70 éves a Plútó<br/>

A címben szereplő szám természetesen úgy értendő, hogy ennyi évvel ezelőtt fedezték fel a Naprendszer legtávolabbi bolygóját. Az "ünnepelttel" azonban gondok vannak: nem biztos, hogy valóban ő a legtávolabbi, és még az sem biztos, hogy bolygó. Ettől függetlenül - vagy talán éppen ezért - különleges égitestről van szó.

Már fölfedezése is regénybe illő történet. A mű egyébként meg is született "A sötétség bolygója" címmel, sőt magyarul is kiadták.

A szerző természetesen az a Clyde Tombaugh volt, aki az arizonai Lowell Obszervatórium munkatársaként 1930. február 18-án, néhány perccel hajnali négy óra előtt megtalálta a 25 éve keresett bolygót. Az intézetet részben éppen ennek az égitestnek a keresésére alapították Percival Lowell végrendelete alapján.
Tombaugh egy éven keresztül szisztematikusan készítette felvételeit az égbolt meghatározott területeiről, sok millió csillagot nézett át, mire megtalálta a keresett objektumot. A bejelentésre azonban március 13-ig vártak. Egyrészt, mert - ahogy tudósokhoz illik - csak ellenőrző mérések után tették közzé a felfedezést, másrészt 1781-ben ezen a napon találta meg Herschel az Uránuszt, és ugyanezen a napon volt a néhai alapító 75. születésnapja.

A névadás jogát is az intézet kapta, ami kényes feladatnak bizonyult. Lowell özvegye először a Zeuszt javasolta, majd a Lowellt, végül szerényen kiegyezett volna a Constance-szal - tehát saját nevével - is, de mindegyiket elvetették. Levelek százai érkeztek Tombaugh-hoz a javaslatokkal, végül három maradt versenyben: Minerva, Cronus és Plútó. A bölcsesség istennőjének nevét azonban egy kisbolygó már viselte, Cronust egy nem éppen közkedvelt személy ajánlotta, így maradt a Plútó. Jele PL lett, ami Percival Lowell monogramja is volt.

Az 1997-ben, 91 éves korában elhunyt felfedező, Clyde Tombaugh több kitüntetést kapott, és még életében kisbolygót neveztek el róla.

Az elmúlt hetven esztendő alatt, ha nem is túl sokat, de azért megtudtunk egyet s mást a - görög mitológiai alvilág uráról elkeresztelt - Plútóról. Közepes naptávolsága majdnem 6 milliárd km, és átlagosan 4,7 km-t tesz meg másodpercenként. Ilyen iramban 248 év alatt végez egy keringést, tehát pályájának alig negyedét futotta be felfedezése óta. A Naprendszer legkisebb bolygója. Átmérője mindössze kétharmada a Holdénak, 2320 km. Forgási periódusa 6,3 nap. Korábban úgy tartották, hogy átlagos sűrűsége a vízéhez hasonló, ezért feltételezték, hogy a bolygó és holdja egyaránt megfagyott vízből, ammóniából és metánból álló kozmikus jéghegy. Tömege nagyjából két ezrede a Földének. Felszíni hőmérséklete mínusz 200 Celsius-fok alatt van.

A Plútó az egyetlen bolygó, amelyet még nem látogatott meg űrszonda. Még a Hubble-űrtávcső (Hubble Space Telescope, HST) is csak a legdurvább jellegzetességeket tudta feltárni a felszínén, ahogy ezt a képen láthatjuk. A fényesség-variációk (sötét és világos területek) domborzati eltéréseknek, fagyott metán- és nitrogénborításnak, esetleg ősi szerves anyagok feldúsulásának köszönhetők.

Elnyújtott pályán kering, ennek köszönhetően húsz évet a Neptunusz pályáján belül - de a bolygótól óriási távolságban - tölthet. Két évtizedig tehát nem a Plútó, hanem a Neptunusz a legkülső bolygó, de ez a boldog időszaka tavaly február 11-én lejárt. Felfedezéséhez azonban éppen a Neptunusz - és az Uránusz - járult hozzá, mivel Lowell volt az, aki kimutatta, hogy a két óriásbolygó mozgásában szisztematikus eltérések vannak a számítotthoz képest, és valószínűnek tűnik, hogy egy ismeretlen bolygó gravitációs hatása okozza az eltérést. Az eltérés mértékéből azt is sejteni lehetett, hogy merre érdemes keresni.

Nagyon hamar kiderült azonban, hogy a Plútó túl kicsi ahhoz, hogy egyedül okozza a megfigyelt zavarokat. Ezért újabb bolygó(ka)t tételeznek fel, de nem minden szakember ért egyet ezzel a magyarázattal.
A Plútónak egyetlen holdja van, a Charon. Távolsága 19 640 km, átmérője fele, tömege tizede az anyabolygónak. Kölcsönösen kötött keringésűek, ami azt jelenti, hogy egymáshoz képest mindig ugyanúgy helyezkednek el (azaz mindkét égitest tengelyforgási periódusa pontosan azonos az egymás körüli keringésük periódusával), s ez a közös eredetre utal. A legújabb mérések szerint azonban mégiscsak eltérő az összetételük, ami ellentmond az előző állításnak - tovább növelve a Plútóval kapcsolatos kérdőjelek számát.

