Húsevő baktériumok - ígéretes eredmény a rák elleni harcban

Húsevő baktériumokat fecskendezni a rákos betegek szervezetébe? Őrült ötlet. Kezdő fázisban lévő tanulmányok mégis arra utalnak, hogy az egyetlen veszély az, ha olyan gyorsan pusztítják el a daganatot, hogy a szervezet nem bír megbirkózni a sebességgel.

A dolog csavarja: olyan anaerob baktériumokra van szükség, melyek a sebesen növekvő daganatok oxigénszegény belsejében jól érzik magukat, de elpusztulnak, amint elérik az oxigénben gazdag, egészséges szövetet.

Bert Vogelstein

Johns Hopkins School of Medicine in Baltimore Maryland

A daganatok vér- és oxigénellátásáról a belsejükben kialakuló véredények gondoskodnak. Egyes daganatok azonban olyan gyorsan nőnek, hogy a belsejükbe nem jut elegendő vér és oxigén, és nekrotikus (elhalt) régiók alakulnak ki bennük, teli pusztuló és elhalt sejtekkel. Meglepő módon ez csak nehezebbé teszi elpusztításukat. A gyenge vérellátás miatt gyógyszerek nem érhetik el a szövet belsejét, míg a sugárkezelés is csak oxigén jelenlétében képes a sejteket elpusztítani. A kezelés végeztével a nekrotikus régió túlélő sejtjei újra osztódásnak indulhatnak.

Mindenevők?

A rákkutatók már régen felismerték, hogy az anaerob (oxigént nem igénylő) baktériumok az egészséges szövet károsítása nélkül képesek a nekrotikus régiót megtámadni. Az eddig vizsgált mikrobák azonban a daganatok egyes részeit érintetlenül hagyták. Vogelstein kutatócsoportja ezért kiszélesítette a kutatást 26 baktériumtörzs vizsgálatára.

Rákos egerek szervezetébe a Clostridium novyi talajbaktériumot befecskendezve az elterjedt a nekrotikus régióban, azok mind az élő tumorsejteket, mind a halott szövetet elpusztították. "Erre egyáltalán nem voltunk felkészülve" - állítja Vogelstein. "Azt gondoltuk, genetikailag kell majd módosítanunk a baktériumokat, hogy erre képes legyenek." A kórokozók azonban elpusztultak a daganat széle felé, a munkát csak félig végezve el.

Így a kutatók megpróbálták kemoterápiával ötvözni a kezelést. "Szinte látható volt, olyan gyorsan pusztult a tumor". A nyolc állat közül, akik kombinált kezelést kaptak, a tumorok drámai módon összehúzódtak, illetve teljesen eltűntek. Csupán egy állat szervezetében jelent meg újra a daganat - számol be eredményeiről a kutatócsoport a Proceedings of the National Academy of Sciences hasábjain.

"Okos ötlet ezeknek a különböző eljárásoknak az ötvözése" - mondta Rakesh Jain, a Harvard Medical School rákkutatója. "Csodálatos munka."

Globális ellátás

A baj csak az, hogy a nyolc állat közül három nem élte túl a kezelést. A kutatók feltételezése szerint azonban ennek az lehet az oka, hogy a daganatok olyan gyorsan pusztultak el, hogy a melléktermékek elöntötték az állatok vérkeringését.

Kistestű állatokban ezek a méreganyagok olyan gyorsan terjednek, hogy az állat nem bír megbirkózni velük. Emberekben azonban várhatóan nem lenne halálos. A kutatók szerint az elméletet mindenesetre nagyobb állatokon kellene ellenőrizni.

Feltételezések szerint évekbe telhet mielőtt a kezelést klinikai körülmények között kipróbálhatják. De mikor eljön az ideje, a szapora kórokozó készleteit könnyen elő lehet majd állítani. "Az elég világ szükségleteit kielégíteti az a mennyiség, amit a laboromban egy nap alatt kitermelek" - fogalmazott.

BK.