2005 elején életbe lép a Kiotói Egyezmény

2004.11.19. 10:27

A globális fölmelegedést okozó gázok kibocsátásának korlátozását célzó Kiotói Egyezmény hosszú évek várakozása után 2005. február 16-án életbe lép - adta hírül Kofi Annan ENSZ-főtitkár egy nairobi konferencián.

Mint korábban hírt adtunk róla, a Kiotói Egyezmény hatályba lépése évek óta az orosz ratifikálástól függött. Putyin elnök ez év szeptember 30-án, hosszas halogatás után igent mondott a jegyzőkönyv orosz ratifikálására, s ezzel utat nyitott annak életbe lépéséhez. Kofi Annan ENSZ-főtitkár az orosz csatlakozást történelmi tettnek ítélte, "történelmi lépésnek abban a küzdelemben, amit egy valóban globális problémával vívunk". A Jegyzőkönyv orosz ratifikációja hosszú évek bizonytalanságának vetett véget - mutatott rá Annan.

A világméretű klímaváltozásról szóló ENSZ-keretmegállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvben 1997 decemberében 38 fejlett ipari ország vállalta: a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest 5,2 százalékkal csökkenti az üvegházhatásban szerepet játszó hat gázféleség, főleg a szén-dioxid kibocsátását. Szakértők szerint ezek a gázok felelősek a globális hőmérséklet-emelkedésért, így közvetve a megszaporodott időjárási szélsőségekért (például hőhullámokért, tornádókért és aszályokért). A megállapodás életbe lépésének feltétele, hogy azt legalább 55 olyan ország ratifikálja, amelyek együttesen a fejlett országok 1990. évi kibocsátásának minimum 55 százalékát adják. Oroszország önmagában az 1990-es kibocsátási szint több mint 17 százalékát képviseli.

A Kiotói Jegyzőkönyv számos olyan eljárás bevezetését írja elő, amelyek megkönnyíthetik a vállalt kötelezettségek végrehajtását. Ezek közé tartozik például a kibocsátási jogok országok közötti adásvétele, az emisszió-kereskedelem mechanizmusa.

A szeptemberi orosz döntést örömmel üdvözölték a klímapolitikusok, így Rajendra Pachauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) elnöke, ám rámutatott: megelégedésre semmi okunk. A probléma a Kiotói Jegyzőkönyv életbe lépésével koránt sincs megoldva - mutatott rá Pachauri. A Jegyzőkönyv csupán az első lépés az üvegházhatású gázok termelésének visszaszorításához vezető úton. A kiotói szigorítások igen rövid távú célok, feltétlenül szükség lenne lényegesen hosszabb távú szabályozás létrehozására.

Magyarország

Magyarország 2002 júliusában csatlakozott az ENSZ által kezdeményezett nemzetközi klímavédő egyezményhez. Hazánk számára a Kiotói Egyezmény az 1985-1987-es bázisidőszakhoz képest 6 százalékos kibocsátás-csökkentést tesz kötelezővé hat üvegházhatást okozó gázra vonatkozóan, a 2008-2012-es évek átlagában. Amennyiben Magyarország 6 százaléknál nagyobb mértékben szorítja kibocsátását a szint alá, akkor a többletet más országnak eladhatja vagy tartalékolhatja.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) adatai szerint Magyarország a bázisidőszakban szén-dioxid-egyenértékben kifejezve átlagosan 111 millió tonnát bocsátott ki évente. A legutóbbi adatok szerint 2002-ben 75,6 millió tonna volt az emisszió, ami 30 százalékkal kisebb a bázisidőszak szintjénél - írja a Greenfo. A KVM prognózisa szerint az elmúlt és az elkövetkező évek gazdasági fejlődése miatt a kibocsátási szint folyamatos növekedésére lehet számítani, amelynek nyomán a 2010-ben 97,2 millió tonna szén-dioxid kerül majd a légkörbe Magyarországról, azaz még mindig 6,92 százalékkal kevesebb a bázisértéknél.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK