Okos Neander-völgyiek

A Neander-völgyiek sokkal nagyobb technikai tudással és kézügyességgel rendelkeztek, mint ahogy eddig hittük.

Úgy tűnik, túlságosan rossz véleménnyel voltunk eddig a Neander-völgyi emberről. Egy új tudományos felfedezés arra utal, hogy jelentékeny technikai és szellemi készségekkel és kellő találékonysággal rendelkeztek ahhoz, hogy egy lapon említsük őket a modern emberrel.

Régészek és természettudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a Neander-völgyiek - akik valószínűleg valamikor 230 000 és 300 000 ezelőtt jelentek meg -, képesek voltak fejlett szerszámokat készíteni egy olyan ragasztóanyag segítségével, melyet meghatározott hőmérsékleten kellett előállítani.

"Ez a felfedezés azt bizonyítja, hogy a Neander-völgyiek olyan fokú technikai tudással és kézügyességgel rendelkeztek, ami csak a Homo sapiens képességeihez mérhető" - olvashatjuk a kutatásról készült beszámolóban.

Chris Stringer professzor, a londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum in London) az ember eredetével foglalkozó osztályának vezetője szerint a felfedezés rendkívüli jelentőségűnek bizonyulhat: "A lelet további bizonyítékot nyújt arra, hogy a Neander-völgyiek és a modern ember viselkedése nem tért el olyan mértékben, mint ahogy azt eddig véltük. Van olyan kollégánk, aki egészen odáig megy, hogy nem is beszélhetünk különbségről."

Az új tudományos eredmény, mely német kutatók munkáján alapszik, megkérdőjelezi azokat az elméleteket is, melyek szerint a Neander-völgyi ember azért tűnt el a Föld színéről, mert nem tudta szellemiekben felvenni a versenyt őseinkkel.

A kutatás középpontjában két feketésbarna szurokminta elemzése állt, melyeket a németországi Harz-hegység előterében, egy külszíni lignitbányában találtak. Geológiai elhelyezkedésük arra utal, hogy a leletek legalább 80 000 évesek.

Az egyik szurokdarabban ujjlenyomat maradt fenn, és látható egy tűzkőszerszám, illetve annak fa lenyomata is, ami arra utal, hogy a szurok valamiféle enyvként, ragasztóként szolgált, hogy egy tűzkő pengét egy fanyélhez rögzítsenek.

A kutatás során - melyre a müncheni Doerner Intézetben került sor - a tudósok a szurok vegyi összetételét, eredetét, és az előállításához szükséges készségeket vizsgálták.

Először úgy vélték, hogy a szurok olvasztott fenyőgyantából készült. Bár a hasonló gyanták beválhatnak egyfajta gittként, nem elég erősek ahhoz, hogy ragasztóként használják őket.

Az analízis során kiderült, hogy nyírfagyantából készült szurokkal állunk szemben, amit sokkal nehezebb előállítani. A nyírfaszurkok kizárólag 300-400 Celsius-fokos hőmérsékleten állíthatók elő. Alacsonyabb hőmérsékleten nem készül kátrány, míg magasabb hőfokon minden kialakult kátrány elpusztul.

"Ma könnyedén állítunk elő hasonló szurkot laboratóriumi körülmények között, légmentesen lezárt lombikokban, hőmérséklet-szabályozó rendszerek segítségével. Mindazonáltal bármely olyan kísérlet, hogy a Neander-völgyi ember körülményeihez hasonló módon állítsunk elő nyírfaszurkot anélkül, hogy modern eszközökre támaszkodnánk, komoly nehézségekbe ütközik" - írja a kutatásról készült beszámoló a European Journal of Archaeology című folyóiratban.

"Mindez arra utal, hogy a Neander-völgyiek nem véletlenül botlottak a szurokba, hanem szándékosan állították elő. A tudatos cselekvés viszont ebben az esetben is jelentékeny technikai készségek egyértelmű jele'' - állítja a kutatócsoport, melyet Dietrich Mania professzor, a jénai Freidrich Schiller Egyetem munkatársa vezetett.

Professor Stringer szerint változóban vannak a Homo neanderthalensisről alkotott nézeteink: "Nem voltak azok a cammogó, ütődött kukák, aminek néha ábrázoljuk őket" - nyilatkozta.

"A lelet rendkívüli jelentőségűnek bizonyulhat. Elég magas fokú technikai készségről árulkodik. A halottaikat is eltemették. Mindez megnehezíti annak a kérdésnek a magyarázatát, hogy miért mi állunk ma itt, és miért nem inkább ők.''

Korábban az [origo]-ban:

Találkozás a Neander-völgyiekkel
2001.08.02. Szenzációs 3D-s számítógépes képek a modern emberek és a Neander-völgyiek keveredése ellen vallanak.