Sötét lófej születésnapra<br/>

Az egyik leghíresebb sötét porköd lélegzetelállító felvételével ünnepelte aktuális születésnapját a távcsövek koronázatlan királya.

Tizenegy éves a Hubble-űrtávcső. 1990. április 25-én állították Föld körüli pályára a Discovery űrrepülőgép asztronautái. Azóta valóságos forradalom történt a csillagászat számos területén. A szenzációs felvételek nem csupán szakmai szempontból igen jelentősek, de milliók számára tárták fel az Univerzum eddigi legrejtettebb titkait. A Hubble által lencsevégre kapott galaxismagok, ütköző csillagvárosok, pompás gázfelhőkbe burkolódzó születő és haldokló csillagok megjelentek az újságok címlapjain, a televízióban és természetesen az interneten. A Hubble legfontosabb eredményeiről tavaly ilyenkor, a 10. születésnapon részletesen beszámoltunk:

Az Univerzum már soha nem lesz ugyanolyan, mint 10 évvel ezelőtt

Most, egy évvel később az egyik legismertebb, legtöbbet fényképezett csillagközi anyagfelhő, a Lófej-köd nevű sötét porköd minden eddiginél részletesebb HST-felvételét közölték az Űrtávcső Tudományos Intézet munkatársai.

A Lófej-köd és környezete - egy földi távcsővel (fotó: National Optical Astronomy Observatory)

Az Orion-csillagképben fekvő Lófej-köd (Barnard 33) egy hideg, sötét porköd, amelynek sziluettje az IC 434 jelzésű fénylő köd előtt rajzolódik ki. A furcsa alakzat tulajdonképpen egy gigantikus anyagfelhő egyik kiemelkedő nyúlványa.

A "ló feje" közelről - a Hubble felvétele (fotó: Space Telescope Science Institute)

A Lófej-köd por- és gázanyagában csillagok születnek - egy félig még mindig beágyazódott, éppen előbújó csillag a köd felső peremének bal oldalán látható. A fiatal égitest heves sugárzása valósággal elpárologtatja a köd anyagát (fotoevaporáció), ahogyan azt számos csillagszületési régióban megfigyelhetjük. A köd felső peremének beöblösödése is egy fiatal, nagy tömegű, a képen nem látható csillag csillagszelének köszönhető.

Ajánló:

Az eredeti sajtóanyag az Űrtávcső Tudományos INtézet honlapján.

Korábban: