A Föld magányossága<br/>

Két kanadai kutató szerint a csillagok körül kialakuló por és gázkorongok, valamint a belőlük elsőként kiváló nagytömegű bolygók közti kölcsönhatások döntő szerepet játszanak a bolygórendszerek kialakulásában, s ebből következően a Földhöz hasonló bolygók sokkal ritkábbak lehetnek, mint maguk a bolygórendszerek.

Philip Armitage és Brad Hansen azt vizsgálták, hogy a részlegesen kialakult bolygórendszerekben a már kialakult bolygók hogyan serkentik további bolygók keletkezését. "Számításainkból úgy tűnik, hogy alapvetően a csillag körül kialakuló por és gázkorong kezdeti tömege szabja meg, milyen bolygórendszer jön létre. Ha ez viszonylag csekély, akkor a fejlődés lassú, akár többször tízmillió évig is eltart, és eredménye a mi Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszer - mondta Armitage. - Nagyobb tömeg esetén viszont a folyamatok hevesebben és gyorsabban mennek végbe, és egészen más jellegű bolygórendszert eredményeznek."

A kutatók számítógépes szimulációval vizsgálták, hogy egy Jupiter méretű óriásbolygó miként hat kölcsön egy olyan por és gázkoronggal, amelynek tömege mintegy tízszerese Naprendszerünk előfutárának. Azt találták, hogy a már kialakult óriásbolygó extra gravitációs hatása a porkorongban egyre nagyobb feszültségeket kelt, s végül szétforgácsolja azt: ennek eredményeként újabb bolygók keletkeznek. Ezek az adott tömeg esetében többnyire szintén a Jupiterhez hasonló gázóriások. A kutatók egy felső korlátot is találtak a kezdeti por és gázkorong tömegére, amelynél nagyobb tömeg esetén a formálódó bolygócsírák túl naggyá válnak és túlságosan közel kerülnek egymáshoz, ezért a rendszer labilissá válik: bizonyos bolygók kilökődnek, a megmaradók pályája pedig erősen excentrikus lesz. Ilyen körülmények között nemigen jöhetnek létre a Földhöz hasonló, "lakható" bolygók, amelyeken viszonylag kis ingadozású, állandósult körülmények biztosítják az élet kialakulását és fejlődését.

A Naprendszer keletkezését ennél kiegyensúlyozottabbnak, kevésbé viharosnak képzeljük. Az eddig felfedezett Naprendszeren kívüli exobolygók túlnyomó többségének a Jupiter többszörösét kitevő tömege viszont arra mutat, hogy kezdeti por és gázkorongjuk tömege jócskán meghaladhatta Naprendszerünkét. Így bennük valószínűleg az imént vázolt, viharosabb fejlődés mehetett végbe, ezért nem valószínű, hogy Földhöz hasonló bolygóik vannak. A miénkhez hasonló bolygórendszerek kisebb tömegű por- és gázgyűrűkből keletkezhetnek, ilyenek azonban, úgy tűnik, sokkal ritkábbak a Világegyetemben. A Föld ezért végül is magányosabb lehet, mint azt az exobolygók sorozatos felfedezésének lázában égve gondoltuk - állapítják meg a kutatók.

(Élet és Tudomány)

Ajánló:

Az eredeti sajtóanyag a Toronto Egyetem honlapján. Magyar nyelvű összefoglaló és gazdag linkgyűjtemény a témában.

Korábban: