Klímakonferencia: a kudarc háttere<br/>

Vágólapra másolva!
A Greenpeace nyilatkozata szerint a konferenciára olyan eseményként fognak emlékezni, amelyen a kormányok megszegték a Föld megvédelmezését szolgáló nemzetközi együttműködésre tett ígéreteiket.
Vágólapra másolva!

Hágában a világ 180 országának képviselői - a második héten már miniszteri szinten - vitáztak arról, hogyan ültessék át a
gyakorlatba a három éve elfogadott kiotói jegyzőkönyv rendelkezéseit.

Kiotóban a 38 legfejlettebb ipari ország arra vállalt kötelezettséget, hogy a 2008-2012 közötti időszakra átlagosan 5,2 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok, mindenekelőtt a szén-dioxid kibocsátását. A vállalás teljesítésének módját illetően azonban kezdettől fogva súlyos nézeteltérések voltak a három legfontosabb országcsoport - az Egyesült Államok és a mellé felsorakozott néhány ipari ország, az Európai Unió, valamint a fejlődők - között.

Noha a tárgyalások két hete alatt több reménykeltő kompromisszum körvonalai is kibontakoztak, az utolsó napokra kiderült, hogy túlságosan mélyek a nézeteltérések a három fő országcsoport között. A konferencia holland elnöksége 24 órával még meg is hosszabbította az eredetileg pénteken lezárni tervezett tanácskozást, de az egész éjszaka folytatott egyeztetések ellenére sem sikerült kimozdulni a holtpontról a legfontosabb vitatott kérdések egyikében sem.

A kiotói jegyzőkönyv végrehajtása érdekében mindenekelőtt arról kellett volna megállapodásra jutni, hogy milyen hányadot képviseljenek a kibocsátás-csökkentésben az egyes országok nemzeti erőfeszítései, illetve a más országoktól vásárolható úgynevezett "kibocsátási keretek"; milyen mértékben számítsák be a csökkentésekbe a növényzet, alapvetően az erdőségek gázelnyelő tulajdonságait; milyen pénzügyi támogatást nyújtsanak a fejlett országok a fejlődőknek környezettiszta technológiák meghonosításához, illetve az éghajlati változások káros hatásai elleni védekezéshez.

Nemhogy közeledtek volna az álláspontok, az utolsó napokra már az európaiak addig egységes csoportján belül is a széthúzás jelei mutatkoztak.

Európai források szerint Jürgen Trittin német környezetvédelmi miniszter az alkudozások zárószakaszában váratlanul új elképzeléseket terjesztett elő a növényzet és a termőtalaj gázelnyelő hatásainak számbavételéről, amivel végképp zátonyra futtatta a megállapodást. Németország ugyanis nem volt hajlandó beleegyezni az unió által az Egyesült Államoknak ezzel kapcsolatban felkínált bizonyos engedményekbe, amelyek fejében pedig az amerikaiak készek lettek volna elfogadni az európaiak által szorgalmazott szigorúbb ellenőrzési mechanizmusokat.

A nagy nemzetközi környezetvédő szervezetek katasztrofálisnak minősítették a hágai kudarcot. A Greenpeace nyilatkozata szerint a konferenciára olyan eseményként fognak emlékezni, amelyen a kormányok megszegték a Föld megvédelmezését szolgáló nemzetközi együttműködésre tett ígéreteiket. A Föld Barátai nevű környezetvédelmi szervezet holland csoportja "botrányosnak" minősítette a konferencia kudarcát.

Visszafogottabb értékelések szerint még a kudarc is jobb, mint egy elsietett, tartalmatlan megállapodás. Így vélekedett például Magda Aelvoet belga környezetvédelmi miniszter, aki ennek ellenére is csalódottságának adott hangot a sikertelenség miatt.

A folyamat mindenesetre nem zárult le a hágai kudarccal. A tárgyalások a tervek szerint jövő májusban Bonnban, majd novemberben Marrakesben folytatódnak.

(MTI)

Ajánló:

A 6. Klíma Konferencia hivatalos honlapja. Az [origo] dossziéja - friss hírek, háttéranyagok, tudósítások a konferenciáról, kvíz.