Kisfilmek a tudomány és technika világából

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Forrás: ESA

Európai marsjáró
Brit űrkutatók egyre inkább sürgetik az Európai Űrügynökséget, hogy újabb kísérletet tegyen a Mars felszínének meghódítására. A kutatók az új programhoz a Mars Express eredményeit használnák fel. Ez egy újabb esély lenne Európa számára a kudarcot vallott első európai marsi leszállóegység, a Beagle-2 helyett. A részletes terveket az Európai Űrügynökség bizottsága elé tárják, ahol ha elfogadják, az európai marsjáró, rover akár már 2011-ben elindulhat.

Agyba ültetett mikrochip
A világon elsőként az Egyesült Államokban képes egy lebénult ember az agyába ültetett chip segítségével, gondolatokkal mozgatni végtagjait. Ez a technológia egy robotkart is képes irányítani. Az agyba ültetett chip kisebb, mint egy kontaktlencse, és száz apró elektródát tartalmaz. A számítógépre kapcsolt egységet az agynak azon a területén helyezték el, amely a mozgásokat irányítja. Az agy impulzusok bonyolult sorozatával közöl a test egyes részeivel utasításokat. Ez teszi lehetővé a technológia alkalmazását, mivel a chip ezeket a jeleket értelmezi.

Új optikai érzékelők
Az új fejlesztésű optikai érzékelők pontosabb méréseket végeznek, az eddig kivitelezhetetlen feladatokat is megoldják, és sokkal gazdagabb a megfigyelhető fizikai jelenségek köre. Például a repülőgépek szárnyában fellépő, egészen apró fizikai változásokat is nyomon lehet követni. Ezek a kábelek nem olyanok, mint a szokásos telekommunikációs optikai hálózatok, amelyek a legkisebb torzulásra és a hőmérséklet kis változásaira is érzékenyek. Ezek az új érzékelők hasznosnak bizonyultak a szerkezeti és anyagkutatási kísérletekben is, amelyek során különböző anyagok ellenálló-képességét vizsgálták.

Agykutatás
A kaliforniai műszaki egyetem mágneses rezonanciás képalkotó műszerével a döntéshozatal folyamatát vizsgálják. A műszer egy hatalmas, henger alakú mágnes, amely az orvosok által daganatok kimutatására használt MRI-hez hasonló. Képes élőben követni az agy aktivitásának változásait, az agy erős mágneses térben mozgó vérárama ugyanis gyenge elektromágneses jeleket kelt.

A vizsgálatok során a páciensnek képeket mutatnak, és szellemi gyakorlatokat végeztetnek vele. A kutatók az agy különböző területeinek reakcióját vizsgálják. Eredményeik azt támasztják alá, hogy a mutatott képek némelyike az agy döntéshozó részére hat, ez egyértelmű jele egyben annak is, hogy közvetlen kapcsolat van az agy vérellátása és különböző területeinek aktivitása között.

Földrengéskutatás
A geológusok egyik legnagyobb álma, hogy előre jelezhessék a földrengéseket. A Kaliforniai Földrengéskutató Központ munkatársai sikeresen kimutatták a Csendes-óceán néhány aktív területén a rengések előjelét, az úgynevezett "előcsuszamlást". A kutatások szerint bizonyos körülmények között lehetséges a rengések néhány órával korábban való előrejelzése. A törésvonalak mentén a lemezek először lassan mozdulnak el, ezzel remegést és ún. "előcsuszamlást" váltanak ki a valódi rengés és a pusztító szeizmikus hullámok megjelenése előtt.

A kaliforniai Szent-András törésvonalat és a Csendes-óceán keleti részének aljzatát érzékelők serege figyeli. Bár a földrengés okozta katasztrófák sajnos elkerülhetetlenek, a korai előrejelzések rengeteg életet menthetnének meg.

Mégsem véletlenszerű repkedés
A nektárt kereső lepkék bolyongását sokáig pusztán véletlenszerű repkedésnek vélték. Brit kutatók most radarral követik nyomon harminc pávaszemes- és nimfalepke repülését. Az afrikai cecelegyek megfigyelésére kifejlesztett nyomkövető technológiát használva apró, 16 milliméteres szerkezetet illesztettek a lepkék hátára. Így akár egy kilométeres távolságból is követhetővé válik mozgásuk. A rovarok hátára erősített fólián egy egyszerű radar-visszaverő bevonat található. Az első kísérletekben csupán harminc lepke mozgását figyelték, ami meglehetősen kevés általános következtetések levonásához. A jövőben azonban több lepkefaj megjelölését tervezik. Ezzel a veszélyeztetett fajok mozgásai és szokásai is alaposabban megismerhetők.

Autódivat
Még a tervezők rajztábláit is kaliforniai életérzés lengi körül a General Motors észak-hollywoodi stúdiójában. A GM nyugati parti üzeme, amely a vállalat három központi tervezőstúdiójának egyike, négy és félezer négyzetméteren terül el. Los Angelesben a cég tervezői modern és kevésbé modern eszközöket ötvözve készítik a legújabb divat szerinti autóterveik háromdimenziós képét. Az autótervezés rengeteget változott; ma jóval rövidebb idő alatt lesz egy-egy tervrajzból autó, mint korábban bármikor.

Új robotkar
Az új európai robotkar, az ERA egy új orosz modullal működik majd együtt, amelyet 2007-ben visznek fel a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrhajósok Oroszországban a víz alatt gyakorolják a robotkar elhelyezését, egy olyan környezetben, amely hasonló a világűr súlytalanságához. A medencében olyan körülmények között rakják össze a robotkart az űrhajósok, amilyen az űrben is várja majd őket. Sőt, a felhajtóerő miatt még talán nehezebb is a munkájuk.

Az "ERA" az Űrállomás külső felületén mozog majd. Hatótávolsága a rögzítési pontok számától függ. Ezek segítségével át is bír kapaszkodni egyik modulról a másikra. A mozgékony "ERA" dinamikusabbá teszi majd az Űrállomást.

Polio-oltás
Amikor amerikai kutatók ötven évvel ezelőtt bejelentették, hogy a polio, azaz a gyermekbénulás elleni oltás biztonságos és hatékony, az egész világ fellélegzett. A gyorsan terjedő és esetenként halálos vírus az 1800-as évek végén jelent meg először Amerikában, ahol ezreket - elsősorban csecsemőket és gyerekeket - bénított meg. A polio egyik leghíresebb áldozata Franklin D. Roosevelt elnök volt. A betegséget az oltás bevezetése után sem tudták gyógyítani, de a megbetegedések száma 1955 és 1961 között 29 000-ről ezerre csökkent az USA-ban. Bár a vírus 1994-re teljesen eltűnt az amerikai kontinensről, Ázsiában és Afrikában továbbra is jelen van.

Újfajta szívbillentyű műtét
Fred Grande szíve nagyon gyenge volt, mellkasi fájdalmak és légszomj kínozták, és állandóan fáradtnak érezte magát. Grande-nak új szívbillentyű kellett, de rossz állapota miatt az orvosok szerint legalább 30% volt az esélye annak, hogy belehal a műtétbe. Ezért egy bonyolult beavatkozást kíséreltek meg rajta. A sebészek a mellkas felnyitása nélkül cserélték ki a régi szívbillentyűjét új típusúra. A billentyűt ceruza vastagságúra préselték össze, majd egy hajlékony cső végére erősítve bevezették az egyik combvénájába. Az új billentyűt a vénán keresztül a szívbe juttatták, ahol a régi, beteg billentyűt félretolták, majd felfújták az újat. Három nap után hazaengedték a kórházból és a negyedik napon munkába is állhatott.