A világ legnagyobb folyói, köztük a Nílus, a Jangce, a Gangesz, valamint a Duna, az emberi tevékenység következtében katasztrofális összeomlás előtt állnak. A víz pazarlása és a folyók nem megfelelő védelme ökoszisztémákat rombol le és veszélyezteti a folyó mellett élő emberek megélhetését is - legalábbis ezt állítja a WWF legújabb, több mint ötvenoldalas jelentése.

1. A San Francisco és Hawaii között a Csendes-óceánon lebegő, 700 ezer négyzetkilométeres, zömében műanyag palackokból álló szemétsziget;
2. New York 67 méter magas szemétlerakója;
3. India azbesztlerakója Roróban;
4. Manila hulladéklerakója a Füstös-hegységben;
5. Az alangi hajóbontó Indiában;
6. Az USA nukleáris hulladéklerakója a nevadai Yucca-hegységben;
7. A guiyui elektronikai hulladéklerakó Kína keleti partján.
Bolygónk legszennyezettebb helyeiA világ legnagyobb vegyihulladék-tárolója, tiltott orosz iparváros, fémes esők, ólommérgezett lakosság - elképzelhetetlen veszélyek Földünk legszennyezettebb élőhelyein.
A világ fő folyói veszélyben című beszámolóban a nemzetközi természetvédelmi szervezet azt a tíz legjelentősebb folyót vette fel a listára, amely - saját vizsgálatai szerint - az emberi tevékenység (a klímaváltozás, a gátépítések és a szennyezések) következtében már súlyosan károsodott, vagy a legveszélyeztetettebb ebből a szempontból. A listán szereplő folyók közül öt - a Jangce, a Mekong, a Salween, a Gangesz és az Indus - Ázsiában található. Szerepel a jelentésben még a Duna, az amerikai La Plata, a Rio Grande, illetve a Rio Bravo, az afrikai Nílus és a Viktória-tó, valamint az ausztráliai Murray-Darling.
"A jelentésben szereplő valamennyi folyó azt az édesvizeket érintő krízist jelképezi, amelyre évek óta próbáljuk felhívni a figyelmet" - mondja a WWF Édesvizekért Program igazgatója, Jamie Pittock. "Többé nem hihetjük, hogy a víz örökké a rendelkezésünkre áll majd. Ahogyan a klímaváltozás nagy nehezen magára vonhatta a politikai és üzleti körök figyelmét, úgy szeretnénk mi is elérni, hogy a világ vezetői végre komolyan vegyék azokat a veszélyeket, amelyekkel az édesvizek szembenéznek" - vallja Pittock.
Az édesvizek környezetében a legnagyobb a kihalással fenyegetett fajok aránya - áll a jelentésben. Az elmúlt évtizedekben a mintegy 10 000 édesvízi fajnak körülbelül 20 százaléka vagy kipusztult, vagy a kihalás szélére jutott. A szervezet szerint a halászat és a vizek szabályozása mára túljutott a jövőben fenntartható mértéken. Az édesvizek környezetének fizikai megváltoztatása, az életterületek elvesztése, illetve romlása, a vízlecsapolások, a területek túlzott művelése, valamint a szennyezés és az invazív fajok betelepítése mind-mind fenyegetik bolygónk édesvíz-ökoszisztémáját és a hozzá kapcsolódó természeti erőforrásokat. Bár az édesvízi fajok sokszínűségének fenntartására és az általuk biztosított árukra, termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan már érzékelhető egyfajta fokozódó érdeklődés, folytonosan növekszik az igény magára a vízre is. Éppen ezért válik egyre égetőbbé megtalálni a megoldást az édesvízi ökoszisztéma fenntartására a már kialakult rendszerek továbbfejlesztésével.
A WWF azt is elemzi, hogy a veszélyeztetett folyók állapota hogyan bizonytalaníthatja el az emberek megélhetését is, hiszen a folyómedrek nem csupán vízforrásként szolgálnak. Lehetőséget adnak még elektromos áram termelésére és a szállításra is, de teret nyújtanak a pihenésre, szolgálják a turizmust és általa ezrek megélhetését. Rendkívül hasznos a gyakran kiszámíthatatlan árvíz-aszály váltakozása, a folyó hordalékának lerakódása és a tápanyagok megőrzése. Ugyanez a gazdagság - elsősorban a fejlődő országok vízparti közösségei számára - nélkülözhetetlen forrása a tápláléknak és a megélhetésnek.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.