A hottentotta Vénusz hazatér

Visszatérhetnek Afrikába annak a fekete asszonynak a maradványai, aki két évszázadon keresztül - először cirkuszi látványosságként, majd múzeumi tárgyként - gyönyörködtette és szórakoztatta a franciákat.

Kortárs illusztráció a Vénuszról

Dél-Afrika évek óta követeli a "hottentotta Vénusz" csontjainak és tartósított testrészeinek kiadatását. Sara (Saartje) Baartman, az egykori rabszolganő szokatlan méretű hátsó fertálya és nemi szervei miatt kapta ezt az elnevezést. Mivel a maradványok a francia nemzeti örökség részének számítanak, külön törvényt kellett alkotni annak érdekében, hogy elhagyhassa az országot.

A szenátus januárban egyhangúan elfogadta az ún. Baartman-törvényt. A francia alsóház, a nemzetgyűlés a héten tárgyalja a kérdést.

Baartman - aki a Guardian angol napilap szavaival egyszerre volt a gyarmatosítás, a faji és nemi előítélet áldozata - a francia forradalom évében, 1789-ben született a dél-afrikai khoikhoi törzs tagjaként.

A gipszmásolat közvetlenül a rabszolganő halála után készült

1810-ben William Dunlop, a brit haditengerészet orvosa meggyőzte a lányt, hogy utazzon vele Londonba, ahol vagyonra tehet szert, ha engedi, hogy testét a kíváncsi európaiak megcsodálhassák.

Sara éveken keresztül szerepelt Párizsban cirkuszi látványosságként. Végül elszegényedett prostituáltként halt meg a francia fővárosban, 27 éves korában.

Egy kortárs kutató, Georges Cuvier jegyzetei szerint a rabszolganő tagjainak mozgását "valami hirtelenség vagy szeszély" jellemezte, ami "leginkább egy majom mozdulataira" emlékeztetett.

Cuvier gipszmásolatot készített Baartman testéről, amikor az egzotikus szépség 1816-ban elhunyt. Agyát és nemi szerveit üvegekben tartósították; a preparátumokat a hetvenes évek közepéig bárki megszemlélhette a párizsi Musée de l'Homme-ban (Az Ember Múzeuma).

A Musée de l'Homme, melyben eredetileg az arisztokráciától a forradalom alatt elkobzott "érdekességeket" állították ki, ma az egyik legrangosabb francia néprajzi és antropológiai gyűjteménynek ad otthont. A hasonló gyűjtemények divatját I. Ferenc teremtette meg, amikor létrehozta a "Király Érdekességeinek Tárát".

Hottentotta nők jellegzetes testalkata és nemi szerve

Roger-Gerard Schwartzenberg francia kutatási miniszter elmondta: a termetes szépséget nem csak a vásári kíváncsiskodók tömegei, de "tudósok és festők sokasága előtt is mutogatták". A miniszter komoly szerepet játszott a Baartman-törvény megalkotásában.

A "hottentotta Vénusz" nem tudhatta, hogy az afrikai szexualitással kapcsolatos groteszk faji sztereotípiák fűződnek majd személyéhez. E sztereotípiák terjesztésében jelentős szerepet vállalt a korabeli Európa értelmisége.

Ajánlat:

Musée de l'Homme, Paris 

Díjnyertes dokumentumfilm a hottentotta Vénuszról