Velence az űrállomásról

A Nemzetközi Űrállomásról 2007. március 15-én készült felvételen a lagúnák városa látható. Az űrből is szembetűnő a Velencei-lagúna (Laguna di Venezia) szigeteinek eltérő funkciója.

A sűrűn beépült város, Velence szigete az űrből egymást érő háztetők összefüggő szőnyegének tűnik. A bordó tetőcserepekkel éles kontrasztot alkot a városmagtól nyugatra látható kikötő és a vasútállomás halványszürke tömege. Giudecca (délre) és az üveggyártásáról híres Murano szigete (északra) Velencével szinte azonos mértékben sűrűn lakott. A Velence és Murano közt található, fallal körülvett parányi San Michelét viszont látszólag mintha szürke kőtömbök borítanák - Napóleon 1797-es hódítása óta temetőként használják. A lagúnát az Adriai-tengertől elválasztó Lido di Venezia a többi, keletre fekvő szigethez hasonlóan már változatosabb, zöldebb képet mutat.

Velencét ugyan kevesebb mint 70 ezren lakják (ekkora a lakossága Egernek), s ez a szám egyre csökken, évente 12 millió turista látogat el ide. A többség a szárazföld felől érkezik, de sokan a hajózást választják - a hajók, csónakok által vert habos hullámok a felvételen itt-ott apró fehér csóvaként villannak föl.

A felvétel nagyobb méretben

A központi sziget legszembetűnőbb jelensége a Canale Grande fordított S-vonala, amelyet félúton a fehérlő Rialto-híd tör meg. A csatorna keleti torkolatánál jól kivehető a Szent Márk tér a Bazilikával és a Dózse Palotával. A Velencei-lagúna sekély vizét több további csatorna - Velence és Giudecca között a Canale della Guidecca, Velencétől északra a Calane d. Navi, a Lido és Velence között kanyargó Canale Orfano és a Canale di S. Nicolo - szalagja szabdalja.

Nagyvárosok az űrből:

A La Plata-torkolat és Buenos Aires

London és a Temze-torkolat

Sorbanállás II. János Pál pápa ravatalához - a világűrből