Embrionális őssejttenyészetek előállítása - hagyományos és új módszerek

A kutatók világszerte egyre nagyobb lendülettel vizsgálják azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák az őssejtek szaporodását és fejlődését. E folyamatok mesterséges irányításával elvileg bármilyen sejttípus bármekkora mennyiségben létrehozható. Őssejtek alkalmazásával lehetőség nyílna sérült vagy beteg sejtek, szövetek pótlására, cseréjére, ezáltal a legkülönbözőbb betegségekben szenvedőkön lehetne segíteni. Csak néhány példa: Parkinson- és Alzheimer-kór, különböző idegrendszeri sérülések és az agyvérzés, égési sérülések, érrendszeri- és szívbetegségek, cukorbetegség, reumás betegségek, de az őssejtek reményt nyújtanak majd egy vak vagy lebénult embernek is.

Hólyagcsíra rajza - ebből az embrionális állapotból lehet kinyerni azokat a sejteket, amelyekből embrionális őssejtvonalak alapíthatók

Embrionális őssejtvonalak

Mint arról egy másik összeállításunkban bővebben olvashatnak, az őssejteket három alapvető csoportra oszthatjuk: embrionális-, szöveti-, illetve ezen belül köldökvér-őssejtekre. Jelen cikkünkben az embrionális őssejtek előállítási lehetőségeivel foglalkozunk.

Az ember esetében 6-7 nappal a megtermékenyülés után létrejön a körülbelül 100 sejtből álló hólyagcsíra, amely egy külső sejtrétegből, az ezáltal határolt belső térből és az ebben elhelyezkedő belső sejttömegből, az embriócsomóból áll. A külső sejtrétegből jön létre a méhlepény és olyan szövetek, amelyek a magzat méhen belüli fejlődéséhez szükségesek. Az embriócsomóból alakulnak ki a magzat csíralemezei és szövetei.

Az embriócsomó sejtjeit ún. pluripotens őssejteknek nevezzük. Ezek a sejtek még igen "rugalmasak és nyitottak": a méhlepény sejtjein kívül az emberi szervezet minden más sejttípusa kialakulhat belőlük. Az embriócsomó sejtjeit megfelelő körülmények között tenyészteni lehet, ezekből hozták létre az úgynevezett embrionális őssejtvonalakat. Fontos megérteni, hogy maga az embrió és annak a sejtjei nem azonosak az embrionális őssejtvonalak sejtjeivel. Ezt az elnevezést az őssejtvonalak az eredetük alapján kapták.

A klasszikus forrás: embrionális őssejtek számfeletti embriókból

Embrionális őssejtvonalak mesterséges megtermékenyítési programok számfeletti, hólyagcsíra-állapotú embrióiból tenyészthetők ki. Világszerte számtalan embriót hoznak létre a "lombikbébi programokban", amelyek egy része végül nem kerül beültetésre (általában azért, mert a kívánt gyermek egy másik embrió fejlődéséből már a világra jött). Ezek a számfeletti embriók, vagyis ezek a hólyagcsírák mélyhűtve évekig tárolhatók, ám sorsukról végül dönteni kell. A két lehetőség: elpusztításuk, illetve felajánlásuk tudományos kutatási célokra.

Amint már említettük, az embriócsomóból embrionális őssejtvonalak hozhatók létre, amelyek a többi őssejttel ellentétben korlátlanul szaporíthatók laboratóriumi körülmények között. Az eljárás során azonban az embrió majdnem mindig elpusztul, ami sok országban morális problémákat szülve gátat szab az ilyen embrionális őssejtvonalak létrehozásának, ezáltal pedig ezeknek az orvosi jellegű kutatásoknak. Részben ezért fordult a kutatók érdeklődése a szöveti típusú őssejtek felé, amelyek képességei jóval meghaladják a várakozásokat.

Etikai problémák, jogi szabályozások

Az embrionális őssejtek begyűjtését és felhasználását ezért számos országban világnézeti, erkölcsi viták kísérik, megosztva a közvéleményt, a kutatókat és a politikai döntéshozókat is. A számfeletti embriók esetében egyrészt az a nyilvánvaló kérdés foglalkoztatja az embereket, hogy a hólyagcsíra mennyire tekinthető emberi lénynek. Ha tisztán a biológiai oldaláról vizsgáljuk a kérdést, akkor biztosan kijelenthető, hogy ebben a fejlődési állapotban még nem indulnak fejlődésnek a különféle szervrendszerek, így az idegrendszer sem. A katolikus egyház álláspontja szerint azonban a fogantatással kezdődik egy ember élete. A hólyagcsírák körüli vita egyébként mindenképpen "furcsa", mert ki tudja, mennyivel jobb a számfeletti embriókat megsemmisíteni, mint kutatási célra felhasználni őket. Másrészt, ha így  ezt elfogadottnak tekintjük, csupán a véletlenen múlik, ki lesz felnőtt és kiből lesz kísérleti alany.

A probléma komolyságát jelzi, hogy George Bush, az Egyesült Államok elnöke 2006 júliusában első alkalommal élt vétójogával annak érdekében, hogy útját állja a kongresszus által is megszavazott, az embrionális őssejtkutatások tilalmát feloldó jogszabálynak. Az őssejtkutatás tilalma az Egyesült Államokban azt jelenti, hogy központi forrásokból nem támogatják új embrionális őssejtvonalak létrehozását. Számos amerikai kutató szerint ez komoly hátrányt jelent az ázsiai és európai kutatócsoportokkal való versenyben, akiket eddig sem kötöttek ilyen korlátozások.

Egy héttel az amerikai döntés után az EU is szavazott a kérdésben. A tagállamok többsége heves vita után egy kompromisszumos javaslatot fogadott el. Ennek értelmében a számfeletti embriókkal folytatódhatnak a kísérletek (persze továbbra is a megfelelő nemzeti és az EU-s etikai bizottságok felügyelete alatt), azaz új sejtvonalak alapítása ilyen embriókból támogatható. Ugyanakkor az EU nem finanszíroz majd olyan kísérleteket, amelyek kimondottan kutatási célra szóló embriók előállításával és elpusztításával járnak (jelenleg csak Nagy-Britanniában és Belgiumban engedélyezett az emberi embriók eleve kutatási céllal történő létrehozása, erre azonban 2007-től sem vehető igénybe EU-s pénz).

Molnár Lajos egészségügyi miniszter az [origo] vendégszobájában korábban elmondta: a hazai embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatások a nemzetközi szabályozással összhangban igen erősen korlátozottak. Dr. Dinnyés András (Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő), a Humán Reprodukciós Bizottság tagja az [origo] kérdésére kifejtette: Magyarországon egyelőre csak importált sejtvonalakkal folytatnak ilyen jellegű kísérleteket. A bizottsághoz még nem érkezett olyan kérés, amelynek értelmében "maradék" embriók felhasználásával akart új sejtvonalat alapítani egy kutatócsoport.