A Huygenst egy mechanikus szerkezet finom lökése távolította el az anyaszondától, 30 cm/másodperces sebességet adva neki. A kritikus művelet során minden rendszer hibátlanul működött, az irányítók semmilyen problémát nem észleltek. Mivel a szétválástól kezdve a Huygens már nem tud pályát módosítani, a manővernek tökéletesnek kellett lennie - különben az űreszköz nem találná el célpontját, a Szaturnusz óriásholdját.
A Huygenst a Cassinivel együtt megtett hét éves útja alatt félévenként "ébresztették fel", egy-egy háromórás ellenőrzés erejéig. Bár ezek során nem mutatkozott hiba, a küldetés neheze még csak ezután várható. A szétválás után mindkét szonda magányosan halad. A Cassini december 27-én kitérő manővert végez, hogy biztonságos távolságban repüljön el a Titan mellett.
A jelenleg 7 fordulat/perces pörgéssel stabilizált helyzetű Huygens a január 14-i légköri belépésig kikapcsolt állapotban marad. Röviddel a belépés előtt egy időzítő ébreszti fel, s innen kezdve az események felgyorsulnak. Miután a hővédő pajzs és a fékezőernyő lelassította, két és fél órája lesz arra, hogy méréseket végezzen és az eredményeket az anyaszondának továbbítsa.
Leszállás a Titánra
A Huygens 2005. január 14-én 20 ezer km/órás sebességgel lép be a Titan légkörébe. 2,7 méter átmérőjű hővédő pajzsa lefékezi, majd kinyílik 8,3 méteres főejtőernyője. Ez csak 15 percig üzemel, majd ledobódik és egy kisebb váltja fel - így az ereszkedés időtartamát sikerül 2,5 órára csökkenteni a sűrű légkörben. A Huygens a felszínen még körülbelül 2 óra hosszat üzemelhet.
Szénhidrogén tenger a Titánon, a parton a Huygens (fantáziarajz, NASA)
Az ereszkedés és a remélt felszíni operációs időszak alatt a szonda számos, a hold légkörével és felszínével kapcsolatos megfigyelést végez. A tervezett vizsgálatokról januárban egy nagyobb összeállításban számolunk be.