Csapdába zárt földönkívüli gázok<br/>

Tudósok a Föld több pontján is találtak mintát abból a pár centiméter vastag agyagrétegből, amelyben űrből származó nemesgázok tárolódnak. Segítségükkel még többet tudhatunk meg a földtörténeti múltban bekövetkezett aszteroida- és üstökös-becsapódásokról.

A gázok szénatomokból álló - futball-labdához hasonló - molekulák, ún. fullerének belsejébe épültek be. (A fullerének a gyémánt és a grafit mellett a szén harmadik elemi módosulatát képviselik. 1985-ös felfedezésük óta a kutatások homlokterében állnak.) Ez a felfedezés még bizonyosabbá teszi azt a nézetet, mely szerint a szénmolekulák jelenléte az űrben teljesen általános. Azt biztosan tudják a kutatók, hogy a gázok a világűrből érkeztek, mivel az izotópok aránya a földitől eltérő volt. Például a földi eredetű héliumnak csak kis részét adja ³He (tehát atommagjában két proton és egy neutron van), és főképp ⁴He-ból (magjában két proton és két neutron) áll. Ezzel szemben a kozmikus hélium döntő részét ³He adja. Ilyen hármas tömegszámú héliumot találtak abban az alaposan feltérképezett agyagrétegben is, amely a 65 millió évvel ezelőtti aszteroidabecsapódásból származó irídiumtöbbletet is tartalmazza. (Az irídium az egyik legnehezebb fém, így a földkéregben igen kicsi a koncentrációja - gazdagok viszont irídiumban a meteoritok.)

A jelenlegi tudományos eredmények azt a feltételezést is alátámasztják, hogy gázok és szerves vegyületek is érkeztek a Föld felszínére az aszteroida- és üstökösbecsapódások során, amelyek bolygónk történetének korábbi szakaszában jóval gyakoribbak voltak.

- Ezek a most felfedezett "gázzárványok" nagyjából 65 millió éve érkezhettek Földünkre annak az aszteroidabecsapódásnak következtében, amely a feltételezések szerint a dinoszauruszok kipusztulását is okozta. A fulleréneket befogadó agyagréteg úgy keletkezett, hogy a becsapódásból származó porfelhő az egész Földön szétterjedt, majd leülepedett - véli Ted Bunch, a NASA egyik kutatója. A vizsgálatot rajta kívül Luann Becker, a University of Hawaii kutatója és Robert Poreda, a University of Rochester tudósa végezte. A
mostani vizsgálatsorozat annak a kutatásnak a folytatása, amely során ugyancsak "gázzárványokat" találtak a Mexikóban három évtizeddel ezelőtt becsapódott, 4,6 milliárd éves Allende meteoritban.

A 65 millió éves agyagréteget a Föld számos pontján - többek között Dániában, Új-Zélandon és Észak-Amerikában - is azonosították. A jövőben a tudósok további olyan üledékeket kívánnak vizsgálni, amelyek nagy kipusztulási időszakok alatt rakódtak le.

- Az új módszer választ adhat a légkör kialakulásának és az élet - a Földön s talán más bolygókon és holdakon való - megtelepedésének még tisztázatlan kérdéseire - mondja Becker.

Vas Ottó

Ajánló:

Az eredeti sajtóanyag (NASA). Fullerénekkel kapcsolatos linkek gyűjteménye. Kisbolygók és üstökösmagok becsapódásának veszélyei.

Korábban:

Egy nagy becsapódás esélyei és következményei - a Torino-skála.