Tüskés talány a Burgess-palából

Vágólapra másolva!
Egy új kambriumi állatfaj segített megfejteni a korábbi, puhatestűektől származó töredékek rejtélyét, és világosabbá tette a korai gerinctelen élővilág rokonsági kapcsolatait.
Vágólapra másolva!

A paleontológusok 11 teljes példány alapján Orthrozanclus reburrus néven új fajt azonosítottak a világhírű Burgess-palából. A meztelencsiga-szerű, tüskés páncéllal borított élőlény több mint 500 millió évvel ezelőtt élt az egykori óceánok aljzatán. A különleges lelet segítségével jobban megérthetjük a mindenki által jól ismert puhatestűek (pl. csigák, kagylók) kezdeti evolúciós lépéseit is.

Az ősmaradványokat a Brit Kolumbia területén lévő híres lelőhelyen, a Burgess-palában találták, amely helyenként dugig van a kambrium időszak (543-490 millió évvel ezelőtt) lágytestű élőlényeinek kiváló megtartású fosszíliáival. A most leírt páncélozott állat különösen ritka, eddig általában csak izolált darabkáit, így például tüskéit fedezték fel a pala réteglapjain. Ezek a darabkák évtizedeken keresztül zavarba hozták a paleontológusokat: a teljes állat hiányában elképzelésük sem volt, hogy milyen lénnyel állnak szemben.

A most sikerrel rekonstruált, alig néhány milliméter hosszú állat testének elülső részét kemény héj védi. Szinte a teljes testfelületét hosszú tüskék borítják, míg a peremek mentén rövidebbek sorakoznak. A tüskék némelyike ívelt alakot mutat, ami arra utal, hogy nem kemény ásványból épültek fel, hanem valószínűleg inkább kitinből álltak, hiszen az ásványi anyaggal átitatott tüskék a hajlítás hatására minden bizonnyal eltörtek volna. A jelenleg ismert maradványok szerint az állat nem rendelkezett semmiféle szemmel vagy végtagokkal, így valószínűleg csigatempóban haladt a tengerfenéken, s eközben az akkoriban gyakori baktériumszőnyegeken legelészhetett. Az egyik példányon felismerhető a bél halvány lenyomata is.

Forrás: Marianne Collins/AAAS/Science

Grafika az Orthrozanclus reburrus-ról (Forrás: Marianne Collins/AAAS/Science)

A tüskés kis állat két rejtélyes állatcsoport, az ún. halkieridák és a wiwaxidák tulajdonságait egyesíti magában. Mindkettő tagja egy nagyobb, lophotrochozoák-nak nevezett csoportnak, amely magába foglalja a puhatestűeket, a férgeket és a pörgekarúakat is. Ezek az ún. kambriumi evolúciós robbanás aktív részesei voltak, amikor számos ma is élő állatcsoport jelent meg viszonylag rövid idő alatt. A meztelencsiga-szerű állat alapján a kutatók úgy vélik, hogy az Orthrozanclus, a halkieridák és a wiwaxidák közös csoportot alkotnak, amelyet egy könnyed névösszevonással halwaxidák-nak kereszteltek. Véleményük szerint az új faj nem a puhatestűekhez tartozhatott, hanem egy elkülönült ágon helyezkedett el, és átmeneti helyzetben volt a puhatestűek és a soksertéjű férgek között.