Újabb kísérlet a mamut feltámasztására

2005.04.19. 8:27

Egy japán genetikuscsoport ismét életre akarja kelteni a gyapjasmamutot, sőt menedékhelyet szeretnének létesíteni a kihalt faj feltámasztott példányainak.

 

A kutatócsoport erőfeszítései most a figyelem középpontjába kerültek, mivel egy megfagyott és konzerválódott egyedet bemutatnak a Japánban megrendezett világkiállításon. A mindenre elszánt csoport azonban nem csak egy megfagyott tetemet akar magáénak tudni, hanem a 10 ezer évvel ezelőtt kihalt jégkorszaki növényevő felélesztésére törekszik. Azt tervezik, hogy a tundrán megfagyott mamutokból spermamintát vesznek, azzal megtermékenyítenek egy elefántot, és a szaporulatból fokozatosan létrehoznak egy szafariparkot a szibériai pusztaságban. Reményeik szerint így számos részletet megtudnak majd az állatokról és a kihalásuk okairól. A vállalkozást magánszemélyek alapították, és különböző japán kutatóintézetek munkatársai vesznek részt a mamutteremtő projektben.

Sok mamutkutató paleontológus azonban nem tekinti komolynak az elképzelést, és azt tudományosan lehetetlenek, morálisan pedig felelőtlennek tartja. Az egykori szövetekben megőrződött DNS több ezer apró darabra töredezett, és sehol sem olyan tökéletes megtartású, hogy abból egy mamutbébit lehetne produkálni. Ráadásul a mamutok egykori természetes élőhelye ma már sehol nem létezik. Etikai problémákat is felvet, hogy szenzációhajhász célokkal hozzanak létre egy állatot. Nem kétséges ugyanis, hogy a tudományos szempontok emlegetése ellenére ez alapvetően egy profitorientált vállalkozás.

A mamutok Afrikában jelentek meg először, mintegy 4 millió évvel ezelőtt, azután észak felé vándoroltak, és széles körben elterjedtek egész Eurázsiában. A kezdetben eléggé általános megjelenésű elefántféléből később számos specializálódott mamutfaj fejlődött ki, amelyek alkalmazkodtak a környezetükhöz. A gyapjasmamut például a jégkorszaki Szibéria hideg éghajlatán fejlődött ki. A jégkorszaki emberek számos fafaragás és barlangfestmény formájában megörökítették a hatalmas állatokat, amelyek 3-4 méter magasságot és körülbelül 7 tonna tömeget értek el. A legutolsó jégkorszak végén, mintegy 10 ezer évvel ezelőtt az éghajlat felmelegedése a gyapjasmamut kihalásához vezetett. Egyes becslések szerint akár tízmillió mamut is eltemetődhetett Szibéria állandóan fagyott talajában. A ritkán lakott területeken eddig körülbelül száz példányt fedeztek fel, melyek között két tucat közel teljes tetem fordult elő. A most Japánban bemutatott példányba vadászok botlottak bele, mivel a viszonylag melegebb időjárás következtében az állat maradványa részben a felszínre került a hó és jég fölött.

Forrás: EPA

Mamutkoponya az Expo 2005 kiállításán

A programban részt vevő kutatók abban bíznak, hogy olyan mamutot fognak találni, amely elég jó megtartású ahhoz, hogy spermiumot, illetve DNS-t vonjanak ki a fagyott maradványokból. A tervek szerint ezt azután beinjektálják egy nőstény elefántba, ami a mamut ma élő rokonságát képviseli. Az utódoknál újra megismételve a műveletet a kutatók reménye szerint 50 éven belül létrehoznak egy olyan állatot, ami 88%-ban mamutnak tekinthető. Az ehhez szükséges technológia a japán szakemberek szerint már rendelkezésre áll. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy működőképes DNS-t találjanak a gyapjasmamut-maradványokban, amelyeket az eltelt idő és a közben lezajlott éghajlatváltozások következtében erősen sérülhettek. A jelenlegi szibériai állandóan fagyott talaj hőmérséklete mínusz 12-8 C fok, ami valószínűleg nem elég hideg a DNS túléléséhez.

Nem a spermium az egyetlen lehetséges DNS-forrás, és a mamut-elefánt keresztezés nem az egyetlen járható út a mamut újjáélesztéséhez. Egy másik lehetőség a mamut klónozása az izmokból vagy a bőrből vett DNS-mintákból. Ehhez azonban olyan megőrződött sejtekre lenne szükség, amelyekben ép DNS-sorozatok is találhatók. Ezek létezése egyelőre erősen kétséges, és nagyon valószínűtlen, hogy jelentős hibák nélkül őrződtek volna meg. A DNS-láncokban lévő hibák viszont valószínűleg születési rendellenességhez vezetnének a klónozási eljárás során.

A japán kutatók azonban elszántak. Nyáron expedíciót szerveznek Szibériába, hogy további mamuttetemeket találjanak. A csoport már kiválasztott egy területet Észak-Szibériában a születendő mamutok otthonául. Ez a rezervátum a tervek szerint nem csak a mamutoknak szolgálna otthonul, hanem kihalt szarvasfajoknak, a gyapjas orrszarvúnak vagy akár kardfogú tigrisnek is.  Más kutatók azonban kevésbé lelkesek. Szerintük még ha sikerrel járna is a klónozás (amire alig látnak esélyt), akkor sem a múlt rekonstruálásáról lenne szó, hanem egy új emlősfaj létrehozásáról. A kísérletekből minden bizonnyal sokat lehet majd tanulni, de nem valószínű, hogy ezek segítenek megérteni a mamutok életét vagy a kihalásuk okait.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK