NASA-kudarc: földbe csapódott a napszél-vadász

2004.09.09. 14:43

A NASA közel hároméves napkutató programjának eredményei semmisülhettek meg, amikor az ejtőernyőrendszer meghibásodása miatt lassítás nélkül, 310 km/h sebességgel csapódott a földbe a NASA Genesis-űrszondájának visszatérő tartálya. Egyelőre nem tudható, hogy a napszél-minták megmenthetőek lesznek-e.

A Genesis-űrszonda visszatérő tartálya a terveknek megfelelően az Egyesült Államok felett  lépett be a Föld légkörébe szeptemer 8-án, szerdán. Ekkor a kisebbik stabilizáló ernyőnek 33, a főernyőnek mintegy 6,5 kilométer magasan kellett volna kinyílnia. Miután a kapszula az ejtőernyőkkel lefékezte mozgását, különleges technikával helikopterről kapták volna el a leereszkedő Genesis-kapszulát, benne a Nap várva várt anyagával. Az ernyők közül azonban egyik sem  lépett működésbe, ezért a leszállókonténer a tervezett helikopteres befogás előtt 15 perccel, magyar idő szerint 18.00-kor a utah-i célterületen a talajba csapódott. Az első vizsgálatok szerint a konténer sérülése "jelentős".

A szakemberek jelenleg vizsgálják, milyen károkat okozott a becsapódás a tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű napszél-mintákban. A magas becsapódási sebességhez képest viszonylag kevés sérülést látunk - nyilatkozta Roy Haggard (Vertigo Inc.), aki az elsők között sietett a helyszínre. Annyit már tudni lehet, hogy a kapszula mintegy felét érintette a földbe csapódáskor bejutott szennyeződés.

Mint arról beszámoltunk, a Genesis űrszonda 2001 augusztusában indult útnak, hogy a Napból érkező részecskékből fogjon be jelentős mennyiséget. A Genesisen négy kutatóberendezést helyeztek el: biciklikerék nagyságú részecskegyűjtőket, egy-egy ion-, illetve elektronérzékelőt és egy ion-gyűjtőt. Az ion- és elektronérzékelők a napszél töltött részecskéinek sebességét, sűrűségét, hőmérsékletét és összetételét vizsgálták az űrszonda mintegy hároméves repülése idején, és méréseiket folyamatosan, rádióhullámok formájában küldték le a Földre. A visszatérő tartállyal érkezett mintáktól azt várták a kutatók, hogy pontosan megállapíthassák a Nap összetételét és választ kaphassunk bolygórendszerünk keletkezésének titkára.

Mintavétel a Napból

A Naprendszer születésének a leginkább elfogadott magyarázata az, hogy mintegy 4 és fél milliárd évvel ezelőtt egy fokozatosan sűrűsödő és örvénylő gázból, porból és jégből álló köd saját gravitációjának hatása alatt húzódott össze. A köd anyagának mintegy 99 százaléka a Napba tömörült, míg a maradék gázból, porból és jégből alakultak ki a bolygók, a holdak, az üstökösök. Felvetődik azonban a kérdés, miért oly különbözőek a Naprendszerben keringő égitestek. E kérdés megválaszolásához mintát kellett gyűjteni a Naprendszer ősanyagából és annak izotóp-összetételét összevetni egyes égitestek már ismert izotópgyakoriságával.

Központi csillagunkra, erre a hatalmas és forró égitestre bajos lenne űrszondát küldeni, hiszen a Nap felszínén több mint 5 ezer Celsius-fokos a hőmérséklet. A Napból ugyanakkor nagyenergiájú részecskék áramlanak ki nagy sebességgel. Ez a jelenség az úgynevezett napszél, amely már elérhető számunkra, és mivel kiindulási helyük a Nap felszíne, tartalmazzák a távoli múltból származó részecskéket. Ezekből kellett mintát gyűjtenie a Genesisnek, az első olyan űreszköznek, amely a Holdnál távolabbi térből küldött anyagmintát.

KAPCSOLÓDÓ CIKK