddig is számos bizonyítékot gyűjtötték arra, hogy a Centaurus A néhány százmillió évvel ezelőtt egy kisebb spirális galaxissal ütközött.
Az eseményt részletesen lásd a következő cikkben: Széttépett galaxis - viharos csillagkeletkezés egy közeli aktív galaxisban

A Centaurus A a spektrum három különböző (infravörös, optikai és rádió) tartományában

Feltételezésük szerint ez az ütközés egyrészt erőteljes csillagképződést idézett elő, másrészt a rendszerbe került újabb gáztömegek tovább táplálták a központi fekete lyukat. Jones szerint: "A Chandra felvétele ragyogóan éles képet ad mindarról, amit eddig csak nagyon homályosan láttunk. Jól elkülöníthetők egymástól a főnyaláb, az ellennyaláb, és a nyalábok galaxison túlnyúló részei is."

A tőlünk mintegy 11 millió fényévre levő Centaurus A régóta a csillagászati kutatások kedvelt célpontja, mivel ez az úgynevezett aktív galaxisok osztályának a hozzánk legközelebbi tagja. Az aktív galaxisok időről időre erőteljes energiakitöréseket produkálnak, amelyeket a középpontjukban rejtőzködő szupernehéz fekete lyukaknak tulajdonítanak. A legnagyobb kitörések néha az egész galaxis arculatát megváltoztatják.
A Chandra nagy felbontású kamerájával készült képen a galaxis magjában egy fénylő forrás látható, nagyjából a feltételezett szupernehéz fekete lyuk helyén. A magból balra felfelé kiinduló fényes röntgennyaláb a fekete lyuk környezetéből nagy sebességgel kilökött anyagtömegek röntgensugárzása. Jobbra lefelé egy halványabb, rövidebb "ellennyaláb" is megfigyelhető, ez valószínűleg tőlünk elfelé irányul, ezért látszik kisebbnek és gyengébbnek.
A szupernehéz fekete lyukak egyik legtöbb fejtörést kiváltó tulajdonsága, hogy nem szippantják magukba az összes, vonzáskörzetükbe sodródott anyagot. Az anyag egy része valóban menthetetlenül bezuhan a fekete lyukba, egy másik része azonban a fényhez közeli sebességű nyalábokat alkotva kirepül a zónából. Az anyagnyalábokhoz kapcsolódó fényes röntgennyalábok arra mutatnak, hogy a nyalábban levő elektronokat az elektromos tér az irdatlan nagy távolágon extrém nagy energiára gyorsítja, miközben spirális pályán haladnak a mágneses erővonalak körül. Hogy mindez pontosan hogyan megy végbe, ma még minden részletében nem ismeretes, de éppen a Chandra felvételeitől remélhető, hogy közelebb kerülünk a rejtély megoldásához.

(ÉT)

Ajánló:

Új korszak kezdete a nagyenergiájú csillagászatban. A műhold részletes bemutatása és tudományos céljai. A NASA egyik legfontosabb Chandra-oldala, a legújabb fejleményekkel. Nagyon gazdag honlap! Ezen belül található a fotóalbum, ahol időrendben és témák szerint csoportosítva folyamatosan közlik majd a Chandra képeit. Ugyanitt egy interaktív térképen böngészhetünk az égbolt röntgenforrásai között, valamint "nagy energiájú interaktív játékokat" játszhatunk.

Korábban: