Merkúr: egy elfeledett bolygó ígérete<br/>

A NASA zöld utat adott a MESSENGER űrszonda teljes kifejlesztésének, így az emberiség 35 év után visszatér a Naprendszer legbelső planétájához. Olyan kérdésekre kaphatunk választ, amelyek tovább finomíthatják bolygórendszerünk eredetével kapcsolatos tudásunkat.

Mariner-10

Egy régi sikerszonda: a Mariner-10

A Mariner-10 fotóiból össze-
állított mozaik

Mindezen feladatok elvégzéséhez egy keringőegység lett volna optimális, ám a Mariner-10 küldetése után ennek még nem voltak adottak a technikai feltételei. Bár ezek az 1980-as évek közepére megteremtődtek, az Egyesült Államokban ebben az időszakban minden figyelem az űrrepülőgép-rendszerre (és a Challanger sajnálatos tragédiájára) irányult. Végül az 1990-es évek közepén a NASA Discovery-programja hozott áttörést, amelybe a MESSENGER űrszonda is bekerült.

Végre új Merkúr-szondák

A MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry and Ranging nevű keringőegység (orbiter) indítása 2004-ben, Merkúr körüli pályára állása pedig 2009-ben várható. A tudományos szakaszt egy évre tervezik. Az űrszonda fő kutatási céljait a bolygóbelső, a mágneses mező, a felszín és a geológiai múlt megismerése, valamint a bolygó vékony illószférájának (légkörének) vizsgálata képezi.

A változások szele az Európai Űrügynökséget is elérte, amelynek eredményeként 2009-ben a BepiColombo nevű űrszonda is elindul a Merkúr felé. Két keringő- és egy leszállóegységből (landerből) épül fel, s a tervek szerint sok tekintetben együttműködik majd a NASA szondájával.

Sik András

MESSENGER - hírnök a hírnökhöz

A MESSENGER lesz az első űrszonda, amely pályára áll a Merkúr körül (a Mariner-10 csak elrepült mellette, három alkalommal). A hét tudományos műszer - kamera, lézeres magasságmérő, magnetométer és különböző spektrométerek - segítségével először végezhetjük el a bolygó globális feltérképezését.

A Merkúrhoz vezető öt éves út során négy gravitációs lendítést alkalmaznak (kettőt a Vénusz, kettőt a Merkúr mellett). A műszereket egy hőpajzzsal védik az intenzív napsugárzás ellen, amely ugyanabból a speciális kerámiából készül, mint az űrrepülőgépek burkolata.

A 256 millió USD költségű, űrkutatási viszonylatban olcsónak számító küldetés eredményei teljessé tehetik, illetve tovább finomíthatják a belső Naprendszerrel kapcsolatos képünket. Míg a Vénuszhoz és főleg a Marshoz már számos űrszondát küldtünk, a kőzetbolygók családjának legkisebb tagját egészen eddig elhanyagoltuk. Pedig a Merkúr számos izgalmas dolgot rejteget. Miért áll nagy részben vasból? Miért van erős mágneses tere, míg a Vénusznak és a Marsnak nincs? Hogyan lehetséges, hogy miközben a felszín nappali hőmérséklete a 400 Celsius-fokot is meghaladja, a pólus környéki krátereket jégnek tűnő anyag tölti ki?

Miközben ezekre a kérdésekre keressük majd a választ, alapvető információk derülhetnek ki a Naprendszer keletkezésével, így végső soron saját eredetünkkel kapcsolatban is.

Ajánló: