Először vizsgálják egy másik emberi faj génjeit

2006.05.17. 17:55

A genetika történetében először jelentették be, hogy egy másik emberi faj sejtmagi DNS-ét sikerült kinyerni és megvizsgálni.

Természetesen egy kihalt emberfajról van szó, hiszen a ma élő összes ember ugyanazon fajhoz (Homo sapiens sapiens, modern ember) tartozik. Ez a kihalt faj a régebben "ősemberként" vagy "unokatestvéreinkként" említett Neander-völgyi ember, amelyet a szakemberek többsége már nem a Homo sapiens egyik kihalt csoportjaként, hanem önálló fajként kezel (Homo neanderthalensis).

A Neander-völgyiekkel kapcsolatos kutatásokról - ahová az elmúlt időszakban a genetikai vizsgálatok is felzárkóztak - rendszeresen beszámolunk rovatunkban. Alapvető kérdés például, hogy az Európában és Ázsia nyugati részén mintegy 300 ezertől 30 ezer évvel ezelőttig élt faj keveredett-e a modern emberrel, és ha igen, mennyiben járult hozzá annak genetikai állományához - vagyis "mennyi Neander-völgyi vér van bennünk"? Új leletek alapján ugyanis a legutolsó Neander-völgyiek és a modern emberi populáció tagjai egyidőben éltek Nyugat-Európában. Ez mindenképpen felveti a demográfiai és kulturális kölcsönhatás lehetőségét (részletesen lásd korábbi cikkünkben).

Az eddigi genetikai vizsgálatok során csak az úgynevezett mitokondriális DNS volt hozzáférhető a Neander-völgyi maradványokból. A napokban jelentették be először, hogy a sejtmagi DNS-állomány egy részét is sikerült kinyerni egy hím egyed körülbelül 45 000 éves csontjaiból. Az eredmény nem csupán úttörő jellege miatt jelentős, hanem azért is, mert a sejtmagi DNS az alapvető genetikai állomány, így ennek elemzésével többet megtudhatunk az esetleges genetikai rokonságról, illetve a két faj evolúciós kapcsolatairól.

A nagyszerű teljesítményt Svante Paabo paleogenetikus és munkatársai (Max Planck Intézet, Lipcse) érték el, akik mintegy két éve kezdték el a Neandervölgyi Genom Programot. Eddig hatvan csontvázat vizsgáltak át, hogy az évezredek során esetleg épségben maradt sejtmagi DNS után kutassanak. Végül is egy Horvátországban megtalált példányból sikerült szekvenálniuk körülbelül egymillió bázispárnyi sejtmagi DNS-t (ez azt jelenti, hogy sikerült megállapítaniuk a DNS-t alkotó építőelemek, a bázisok sorrendjét). Ez az egymillió bázispárnyi szakasz azonban számos darabra töredezett, így a kutatók most a kis darabok helyes összeillesztésén dolgoznak - az így nyert végleges szekvenciák lennének összevethetők a modern ember megfelelő DNS-szakaszaival.

Forrás: ORIGOMár korábbi kutatások, így az 1997-ben végzett első mitokondriális DNS-vizsgálatok (amelyek szintén Paabo és munkatársai nevéhez fűződnek) is arra utaltak, hogy a Neander-völgyiek jóval a modern ember megjelenése előtt váltak le a közös fejlődési vonalról (a Neander-völgyiek mintegy 300 ezer, míg a modern ember 200 ezer éve jelenhetett meg). A jóval nagyobb mennyiségű és sokkal alapvetőbb sejtmagi DNS-állomány kutatása pontosíthatja a két faj evolúciós kapcsolatait, és fény derülhet a Neander-völgyiektől származó esetleges genetikai örökségünkre is. Fontos megjegyezni azonban, hogy a korábbi mitokondriális DNS-elemzések nem támasztják alá a keveredést, és a sejtmagi DNS előzetes elemzése is erre utal.

A vizsgált egymillió bázispár természetesen csak a teljes genom töredéke (becslések szerint kb. 0,03%-a). A kutatók célja a teljes Neander-völgyi genetikai állomány rekonstrukciója és szekvenálása, majd a modern emberi genommal való összevetése.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK