Az első idei porviharok a Marson

Vágólapra másolva!
A Marson október 4-én tört ki az idei szezon első nagy porvihara, amelyet 17-én egy jóval nagyobb követett. Elképzelhető, hogy romlik a bolygó felszínének láthatósága, és a kövektező időszakban nehezebb körülmények közé kerülnek a marsjárók.
Vágólapra másolva!

A Mars idén október 29-én lesz legközelebb bolygónkhoz, körülbelül 69,6 millió kilométerre. Az esemény a déli félteke nyarára esik, amikor gyakoriak a porviharok, a bolygó jellegzetes és látványos meteorológiai folyamatai.

A porviharok kialakulásának folyamata pontosan nem ismert, de leggyakrabban a nyári féltekén támadnak fel, ahol a téli hideg időszakot követően felmelegszik a felszín. A legnagyobb porviharok a gyorsan visszahúzódó, világos déli pólussapka helyén előtűnő sötét területek felett keletkeznek. Az elszublimáló szén-dioxid-takaró alatt megjelenő sötét marstalaj ugyanis sok napfényt nyel el, a gyors melegedés pedig erős szeleket támaszt. A szelek révén por kerül a légkörbe, amely fényt nyel el, és tovább melegíti a gáztömeget, erősítve a szeleket. Megfelelő helyzet esetén a porvihar globálissá nőhet, és beboríthatja az egész planétát.

A porviharok alapvető változást okoznak a meteorológiai folyamatokban. Csökken a felszínre jutó napfény mennyisége, mert annak jelentős részét a lebegő por nyeli el. Utóbbitól a légkör kissé melegszik, a felszínen pedig csökken a napi hőingadozás. Ha sok por jut a globális légkörzés áramlási celláiba, azok mérete megnövekszik.

A mostani időszakban az első, Földről is látható porvihar október 4-én a Chryse-medence térségében jelentkezett. Bár a vihar hamar elhalt, ugyanitt október 17-én támadt fel a következő, amely dél felé kezdett terjeszkedni, belefolyva a Valles Marineris több km mély árokrendszerébe.

A NASA szakemberei szerint a bolygó felszínén dolgozó Spirit és Opportunity számára valószínűleg nem okoz jelentős problémát a porvihar. Ha erősen megnő a légkör portartalma, túl kevés fény jut a napelemtáblákra, és csökken a roverek energiatermelése. A "legviharosabb" napokra a marsjárókat hibernált állapotba küldik majd az irányítók, amíg tisztább nem lesz a légkör.

Porvihar idején sokkal kevesebb részlet látszik a bolygón. Ennek ellenére általában ekkor is megfigyelhetők a reggeli ködök, emellett gyakran a zsugorodásában megtorpant pólussapka is feltűnik. Egyéb felszíni részletek azonban nehezen látszanak, a kavargó por gyakran a legmagasabb vulkánok 24-26 km-re emelkedő csúcsait is megközelíti. A bolygó megfigyelése a Földről a legnagyobb közelség után 1-2 héttel lesz ideális. Amikor ugyanis a Mars legközelebb van a Földhöz, csak az éjszaka késői részében emelkedik magasra az égen. November első két hetében azonban már nem kell késő éjszakig várni, hogy a vörös bolygón részleteket pillanthassunk meg.

Amennyiben nem válik globálissá a porvihar, és a földi égbolt is derült lesz, a Polaris Csillagvizsgáló november 5-én este, sötétedés után külön rendezvénnyel várja az érdeklődőket. Ettől függetlenül a környező napokban kedd, csütörtök és szombat esténként, ha derült az idő, szintén megtekinthető a bolygó a késő esti időszakban, több órával naplemente után.

Forrás: Hargitai Henrik, ELTE Planetológiai Kör

A Mars Mercator-vetületű térképe (kép: Hargitai Henrik, ELTE Planetológiai Kör)

Akik nem csak távcsőben és az interneten, hanem otthon is szeretnék tanulmányozni a vörös bolygót, azoknak figyelmébe ajánljuk a fent látható magyar kiadású Mars-térképet. A Hargitai Henrgik által készített, az ELTE Planetológiai Kör révén kiadott térkép a bolygó legfontosabb felszínformáit névvel ellátva mutatja. A Mercator-vetületű térképen a Marssal kapcsolatban sok további információ olvasható, megkereshetők az eddigi szondák leszállóhelyei, azonosíthatók a vulkánok, a nagyobb ősi vízfolyásnyomok és becsapódásos kráterek.