A Charont James Cristy fedezte fel 1978-ban. Elnevezésekor kettős cél vezethette. Megmaradni a mitológiai hagyományoknál, fenntartva a családi békét is. Kharón a görög mitológiában az alvilág révésze volt, ő szállította át a lelkeket az alvilági Styx folyón. Ugyanakkor az amerikai csillagász feleségét Charline-nak hívták, amit Charonnak szokás becézni.

A Plútó nem hasonlít sem a Föld, sem a Jupiter típusú égitestekre. Korábban a Neptunusz megszökött holdjának tartották, de később ezt visszavonták, amikor kiderült, hogy saját holdja van. (Az utóbbi évek felfedezései szerint még a kisbolygóknak is vannak "kisholdjaik", tehát ettől még lehetett volna a Neptunusz kísérője. A köztük lévő keringési viszony azonban nem teszi valószínűvé az elképzelést.) Mások szerint viszont nem ismerjük elég pontosan a két óriásbolygó pályáját, hiszen az Uránusz 84 éves periódusával alig háromszor kerülte meg a Napot felfedezése óta, a Neptunusznak pedig még 10 éve van az első teljes keringés befejezéséhez 1846 óta. Ennek viszont ellentmond, hogy a Voyager-2 akkor és ott találkozott ezekkel a planétákkal, amikor és ahol kiszámították.

Brian Marsden csillagász már az 50. évfordulón rendezett konferencián kifejtette, hogy a Plútó van ugyan - de nem az igazi. Összetétele, mérete és pályája nagyon eltér az összes többi planétáétól. Az utóbbi években néhányan még a bolygó elnevezés jogosságát is kétségbe vonták. Egyesek szerint a Plútó a Naprendszer határán lévő Kuiper-féle kisbolygóövezet legnagyobb képviselője, és azok között is a plutinók ("plútócskák") legnagyobbika. (A Plútóhoz hasonló pályán kering még néhány kisebb test, ezeket hívják plutinóknak, amelyek - a feltételezések szerint - egy nagyobb kisbolygó szétesésekor jöhettek létre.)

A kérdéseket helyszíni vizsgálattal lehetne eldönteni, és mivel a Plútónál eddig nem járt űrszonda, éppen itt lenne az ideje a látogatásnak. Erre az idő is sürget. A bolygó 1989-ben járt napközelben, alig 4,4 milliárd km-re központi csillagunktól. Az erősebb napsugárzás hatására légkört fejlesztett, ami a következő évtizedekben újra lefagy a felszínre. Most tehát eredményesebben lehetne vizsgálni, ennek érdekében a NASA 2004. december 18-án szeretné elindítani a Pluto-Kuiper Express szondát, mely 2012-ben már a Plútó-Charon rendszerből küldené a karácsonyi képeslapokat. A tervek szerint megvizsgálna néhányat a Kuiper-féle kisbolygók közül is. A küldetés további érdekesége, hogy nem az utóbbi időben szokásos hintamanőverek sorozatával jutna célba. Egyedül a Jupitertől kap némi lendületet 2006 márciusában, aztán "toronyiránt" közelítené meg "Plútóékat".

A Plútó jelenleg a Kígyótartó csillagképben tartózkodik, de nem érdemes megkeresni az égen. Bár mostanában éppen fényesebb napjait éli, de így is több ezerszer halványabb, mint a szabad szemmel épp hogy látható csillagok. Nagyobb távcsöveken keresztül is csak halvány pontocska, nem nyújt igazán maradandó élményt. De nagyon valószínű, hogy éppen ennek az égitestnek a kutatása segít majd alapvető kérdések megválaszolásában a Naprendszer keletkezését illetően.

Trupka Zoltán

A Lowell Obszervatórium körlevele a Plútó felfedezéséről. Alul Tombaugh aláírása

Ajánló:

A legjobb magyar nyelvű oldal a témában. Japán csillagászok új információval gazdagították a legtávolabbi bolygóval kapcsolatos tudásunkat. A 8.3 méteres Subaru Teleszkóp használatával először sikerült a Földön kívül etánjég nyomait kimutatni, a felszín színképelemzése alapján. Bolygó-e valójában a Plútó? Ez az, amin a csillagászok évek óta vitatkoznak, amikor az IAU (Nemzetközi Csillagászati Szövetség) néhány tagja javasolta, hogy a Plútó kapjon kisbolygó besorolást. Az IAU 1999. február 3-ai sajtóközleménye a Plútó státuszáról Egy küldetés a Naprendszer peremének felderítésére. Tények a Plútóról. A Kuiper-övvel kapcsolatos legjobb honlap. Cloud Tények a Kuiper-övről és az Ooort-felhőről. A Plútó és holdjának képei. A Plútó forgásának animációja.

Korábban:

Dr. John Murray, az angliai Open University csillagásza szerint végre megtaláltuk a régóta áhított 10. bolygót a Naprendszerben. A hír megerősítéséhez azonban további kutatómunka szükséges. Az elmúlt évek forradalmi felfedezéseket hoztak a külső Naprendszer kutatásában. Kiderült, hogy létezik egy Neptunuszon túli, második kisbolygóövezet, amelyet Kuiper-övnek neveztek el.