Valami száguld az űrben<br/>

Nem sokkal nagyobb a Csepel-szigetnél, anyaga tízmilliárdszor sűrűbb az acélnál, s százszor gyorsabb egy lökhajtásos repülőnél. Egy idegen űrhajó lenne?

Természetesen nem kell mindjárt az ufó-témakörhöz fordulnunk, de a szóban forgó égi objektum így sem kevésbé izgalmas: egy magányosan sodródó neutroncsillagról van szó. Távoli őseink talán láthatták is azt a csillagrobbanást, amelyből mintegy egymillió évvel ezelőtt megszületett.

RX J185635-3754: száguldó neutroncsillag

Az RX J185635-3754 jelzésű objektum a Hubble-űrtávcső megfigyelései alapján az eddig ismert legközelebbi neutroncsillag. Jelenleg a Déli korona csillagkép területén, kb. 200 fényéves távolságban tartózkodik (a Naphoz legközelebbi csillag távolsága 4,2 fényév). Az égitest azonban folyamatosan változtatja a helyzetét. A számítások szerint a következő 300 000 év során mintegy 170 fényéves, biztonságos távolságban halad el Naprendszerünk mellett.

Az objektum közelsége remek lehetőséget nyújt a csillagászoknak arra, hogy a neutroncsillagokkal kapcsolatos elméleteiket minden eddiginél pontosabb megfigyelésekkel ellenőrizhessék. A vizsgálatokat megkönnyíti, hogy nincs társcsillaga, így semmi sem befolyásolja megjelenését - éppen ez a tény, az izoláltság adja tudományos jelentőségét.

A neutroncsillagok nagy tömegű csillagok szupernóva-robbanásaiból visszamaradt égitestek, amelyek anyaga szinte tisztán neutronokból áll. Átlagos átmérőjük néhányszor tíz kilométer. Nagy sűrűségükre jellemző, hogy egyetlen evőkanálnyi anyaguk a Földön kb. a Magas-Tátra tömegével lenne egyenlő. A legtöbb esetben pulzárként figyelhetők meg.

A neutroncsillagok keletkezésének hagyományos modellje

Az objektum elmozdulását a Hubble 1996-99-ben készült három felvételén követhetjük nyomon. A pályaelemzések egy jellegzetes ingadozást mutattak ki, amely a Föld Nap körüli keringése miatt következett be. E parallaxis-hatásnak nevezett jelenség olyan égitestek esetében figyelhető meg, amelyek viszonylag közel, 200-300 fényévnyi távolságon belül fekszenek a Földhöz.

A mért pálya menti sebesség 1/3 ívmásodperc/év. Ez azt jelenti, hogy ilyen haladási ütemmel 5400 év alatt teszi meg a Hold átmérőjének megfelelő távolságot. Ez akár lassúnak is tűnhet, valójában azonban az egyik leggyorsabban mozgó égi objektumról van szó. A távolságot figyelembe véve ugyanis az előbb megadott szögsebesség 389 000 km/órás sebességnek felel meg!

Az RX J185635-3754 elődcsillaga eredetileg egy kettős csillagrendszer nagy tömegű tagja lehetett a Skorpió csillagkép területén. Szupernóva-robbanásakor mindkét objektum kilökődött a rendszerből (az egykori társ a Zeta Ophiuchus nevű csillag lehetett, mivel 1 millió éve ugyanott helyezkedett el, mint az RX J185635-3754).

Az objektum fényessége mindössze 26 magnitúdó (vagyis 20 milliárdszor halványabb pl. a Vega nevű csillagnál). Kékes színe és erős röntgensugárzása igen forró felszínre utal (kb. 600 000 Celsius-fok).

S. T.

Ajánló:

Kitűnő magyar nyelvű anyag pulzárokról, szupernóvákról, magnetárokról, gamma- és röntgencsillagászatról. Az eredeti sajtóanyag az Űrtávcső Tudományos Intézet honlapján.

Korábban:

Régóta ismeretes, hogy a szupernóva-robbanás után visszamaradó, rendkívül sűrűre préselődött neutroncsillag hatalmas lendületű száguldásba kezd, amelynek energiáját az utóbbi évek megfigyeléseiből levont következtetések szerint valamiféle visszalökődés adhatja.