Elnevezték a Plútó új holdjait

2006.06.27. 8:50

A Nemzetközi Csillagászati Unió Nix és Hydra névre keresztelte a Plútó nemrég felfedezett két új holdját.

A Plútó 1930-as felfedezése után 48 évvel vették észre legnagyobb kísérőjét, a Charont, majd további 27 év kellett két újabb hold azonosításához. Az utóbbi kísérők kb. 5000-szer halványabbak a Plútónál, és 2-3-szor halványabbak a Charonnál - emellett 2-3-szor messzebb is vannak a központi égitesttől, mint belső társuk.

A Hubble-űrteleszkóppal azonosított két új kísérőnek nemrég adott nevet a Nemzetközi Csillagászati Unió. Eszerint a továbbiakban a Nix és a Hydra elnevezést viseli a két apró égitest.

Nyx a görög mitológiában az éjszaka és a sötétség istennője, utalva az égitest Naptól távoli helyzetére. Nyx egyik gyermeke pedig Charon (a belső nagy hold neve), utóbbi a Sztüx folyón szállítja a holtakat az alvilágba. Mivel a Nyx elnevezést a 3908-as sorszámú kisbolygó már viseli, ezért a görög Nyx helyett annak egyiptomi megfelelőjét: a Nix-et adták a felfedezéskor S/2005 P2 jelzéssel ellátott égitestnek.

Társa, Hydra szintén ismert mitológiai alak, egy kilencfejű szörnyeteg, amely Hádész bejáratánál várakozott. A fényesebb és távolabbi, eredetileg az S/2005 P1 jelzésű holdat kereszteltén el Hydranak.

Az elnevezések további érdekessége az N és a H rövidítés. A Plútó nevének PL rövidítése egyben felfedezőjének: Percival Lowell nevének is a monogramja. A két új hold esetében a H a felfedező Hubble-űrteleszkópra, az N pedig az égitestek felé tartó New Horizons-szonda nevére is utalhat. A két kis holdról valószínűleg a New Horizons 2015-ös érkezése előtt is meg fogunk tudni néhány újdonságot, sok földi távcső ugyanis már napjainkban vizsgálja őket.

Forrás: NASA, ESA, H. Weaver (JHU/APL), A. Stern (SwRI)

Elnevezések a Plútó rendszerében (NASA, ESA, H. Weaver (JHU/APL), A. Stern (SwRI))

Forrás: NASA/JHUAPL/SwRIA rendszer felé haladó New Horizons-szonda nemrég elrepült a 2002 JF56 jelű kisbolygó közelében (lásd baloldalt). Az űreszköz 2006. június 11/12-én 102 ezer kilométerre haladt el a kb. 2,5 km-es égitest mellett. Multispektrális képfelvevője több felvételt is rögzített, bár a fotók célja nem a nagy felbontás elérése, inkább a csillagos háttér előtt elmozduló objektum pontos követése volt. A legnagyobb közelség idején színes képek és infravörös spektrumok is készültek, ezek feldolgozása jelenleg is folyamatban van. Az eddigi tesztek alapján a New Horizons berendezései tökéletesen üzemelnek.

Kereszturi Ákos

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK