Kereszttűz alatt a bolygók királya<br/>

2000. december 30-án a bolygókutatás történetében eddig példátlan eseménysorozat ér csúcspontjára: két űrszonda ekkor vizsgálja a legközelebbről és egy időben a Naprendszer legnagyobb planétáját, a Jupitert.

A Mars mellett a Jupiter az ezredforduló másik bolygósztárja. Az 1997-ben indított, a Szaturnusz és rendszere kutatásához készített Cassini űrszonda ugyanis ezekben a hónapokban a legnagyobb bolygót vizsgálja, mivel a Szaturnusz felé menet éppen mellette halad el. A Cassini küldetésének 2000. október 1. és 2001. március 31. közé eső időszakát ezért "Jupiter Millennium Flyby" programnak nevezték el.

A szonda a 2000. év utolsó előtti napján, december 30-án lesz legközelebb, 9,7 millió kilométerre a Jupiterhez. A megközelítés célja, hogy az óriásbolygó mellett egy úgynevezett hintamanővert, más néven gravitációs lendítést hajtson végre, ami többletenergiát ad neki a Szaturnusz felé vezető úton.

A megközelítés alatt különleges lehetőség kínálkozik a Jupiter kutatására. Egy másik űrszonda, a Galileo ugyanis 1995 óta rója "köreit" a bolygók királya körül, és sok megpróbáltatása ellenére még mindig szolgáltat adatokat. A két űrszonda most szimultán megfigyeléseket végezhet, amelyekbe bevonják a Hubble-űrtávcsövet is. Mindezek mellett a NASA amatőr rádiócsillagászokból álló csoportot szervezett. Tagjai diákok, akik szintén részt vesznek a munkában - természetesen itt a Földön. Segítségükre lesz az a nagy rádiótávcső, amelyet eddig csak hivatásos csillagászok használhattak. A Deep Space Network Goldstone-ban elhelyezett rádióteleszkópjáról van szó, amelyet éppen a távoli űrszondákkal való kapcsolattartásra készítettek.

A Cassini berendezései mérik a mágneses mezőt, fényképezik a bolygót, színképet vizsgálnak, rádiósugárzást, töltött részecskéket elemeznek. Az eddigi tudományos eredmények és felvételek a Jupiter Millennium Flyby honlapján érhetők el.

Űrtörténelmi jelentőségű kép: a Cassini első felvétele a Jupiterről, amely a Jupiter Millennium Flyby első napján, 2000. október 1-én készült, 84,1 millió km-es távolságból. A legkisebb kivehető részletek körülbelül 500 kilométer szélesek

Valódi színeket mutató színes felvétel a Jupiterről, amelyet a Cassini 2000. október 8-án, 77,6 millió kilométeres távolságból készített

A Jupiter és egyben a Naprendszer legnagyobb holdja, a Ganymedes látható a bolygó korongja előtt. A felvételt 26,5 millió kilométeres távolságból készítette a Cassini

Ezt a felvételt már csak 19 millió kilométeres távolságból készítette a Cassini. A legkisebb kivehető részletek 114 kilométer szélesek, vagyis ez már jobb felbontás, mint amire a Hubble-űrtávcső képes (persze Föld körüli pályáról). A kép legfontosabb információja, hogy a bolygó alacsony és közepes szélességein megszokott, sávos szerkezetű felhőmintázat a magasabb szélességeken - tehát a pólus közelében - egy jóval bonyolultabb, örvényesebb régiónak adja át a helyét. Az eltérés oka egyelőre nem tisztázott

Az űrszondának - mint szinte minden "rendes" űrprogramnak - van magyar vonatkozása is. A magnetométer adatainak feldolgozásában részt vesznek a KFKI Részecske- és Magfizikai Intézetének kutatói is.

A Jupiter megközelítése előtt némi aggodalomra adott okot, hogy a Cassini helyzetbeállító rendszere december 21-én meghibásodott, így a tudományos munkát felfüggesztették. A gondot az okozta, hogy a mechanika egyik eleme a kelleténél nagyobb súrlódással tudott csak elfordulni, így a normálisnál több üzemanyagot igényelt a mozgatása. A szakemberek úgy döntöttek, hogy az értékes üzemanyagot inkább a küldetés fő célja, a Szaturnusz vizsgálatához tartalékolják. December 28-án azonban a repülésirányítóknak sikerült megoldaniuk a problémát, így a szonda visszatért a normális üzemmódba, s ismét készít felvételeket és méréseket a Jupiterről és holdjairól.

Már folyik a Cassini október eleje és december közepe között készített felvételeinek és műszeres méréseinek kiértékelése. A Jupiterről készített első színes mozgókép ezen az oldalon tekinthető meg.

A Cassini 2004 júliusában érkezik meg a Szaturnusz rendszerébe.

Trupka Zoltán Magyar Hírlapban megjelent cikke nyomán

Ajánló:

A Jupiter melletti elrepülés hivatalos honlapja, a tudományos eredményekkel és a nagyszerű felvételekkel. A küldetés hivatalos honlapja. A küldetés hivatalos honlapja.