Egyre melegebb a világóceán<br/>

A globális felmelegedés már jó néhány éve az egyik legtöbbet emlegetett környezeti változás, amely komoly veszélyt jelenthet civilizációnk számára. Eddig főként csak a légkör hőmérséklet-emelkedésével számoltunk, ma már azonban bonyolultabb a kép.

A NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration, az USA Óceán- és Légkörkutató Hivatala) kutatói arra az eredményre jutottak, hogy a világóceán átlagos hőmérséklete észrevehetően megemelkedett az utóbbi 40 év során. Hatalmas víztömegről van szó, amely bolygónk felszínének mintegy 71%-át borítja. Első hallásra egyáltalán nem tűnnek jelentősnek a számadatok: a felső 3000 m-es vízrétegben 0,061 Celsius-fokos, a legfelső 300 m-es rétegben pedig 0,31 Celsius-fokos emelkedés tapasztalható. Az eredmény mégis figyelemre méltó, mert most mutatták ki először a világ vízkészletének globális felmelegedését.

A Sydney Levitus vezette kutatócsoport eredményei a Science magazin március 24-ei számában láttak napvilágot. Kiindulási adataikat kb. 5,1 millió db hőmérsékleti profil (a vízhőmérséklet változása a mélység függvényében) jelentette, amelyeket kutató-, tengerészeti, kereskedelmi hajók és bóják gyűjtöttek össze az 1948-1996 közötti időszak során. Természetesen komoly, hét évig tartó nemzetközi együttműködésre volt szükség ilyen hatalmas adattömeg elektronikus feldolgozásához.

Már az 1970-es évek óta ismert, hogy a Föld felszíni átlaghőmérséklete növekszik, illetve az északi-sarki jégrétegek vékonyodnak, de az csak most derült ki minden kétséget kizáróan, hogy ugyanezen időszak alatt az óceánok is melegedtek. Ez a tendencia kimutatható bolygónk mindhárom nagy óceáni medencéjében, az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánban egyaránt, ráadásul nagyobb mélységekben annál, amit a tudósok előre jeleztek. Kisebb eltérés látható a folyamat kezdetének időpontjában: míg az Indiai-óceánban csak az 1960-as évektől jelentős, addig a másik két medencében már az 1950-es évektől kimutatható.

A feltételezett okok sokfélék: természetes folyamatok éppúgy szóba kerülhetnek, mint a Csendes-óceánban kimutatott évtizedes periódusidejű oszcilláció (amely az El Nino-jelenséggel mutat összefüggést) vagy az emberi tevékenység hatása. Persze az is elképzelhető, hogy ezen folyamatok összejátszása okozza a globális változásokat.

A következmények tekintetében ma még igencsak bizonytalanok a kutatók. Tudjuk, hogy a földi éghajlati rendszer rendkívüli mértékben összetett, amiben a világóceán szerepe valamifajta "globális emlékezet" lehet. Ez azt jelenti, hogy nagy tömege és mérete miatt sokkal lassabban reagál bármilyen változásra a rendszer másik fő összetevőjénél, a légkörnél, vagyis jobban "emlékszik a korábbi állapotokra". Azért lehetséges ez, mert nagyon nagy mennyiségű hőt képes tárolni, meglehetősen hosszú távon.

Mindezen eredmények talán magyarázatul szolgálhatnak a globális éghajlat-változási jóslatok egyik ellentmondására is. A legtöbb ilyenben ugyanis a jelenleg megfigyelhetőnél valamivel nagyobb mértékű légköri felmelegedés szerepel, s ezt a "viszonylagos hőhiányt" találhatták most meg, az óceánban felhalmozódva.

A kutatók szerint a világóceán növekvő hőmennyisége tulajdonképpen előre jelzi a felszín, illetve a légkör felmelegedését, akár évtizedes távlatokban is. Így lehetséges, hogy a közeljövőben az óceán hőmérséklet-változása alapján megjósolható lesz majd bolygónk klímájának alakulása, amihez azonban nélkülözhetetlen egy teljes körű óceánmegfigyelő rendszer kiépítése.

Sik András

Ajánló:

Az eredeti sajtóanyag a NOAA honlapján. Az USA Óceán- és Légkörkutató Hivatala. Az USA globális óceán-megfigyelő hálózata.

Korábban:

Napjaink egyik legvitatottabb kérdése, hogy a gyarapodó üvegházhatású gázok milyen módon befolyásolják a globális éghajlatot bolygónkon.