Gyulladás és rák: lehetséges kapcsolat

2004.12.22. 9:13

A gyomorrák kialakulásában valószínűleg fontos szerepet játszanak a csontvelőből származó őssejtek, állapították meg egereken végzett kísérletek során a Columbia Egyetem kutatói. A felfedezés új adalékkal szolgál a rákos daganatok kialakulásának elméletéhez.

A gyomorrák a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedések között van világszerte. Magyarországon a rákos halálozások mintegy 7 százalékáért felelős. A gyomorráknak több fajtája is létezik, de eddig úgy gondolták, hogy ezek mind a gyomorfal szövetében található sejtek kóros elváltozása miatt keletkeznek. Újabb eredmények szerint azonban a gyomorrák kialakulásában valószínűleg fontos szerepet játszanak a csontvelőből származó őssejtek is. Bár eddig is ismert volt, hogy a csontvelőből származó őssejtek gyakran vándorolnak olyan helyekre a szervezetben, ahol valamilyen sérülés keletkezett vagy gyulladásos folyamatok zajlanak, eddig nem tudták, hogy szerepük lehet daganatos betegség kialakulásában is.

A Helicobacter és a gyomorrák

A gyomorfekély kialakulásáért az esetek egy jelentős részében a Helicobacter pylori nevű baktérium megtelepedése a felelős. A kórokozó tartós jelenléte sérüléseket okoz a gyomor nyálkahártyáján, aminek következtében a pepszin, a gyomorban termelődő fehérjebontó enzim károsítja a gyomor saját sejtjeit. Ez végül gyulladáshoz vezet, és kialakul a gyomorfekély. Amennyiben a beteg nem kap megfelelő kezelést, a gyulladás többször, ismételten kialakul. A gyomor folyamatos sérülése és gyógyulása következtében sokszor osztódó sejtekben egyre nagyobb eséllyel következik be a genetikai anyag, a DNS sérülése - ezzel megnő a rák kialakulásának kockázata. A Helicobacter és a gyomorrák közötti összefüggést már régen igazolták.

A gyulladás folyamatos jelenléte egyrészt a gyomrot felépítő sejtek pusztulását okozza, másrészt kimeríti a gyomorfal szöveteiben található őssejttartalékokat, melyek normálisan a sérüléseket korrigálják. Ekkor lépnek működésbe a csontvelőből származó őssejtek, amelyek a gyulladás helyére vonulnak, és segítenek a szövetek helyreállításában. A csontvelő őssejtjei képesek többféle sejttípussá alakulni, fejlődési irányuk az őket körülvevő szöveti környezettől függ. A gyulladás során keletkező anyagok azonban megzavarhatják az őssejtek fejlődését, aminek következménye egy rákos sejtvonal kialakulása lehet.

A kísérlet

A Columbia Egyetem kutatói egereken végeztek kísérleteket, hogy igazolják a fenti elgondolást. Az egerek saját csontvelőjét eltávolították, és olyan csontvelősejteket adtak helyette, melyek egy megjelölt fehérjét termeltek. A jelölésnek semmilyen hatása nem volt az állat természetes biológiai folyamataira, de az új csontvelősejtek sorsa jól nyomon követhető vált. Ezután megfertőzték az egereket a gyomorfekélyt okozó baktériummal, aminek következtében a csontvelőben megtelepedett megjelölt sejtek bevándoroltak a gyomor sejtjei közé. Húsz héttel a fertőzés után a gyomorban kialakuló daganatot is ezek a sejtek képezték. A vizsgálat bebizonyította, hogy a baktérium okozta gyulladás következtében kialakuló rákos elváltozásért a csontvelő őssejtjei a felelősek. A pontos őssejt-típus és a pontos mechanizmus tisztázása még sok kutatást igényel, de lehetséges, hogy az eredmények új terápiás utakat nyitnak a jövőben.

A kutatók szerint ez a folyamat az emberre is igaz, sőt az eredmények azt is előrevetítik, hogy a csontvelő őssejtjei más daganatok kialakulásában is szerepet játszhatnak ott, ahol a rák összefüggésben áll valamilyen fertőzéssel és gyulladással. Ilyenek például a tüdő, a nyelőcső, a vastagbél, a méhnyak és a máj rákos betegségei.

A vizsgálatok eredményei a kutatók szerint óvatosságra intik azokat az orvosokat is, akik csontvelőből származó őssejteket juttatnak be a szervezetbe, például szívbetegség gyógyítására. Előfordulhat ugyanis, hogy a szervezetben éppen zajló valamilyen gyulladás odavonzza az őssejteket, és rákot idézhetnek elő.

Bodrogi Lilla

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK