Discovery: teljes siker! - egy mozgékonyabb és okosabb űrtávcső maradt odafent<br/>

Az elmúlt napokban a Discovery űrrepülőgép legénysége sikeresen elvégezte a Hubble-űrtávcső javítását. Képes összefoglalónkban bemutatjuk a munka fontosabb mozzanatait. A Discovery ma este tér vissza a Földre.

Curt Brown parancsnok "Csillagapó" szerepében. A legénység a Karácsonyt is a világűrben töltötte

Mint korábban arról már beszámoltunk, kilenc halasztást követően hétfőn hajnalban felszállt a Discovery űrrepülőgép, s szerdán, közép-európai idő szerint 1.34-kor befogta a Hubble-űrtávcsövet. Ezután - míg a legénység az első űrséta előtti alvással töltötte az időt - a földi irányítók aprólékosan megvizsgálták a távcső állapotát az űrrepülőgép rakterében lévő kamerák segítségével. Nagy örömükre azt láthatták, hogy az 1997-es képekhez képest - ekkor volt az előző javítás - nem tapasztalható jelentős mértékű elhasználódás.

Az első űrséta

Az első űrhajón kívüli munka december 22-én (szerdán), közép-európai idő szerint 19.40-kor vette kezdetét. Steve Smith és John Grunsfeld 8 óra 15 percen keresztül dolgozott odakint, így ez volt a második leghosszabb űrséta az űrkutatás történetében. Lecserélték mind a hat giroszkópot, vagyis azokat a berendezéseket, amelyekkel az űrtávcső mozgatását végzik. Ezzel a Discovery küldetésének legfontosabb célja teljesült. A hat giroszkópból ugyanis már csak kettő volt működőképes, s mivel a biztonságos működéshez legalább háromra van szükség, a Hubble már november közepe óta nem végzett tudományos megfigyelést (ekkor ment tönkre a negyedik darab). Az új giroszkópok a földi irányítók ellenőrzései alapján remekül működnek.

Az asztronauták két másik feladatot is sikeresen végrehajtottak. A Hubble 10 éves elemeit olyan kiegészítőkkel látták el, amelyek növelik hatékonyságukat, illetve megvédik őket a túltöltődéstől és a túlmelegedéstől, a NICMOS nevű közeli infravörös kamera hűtőrendszerét pedig előkészítették a 2001-ben tervezett javításra.
Az űrsétát eredetileg 6 óra hosszúságúra tervezték, de néhány kisebb probléma lépett fel. Az egyik giroszkóp-párost tartalmazó fémdoboz beszorult a foglalatába, s időbe telt a kiszabadítása, illetve a NICMOS-on végzett munka is elhúzódott.

A második űrséta

A második űrhajón kívüli munkára december 23-án, közép-európai idő szerint 19.50-es kezdéssel került sor. Mike Foale és Claude Nicollier is alaposan belemelegedett a munkába, 8 óra 10 percet töltve az űrben (a 3. helyet szerezve meg a leghosszabb űrséták képzeletbeli versenyében).
Az asztronauták fő feladata a Hubble agyának "felfrissítése" volt, amit sikeresen végre is hajtottak: a fedélzeti számítógépet egy 20-szor gyorsabb és hatszor több memóriával rendelkező modellre cserélték (ezek a gépek speciális, sugárzásvédett berendezések; egy "normális" számítógép elektronikája egykettőre tönkremenne az űrben). A földi irányítók elindították a komputert, majd néhány órás ellenőrzés után megállapították, hogy az új gép remekül működik.
Az űrhajósok egy másik feladatot is teljesítettek: lecserélték a három finomvezető-szenzor egyikét. Ezek a berendezések segítik az űrtávcsövet abban, hogy pontosan a megadott pozícióba álljon (a giroszkópok a "durva" beállítást végzik).

A harmadik űrséta

A harmadik űrsétára december 24-én, közép-európai idő szerint 19.17-kor került sor. Ismét Steve Smith és John Grunsfeld következett: lecserélték az űrtávcső egyik rádióadóját, amely 1998 óta nem működött. (Mivel a másikkel semmi probléma nem volt, a távcső által rögzített tudományos adatok eddig is gond nélkül megérkeztek a Földre.) A művelethez új, speciális eszközöket kellett kifejleszteni a küldetés előtt, mivel a távcső működése alatt nem tervezték az adók cseréjét. Beszereltek egy új, digitális adatrögzítő berendezést is, amely az eddigivel ellentétben nem tartalmaz mozgó alkatrészeket (így nem képes mechanikai meghibásodásra), s adattároló kapacitása is tízszerese elődjének. A földi tesztek alapján mindkét szerkezet remekül működik.
Az űrséta 8 óra 8 percen át tartott, ami a negyedik leghosszabb űrhajón kívül eltöltött időnek számít. A küldetés alatt összesen 24 óra 33 percet dolgozott a legénység az űrben.

December 25-én odafent ünnepelte a legénység a Karácsonyt, de ez a nap sem telt munka nélkül: a számtalan ellenőrzést követően útjára engedték az űrtávcsövet. Jean-Francois Clervoy francia asztronauta az űrrepülőgép manipulátor-karjával megragadta a 12 tonnás monstrumot, majd finoman kiemelte az űrrepülőgép rakteréből, amely eddig "szerelőműhelyként" szolgált. Nagyszerű pillanat volt, amikor az egymás mellett lebegő, immár kitűnő állapotban lévő Hubble és a Discovery közép-európai idő szerint 23.03-kor elvált egymástól. Curt Brown parancsnok begyújtotta a manőverező rakétákat, s az űrrepülőgép lassan távolodni kezdett a Hubble-től.

A Discovery küldetése tehát teljes sikerrel járt, ami a jelenlegi helyzetben különlegesen fontos volt a NASA és az egész űrkutatás számára. Bár egy 300 millió dolláros Mars-küldetés kudarcba fulladt, a csillagászatot forradalmasító, jelenlegi értékén 3 milliárd dolláros űrtávcső javítása tökéletesen sikerült. A Hubble visszatérhet a tudományos munkához, bár ezt még két hetes tesztelési időszak előzi meg. A Discovery a tervek szerint december 27-én, közép-európai idő szerint 23.24-kor száll le a Kennedy űrközpontban.

További képek a javításról

S. T.

Ajánló:

A küldetés honlapja, számos további képpel, videofelvétellel és információval.

Korábban: